3. Központi elektronikus szolgáltatórendszer

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2009. augusztus 19.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetők Kiskönyvtára 2009/06. számában (2009. augusztus 19.)

Az elektronikus közigazgatási szolgáltatások működését a központi elektronikus szolgáltatórendszer biztosítja. A rendszerrel kapcsolatos tudnivalók a 182/2007. (VII. 10.) Korm. rendeletben találhatók.

3.1. Kormányzati portál

A kormányzati portál állandó szolgáltatásai:

– a központi, területi és helyi közigazgatási szervek, valamint az egyéb állami költségvetési szervek elérhetőségi adatai [postai és elektronikus cím(ek), telefonszámok (központ és ügyfélszolgálat), ügyfélfogadási idő], ügyleírások, letölthető formanyomtatványok, minták közzététele;

– az elektronikusan intézhető közigazgatási ügyek listája, az eljáró szerv megnevezése és elektronikus elérhetősége;

– az ügyfélkapu;

– személyes azonosításon alapuló fórum;

– bejelentések, közlések felülete;

– jogszabály alapján itt közzéteendő hatósági hirdetmények megjelenítése;

– Hatályos Jogszabályok Elektronikus Gyűjteménye;

– pályázatok és hirdetmények közzététele;

– jogszabálytervezetek véleményezésének elérhetőségi mutatói;

– értesítési tárhely;

– kulcstár;

– egyéb szolgáltatások.

Amennyiben a központi rendszert működtető szervezet tudomására jut, hogy a kormányzati portálon helytelen adat szerepel, haladéktalanul felhívja az érintett szervezetet a megváltozott adatok közlésére. Amennyiben erre a felhívás megérkezésétől számított két munkanapon belül nem kerül sor, a központi rendszert működtető szervezet döntése alapján az üzemeltető a kormányzati portálon jelzi az adat helytelen voltát.

3.2. Ügyfélkapu

Az ügyfélkapu a kormányzati portál egyik szolgáltatása; a központi rendszernek az a logikai pontja, amelyen keresztül a személyazonosítást (viszontazonosítást) igénylő elektronikus szolgáltatás az azonosított ügyfél által elérhető.

3.2.1. Regisztráció

Az ügyfél az ügyfélkapu létesítését a regisztrációs szerv előtti személyes megjelenéssel vagy elektronikus űrlapon kezdeményezheti.

3.2.1.1. Ügyfél-azonosítás

Az ügyfél személyes megjelenése esetén a regisztrációs szerv az ügyfelet a személyes megjelenésekor megadott adatai – ha a személyes megjelenést megelőzően ideiglenes regisztrációra került sor, akkor az elektronikus űrlapon megadott adatai -, továbbá a személyes megjelenésekor bemutatott, a külön jogszabályban meghatározott személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány alapján személyében azonosítja. A regisztrációs szerv az ügyfél által bemutatott személy­azonosság igazolására alkalmas okmánya alapján igazolt, a regisztrációhoz szükséges természetes személyazonosító adatokat összeveti a személyi adat- és lakcímnyilvántartás vagy a központi idegenrendészeti nyilvántartás (a továbbiakban együtt: személyi adat- és lakcímnyilvántartás) adataival, valamint ellenőrzi a személyes megjelenés során bemutatott személyazonosításra alkalmas hatósági igazolvány érvényességét. Amennyiben a regisztrációs szerv az ellenőrzés során az adatok között nem talál eltérést, úgy rögzíti az ügyfél által használni kívánt elektronikus levélcímet és az ügyfél felhasználói nevét.

A regisztrációs szerv azon – magyar állampolgársággal nem rendelkező – ügyfél elektronikus levélcímét és felhasználói nevét is rögzíti, aki a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban ugyan nem szerepel, de őt a regisztrációs szerv az ügyfél személyes megjelenésekor bemutatott, külön jogszabályban meghatározott személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány alapján személyében azonosítani tudja.

3.2.1.2. Nyugta

A fentiek szerinti azonosítás és ellenőrzés sikere esetén az ügyfélkapu-nyilvántartásban kezelt adatokról az ügyfél és az eljáró regisztrációs szerv által központosítottan megőrzendő, a regisztráció során kezelt adatokat kölcsönösen tanúsító nyugtát nyomtatnak ki két példányban, amelyet a regisztrációt végző és az ügyfélkaput nyitó aláírnak.

