10.1. A Munkahelyvédelmi Akcióterv kedvezményei
A kedvezményeket a kifizető munkáltató havonta, a szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettséget eredményező munkaviszony alapján, a munkabér után fizetendő szociális hozzájárulási adójából levonva érvényesítheti.
10.1.1. A szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatottak
A szakképzettséget nem igénylő (Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszeréről szóló, 2012. január 1-jétől hatályos KSH-közlemény [FEOR-08] 9. főcsoportba tartozó) munkakörben foglalkoztatott munkavállalók esetén a kedvezmény egyenlő a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 14,5 százalékával. A fizetendő szociális hozzájárulási adó (szochó) tehát 100 ezer forintig 12,5 százalék. (Emellett 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást is kell fizetni.) Ha a munkavállalót a tárgyhónapnak csak egy részében foglalkoztatják a nevezett munkakörben, vagy nem kizárólag e munkakörben alkalmazzák, akkor adókedvezmény nem jár az adott adómegállapítási időszakra. A kedvezmény mindaddig érvényesíthető, amíg a munkavállalót szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatják.
[2011. évi CLVI. törvény 461. §]
10.1.2. 25 év alatti és 55 év feletti munkavállalók
A 25 év alatti és 55 év feletti munkavállalók foglalkoztatása esetén a kedvezmény egyenlő a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 14,5 százalékával. A fizetendő szochó tehát 100 ezer forintig 12,5 százalék. (Emellett 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást is kell fizetni.) A munkabér 100 ezer forint feletti részére a szochót a normál, 27 százalékos mértékkel kell megállapítani. A kedvezmény egész hónapra jár, abban a hónapban is, amikor a munkavállaló a 25. vagy 55. életévét betölti.
Ettől is kedvezőbb szabály vonatkozik arra az esetre, ha a 25 év alatti pályakezdő legfeljebb 180 nap biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal rendelkezik. Ekkor a kedvezmény egyenlő a bruttó munkabér, legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával a foglalkoztatás első két évében. Ez alatt a két évben szakképzési hozzájárulást sem kell fizetni 100 ezer forint munkabérig. A kedvezmény időtartama mindaddig jár, amíg az életkori feltétel teljesül, azaz be nem tölti a magánszemély a 25. vagy az 55. életévét.
10.1.3. Tartósan álláskeresők
A tartósan álláskereső foglalkoztatása esetében a szociális hozzájárulási adó összegéből igénybe vehető kedvezmény egyenlő a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával a foglalkoztatás első két évében. (Emellett 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást is kell fizetni.) Tartósan álláskereső az a személy, aki az állami foglalkoztatási szerv (munkaügyi központ) által a kedvezményezett foglalkoztatást megelőző 9 hónapon belül legalább 6 hónapig álláskeresőként volt nyilvántartva. (Ha az álláskereső közfoglalkoztatásban vett részt, akkor a közfoglalkoztatási jogviszonyát a 9 és 6 hónap számítása során nem kell figyelembe venni. A közfoglalkoztatás ideje tehát nem ismerhető el álláskeresési időszaknak, de a munkavállaló nem veszíti el a közfoglalkoztatást megelőzően, álláskeresőként szerzett jogosultsági idejét.) A kedvezmény 3 évig jár a munkáltatónak, ha tartósan álláskereső munkavállalót alkalmaz.
[2011. évi CLV. törvény 4. § (1a) bekezdés, 2011. évi CLVI. törvény 462/C. §]
10.1.4. Anyasági ellátásban részesülő munkavállalók
A gyermekgondozási díj folyósítását követően, illetve a gyermekgondozási segély és a gyermekvédelmi támogatás folyósítása alatt vagy azt követően foglalkoztatott munkavállalók esetén a szochó számított összegéből igénybe vehető kedvezmény egyenlő a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával a foglalkoztatás első két évében. Ekkor szakképzési hozzájárulást sem kell fizetni.
A kedvezmény a foglalkoztatás harmadik évében a bruttó munkabér 14,5 százaléka, a fizetendő szochó 100 ezer forintig 12,5 százalék. Ekkor már kell szakképzési hozzájárulást fizetni.
A hároméves kedvezmény legkésőbb az anyasági ellátás folyósításának megszűnését követő hónaptól számított 45. hónap utolsó napjáig érvényesíthető. A folyósítás megszűnésének hónapja az a hónap, amelyre utoljára az anyasági ellátások valamelyike a személyt megillette. A kedvezmény 3 évig jár a munkáltatónak, ha anyasági ellátásban részesülő/részesült magánszemélyt alkalmaz.