3.2.1.3. Aktiváló kód

A sikeres regisztrációt követően a központi rendszer elektronikus levélben haladéktalanul megküldi az ügyfél részére az általa a regisztrációkor megadott elektronikus levélcímére az ügyfélkapu megnyitásához szükséges egyszer használható aktiváló kódot (ennek érvényességi időtartama öt nap), majd a kód ügyfél általi aktiválása után arról tájékoztatja az ügyfelet, hogy ügyfélkapuja alkalmassá vált az elektronikus ügyintézésre.

3.2.1.4. Sikertelen regisztráció

Sikertelen regisztráció esetén a regisztrációs szerv az ügyfélkapu létrehozását megtagadja, és az ügyfél adatait helyreállíthatatlanul törli.

3.2.1.5. Regisztráció elektronikus aláírással

Ha az ügyfél az ügyfélkapu létesítését elektronikus űrlapon kezdeményezi, és azt legalább fokozott biztonságú, a közigazgatásban használható elektronikus aláírással látja el, az ügyfélkapu létesítését megelőzően a központi rendszer

– ellenőrzi az elektronikus aláírás érvényességét,

– ellenőrzi az elektronikus űrlapon megadott adatok és a személyi adat- és lakcímnyilvántartás szerinti adatok egyezőségét, továbbá

– a hitelesítésszolgáltatónál viszontazonosítás útján ellenőrzi az ügyfél természetes személyazonosító adatait.

Ha az ellenőrzés sikeres volt, a központi rendszer elektronikus levélben tájékoztatja az ügyfelet a regisztráció sikeréről, és megküldi számára az ügyfélkapu létrehozásához szükséges egyszer használható aktiváló kódot. A regisztráció az elektronikus aláírás ellenőrzési ciklusának megfelelő késleltetéssel lép hatályba.

Az ellenőrzés sikertelensége esetén a központi rendszer az ügyfélkapu létrehozását megtagadja, és az ügyfél adatait helyreállíthatatlanul törli.

3.2.1.6. Ideiglenes regisztráció

Az ügyfél ügyfélkapu létesítését elektronikus űrlapon úgy is kezdeményezheti, hogy az nincs elektronikus aláírással ellátva (ez az úgynevezett ideiglenes regisztráció). A központi rendszer az elektronikus aláírást nem tartalmazó elektronikus űrlap benyújtását követően az ügyfél számára létrehoz egy ideiglenes ügyfélkaput, mely elektronikus közigazgatási ügyintézésre és elektronikus szolgáltatásokra mindaddig nem használható, amíg az ügyfél egy regisztrációs szerv előtt azonosítás végett személyesen meg nem jelenik.

Egyes elektronikus szolgáltatások ideiglenes ügyfélkapuval is igénybe vehetők; ez a lehetőség az érintett szolgáltatásnál és a kormányzati portálon is megjelölésre kerül. Ha az ügyfél az elektronikus űrlap elküldésétől számított 30 napon belül nem jelenik meg személyesen egy regisztrációs szerv előtt az azonosítása végett, a központi rendszer az ideiglenes regisztrációt és az ideiglenes ügyfélkaput megszünteti.

3.2.1.7. Korlátozottan cselekvőképes személy regisztrációja

Korlátozottan cselekvőképes személy (így például a 14. életévét betöltött kiskorú) is jogosult ügyfélkapu nyitására. A korlátozottan cselekvőképes személy ügyfélkapun keresztül elektronikus ügyintézést, illetve elektronikus szolgáltatást törvényes képviselője nélkül is végezhet, illetve igénybe vehet, ha az adott ügyintézés vagy szolgáltatás vonatkozásában a törvényes képviselő nélküli jognyilatkozat tételre jogszabály őt feljogosítja, melynek vizsgálata a közvetített elektronikus szolgáltatást nyújtó csatlakozott szerv feladata.