A Munkahelyvédelmi Akcióterv alapján kidolgozott, kisgyermekes munkavállalók után járó adókedvezmény már kihirdetett szabályaihoz kapcsolódik, az egységes jogalkalmazás érdekében egy olyan átmeneti rendelkezés, amely egyértelművé teszi, hogy az olyan kisgyermekes munkavállalók után is jár munkáltatói adókedvezmény, akiknél az anyasági ellátás (gyed, gyes, gyet) lejártát követő vagy az ellátás melletti foglalkoztatás már 2013. január 1-je (vagyis az új kedvezmény hatálybalépése) előtt megkezdődött. E szabály ugyanakkor nem befolyásolja azt, hogy az új adókedvezmény (már 2013 előtt munkába visszatért kisgyermekes munkavállalók esetében is) legkorábban a 2013. január 1-jével kezdődő adómegállapítási időszakra érvényesíthető, továbbá a hároméves foglalkoztatási időtartam onnantól számítandó, amikor az anyasági ellátás lejártát követően, illetve az ellátás igénybevétele mellett a foglalkoztatás megkezdődött.
[2011. évi CLV. törvény 4. § (1a) bekezdés, 2011. évi CLVI. törvény 462/D. §]
10.2. Fejlesztési adókedvezményre jogosult vállalkozások
A Tao-törvény szerinti fejlesztési adókedvezményre jogosult, szabad vállalkozási zónában működő vállalkozás a beruházás üzembe helyezését követő 5 éven belül szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt érvényesíthet, ha bővíti a munkavállalóinak létszámát. A kedvezmény a foglalkoztatás első két évében havi 100 ezer forint bruttó bérig érvényesíthető, és 100 százalékos kedvezményt jelent. Az új munkaerő foglalkoztatásának 3. évében a szociális hozzájárulási adó kedvezménye egyenlő a bruttó bér 14,5 százalékával.
[2011. évi CLV. törvény 462/E. §]
10.3. Kutatás-fejlesztés
Adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban, doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal, vagy tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztő munkavállalót foglalkoztató – vállalkozásként működő kutatóhelynek minősülő – kifizető, az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe. Az adókedvezmény igénybevételével a bér után fizetendő szociális hozzájárulási adó mértéke 0 százalék (27 százalék helyett), amelyet havi bruttó 500 ezer forint munkabérig lehet érvényesíteni. Kutatóhelynek minősül a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény (a továbbiakban: Innovációs tv.) 4. § 4. a) pontja szerinti kutatóhely. Kutatónak, fejlesztőnek számít az Innovációs tv. 4. § 4. d) pontja szerinti kutató, fejlesztő.
[2011. évi CLV. törvény 462/F. §]
10.4. Eljárási szabályok
A kedvezményt a munkáltató havi bevallásában érvényesítheti. A törvényben meghatározott Start Plusz, Start Extra vagy Start Bónusz adókedvezménnyel nem vonható össze
a) a szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után,
b) a huszonöt év alatti és az ötvenöt év feletti foglalkoztatott munkavállaló után,
c) a tartósan álláskereső személyek után,
d) a gyermekgondozási díj folyósítását követően, a gyermekgondozási segély, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy azt követően foglalkoztatott munkavállalók után,
e) a szabad vállalkozási zónában működő vállalkozások által foglalkoztatott munkavállalók után,
f) a kutatók foglalkoztatása esetén
érvényesíthető adókedvezmény.
A munkáltató ugyanazon munkavállalóra nem alkalmazhat egyszerre több jogcímen kedvezményt. (Kivétel a Start Plusz, Extra és Bónusz kedvezmény, ezeknél két kedvezmény igénybevétele is lehetséges.) A kedvezmények részmunkaidős foglalkoztatásban is igénybe vehetőek, azonban a kedvezmény alapjának havi 100 ezer forintos (kutatók esetében 500 ezer forintos) felső határát időarányosan csökkenteni kell részmunkaidős foglalkoztatás esetén.
[2011. § CLVI. törvény 463. §]
10.5. Mentesség
A külföldi fióktelepeken alkalmazott, a magyar társadalombiztosítás hatálya alá nem tartozó munkavállalók után a magyarországi vállalkozásoknak nem keletkezik szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége. Ez a rendelkezés visszamenőlegesen 2012. január 1-jétől alkalmazható.
[2011. § CLVI. törvény 463. §]