A törvényes képviselő – törvényes képviseleti jogosultságának fennállása időtartama alatt – jogosult a korlátozottan cselekvőképes és cselekvőképtelen személy ügyeinek ügyfélkapun keresztüli elektronikus úton történő intézése vagy az elektronikus szolgáltatások igénybevétele érdekében az általa képviselt korlátozottan cselekvőképes, illetve cselekvőképtelen személy nevében ügyfélkapu nyitására. A törvényes képviselő által a képviselt nevében végrehajtott elektronikus ügyintézés jogosultsági kérdéseit az adott ügyintézésre vonatkozó szabályozás tartalmazza.

3.2.2. Több ügyfélkapu létesítése

Az ügyfél több ügyfélkapu létesítését is kezdeményezheti, azonban személyenként csak egy ügyfélkapu feletti rendelkezés díjmentes. Második és minden további ügyfélkapu feletti rendelkezésért annak létesítésekor kapunként a közigazgatási hatósági eljárás általános illetékével megegyező összegű szolgáltatási díjat kell fizetni, mely összeg az eljáró regisztrációs szerv bevételét képezi. (A törvényes képviselő részéről a korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen személy nevében történő, személyenkénti egy ügyfélkapu létesítése díjmentes.)

Ha az ügyfél egy évben kettőnél több alkalommal létesít, majd szüntet meg ügyfélkaput, akkor a harmadik és a további új ügyfélkapu létesítéséért - függetlenül az egyidejűleg számára rendelkezésre álló ügyfélkapuk számától - kapunként a közigazgatási hatósági eljárás általános illetékével megegyező összegű szolgáltatási díjat kell fizetni, mely összeg az eljáró regisztrációs szerv bevételét képezi.

3.2.3. Elfelejtett jelszó, felhasználói név

Ha az ügyfél az ügyfélkapujához való hozzáférést biztosító jelszót elfelejti, a központi rendszertől elektronikus úton új jelszó képzéséhez szükséges új, egyszer használható aktiváló kódot igényelhet. A központi rendszer e kódot az elektronikus levél beérkezését követően – naponta legfeljebb három alkalommal – az ügyfél elektronikus levélcímére haladéktalanul megküldi.

Ha az ügyfél a felhasználói nevét felejti el, azt a regisztrációs szerv előtti személyes megjelenése során az ügyfélnek a személyazonossága igazolására alkalmas hatósági igazolvány bemutatásával történt személyazonosítását követően az ügyféllel a regisztrációs szerv szóban közli.

3.2.4. A jelszó kompromittálódása

Ha az ügyfél ügyfélkapujához való hozzáférést biztosító jelszava jogosulatlan személy tudomására jut, az ügyfél a jelszó kompromittálódását bejelentheti a központi rendszer ügyfélszolgálatát ellátó kormányzati ügyfél-tájékoztató központnál telefonon (annak hangrögzítése vállalásával), vagy a regisztrációs szervnél személyesen postai úton, telefaxon vagy elektronikus levél útján – a regisztráció során közölt adatok egyidejű megadásával. Az ügyfél a bejelentés beérkezésével mentesül az ezt követő ügyfélkapu-használatra vonatkozó felelősség alól. Ilyenkor a központi rendszer az ügyfélkapuhoz való hozzáférést megszünteti.

Az ügyfél az ügyfélkapuhoz való hozzáférés megszüntetését követően, a regisztrációs szerv előtti személyes megjelenése során – a személyazonossága igazolására alkalmas hatósági igazolvány bemutatásával történt személyazonosítása után – előadott kérésére új felhasználói nevet és új, egyszer használható aktiváló kódot kap.

3.2.5. E-mail cím kicserélése

A központi rendszerben tárolt elektronikus levélcímét az ügyfél bármikor egy másik elektronikus levélcímre cserélheti, ám ezt köteles a központi rendszeren keresztül vagy a regisztrációs szervnél bejelenteni.

3.2.6. Adathelyesbítés

A központi rendszer az ügyfél elektronikus – vagy a regisztrációs szerv előtti személyes megjelenése során a személyazonossága igazolására alkalmas hatósági igazolvány bemutatásával történt személyazonosítása után szóban előadott – kérésére az elektronikus levélcím kivételével egyezteti a központi rendszerben nyilvántartott adatokat a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adataival, és eltérés esetén a központi rendszer adatait a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban foglalt adatok szerint helyesbíti.

Az ügyfél a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban szereplő adatainak korrekcióját az arra vonatkozó jogszabályok szerint a regisztrációs szerv előtti személyes megjelenéssel kérheti.

3.2.7. Az ügyfélkapu megszüntetése

Az ügyfél ügyfélkapujának megszüntetésekor – melyre akár az ügyfél kezdeményezése alapján, akár automatikusan, az ügyfélkapu érvényességi idejének lejárta miatt kerül sor – a központi rendszer üzemeltetője elektronikus levélben vagy a megszüntetés igénylésekor közvetlenül felhívja az ügyfél figyelmét, hogy az ügyfélkapu megszüntetése előtt az ügyfél töltse le az átmeneti és a tartós tárában lévő dokumentumait. Az ügyfélkapu megszüntetésekor az ügyfél központi rendszerben tárolt természetes azonosítói és elektronikus levélcímének törlése mellett megszüntetésre kerül az ügyfél értesítési tárhelye, annak tartalma, valamint törlésre kerül az ügyfél kulcstárban elhelyezett rejtjelező kulcsa is.

3.2.8. Az ügyfélkapu használata

Az ügyfélkapu biztosítja, hogy az ügyfél egyedileg azonosított módon biztonságosan léphessen kapcsolatba a központi rendszer útján az elektronikus ügyintézést, illetve elektronikus szolgáltatást nyújtó szervezetekkel.

3.2.8.1. Belépés

Az ügyfélkapuba történő belépéshez az ügyfélnek az ügyfélkapu-regisztrációkor képzett felhasználói nevét és az ügyfél által meghatározott és változtatható jelszavát kell megadnia. A központi rendszer 5 percen belüli ötszöri téves adatpár (felhasználói név; jelszó) megadás esetén a megadott felhasználói névhez tartozó ügyfélkapu hozzáférését 30 percnyi időtartamra zárolja, amiről az ügyfelet azonnal értesíti, illetve a központi rendszer üzemeltetőjének naplózott jelzést ad a felhasználó ismert adatainak rögzítésével. 30 perc eltelte után a zárolt ügyfélkapu a helyes adatpár megadásával újra megnyitható.

Ha az ügyfél az ügyfélkapu igénybevételével személyazonosítást igénylő, de nem a Ket. hatálya alá tartozó ügyet kíván intézni, a központi rendszer a kívánt ügyintézést megelőzően felhívja a figyelmét arra, hogy – a szükséges azonosítással, dokumentumhitelesítéssel összefüggésben – az ügyintézés az ügyfél alábbi személyes adatainak kezelését teszi szükségessé:

– elektronikus aláírás használata esetén az aláírása – a hitelesítésszolgáltatóval történő személyazonosítás és/vagy dokumentumhitelesítés céljából, továbbá

– elektronikus levélcíme és viselt neve – az elektronikus ügyintézéshez szükséges kapcsolat és azonosítás biztosítása érdekében, és

– amennyiben az érintett közvetített elektronikus szolgáltatást nyújtó csatlakozott szervezet ezt igényli, az ügyfél saját döntése alapján a neve, születési helye és ideje, anyja neve – a személyazonosítás, illetőleg arra felkészült elektronikus szolgáltatást nyújtó esetében a viszontazonosítás céljából.

Az ügyfél a tájékoztatás ismeretében dönt az elektronikus szolgáltatás igénybevételéről.

3.2.8.2. Felelősség az adatokért

Az ügyfélkapu igénybevételével továbbított adatok és elektronikus okiratok valódiságáért, megbízhatóságért és időszerűségéért, a címzés megfelelőségéért az adatot, iratot elhelyező – ha a képviseleti jog tartalmát az ügyben érintett jogszabályi rendelkezés eltérően nem állapítja meg - a képviseleti joggal rendelkező ügysegéd, annak hiányában az ügyfél, illetőleg a közvetített elektronikus szolgáltatást nyújtó csatlakozott szervezet tartozik felelősséggel.

A központi rendszer üzemeltetője olyan zárt rendszert tart fenn, amely biztosítja, hogy a központi rendszeren keresztül továbbított információkhoz csak az ügyfél, illetőleg a címzett férhet hozzá, és azok védett részét az üzemeltető sem ismerheti meg.

3.3. Kormányzati ügyfél-tájékoztató központ

A Miniszterelnöki Hivatal kormányzati ügyfél-tájékoztató központot (KÜK) tart fenn. A KÜK által biztosított elektronikus tájékoztató szolgáltatás (telefon, SMS, telefax, e-mail) folyamatosan, napi 24 órán át áll az ügyfelek rendelkezésére. A KÜK az országon belül, helyi díjazású tarifával a 189-es kék számon hívható.

3.3.1. Alapszolgáltatások

A KÜK alaptevékenysége keretében nyújtott szolgáltatásai különösen:

– a közigazgatási szervek elérési adatai, feladat- és hatásköre, illetékességi területe, az általuk intézett ügytípusok intézésének folyamata;

– tájékoztatás az egyes ügyekre vonatkozó jogszabályokról és azok tartalmáról;

– egyedi ügyben az ügyfél hívásának illetékes szervhez történő átirányítása;

– előzetes időpontfoglalás egyes közigazgatási szerveknél;

– állampolgári panaszok, bejelentések fogadása és az illetékes közigazgatási szervhez történő továbbítása;

– technikai segítségnyújtás az elektronikus ügyintézés kérdéseiben;

– az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos technikai hibabejelentések fogadása, informatikai ügyfélszolgálat tevékenységének biztosítása, továbbá a hibajelzés és informatikai kérdés illetékes csatlakozott szervezet technikai ügyeletéhez történő továbbítása.

3.3.2. Adatvédelem

A központi rendszer a KÜK igénybevételével nyújtott ügyfél-tájékoztatás esetén nem kérheti, gyűjtheti, rögzítheti, és nem tárolhatja az ügyfél-tájékoztató szolgáltatást igénybe vevő ügyfél azonosítására alkalmas adatokat. A szolgáltatás igénybevételéről személyazonosításra alkalmas adatok felhasználása nélkül statisztikai elemzések készíthetők.

Telefonos szolgáltatás igénybevételével nyújtott ügyfél-tájékoztatás esetén az ügyfél neve és elérhetőségei (elektronikus levélcím, telefonszám) csak akkor kérhető, ha az ügyfél bejelentést tesz, visszahívást kér, vagy ha elektronikus irat vagy formanyomtatvány küldését kéri; illetve ha a kért tájékoztatást a KÜK csak ilyen módon tudja megadni. Ebben az esetben a telefonos szolgáltatás igénybevétele során fel kell hívni az ügyfél figyelmét, hogy ügye intézése nevének és elérhetőségének rögzítését és tárolását teszi szükségessé.

A fenti adatok abban az esetben és azon időtartamban kezelhetők (rögzíthetők, tárolhatók, és kizárólag az ügy intézése érdekében továbbíthatók kizárólag az ügy intézésére jogosult szervnek), ha az ügyfél a telefonos szolgáltatás igénybevétele során azt kifejezetten és a hangrögzítésre irányuló, először szóban közölt engedélyét követően azt hangfelvételen rögzített módon, illetve - ha arról rendelkezett – a hangfelvételen rögzített engedélyében meghatározott időtartamra engedélyezte.

Ha az ügyfél a hangfelvételen rögzített engedélyében nem rendelkezett az adatkezelés időtartamáról, az ügyfél adatait a szolgáltatás teljesítésének visszaigazolását követően haladéktalanul, de legkésőbb három munkanapon belül törölni kell.

Ha az ügyfél a telefonos szolgáltatás során tett szóbeli közlése szerint nem kíván hozzájárulni az ügye intézéséhez szükséges adatok kezeléséhez, a telefonos szolgáltatás során hangrögzítésre nem kerül sor.

3.3.3. Telefonos információkérés

Telefonon keresztül történő információkérés esetén a KÜK először az automatikus hívásfogadó rendszerben ad választási lehetőséget a tájékoztatáshoz. Ha ez nem elegendő, a KÜK kezelője szóbeli tájékoztatást ad az ügyfél számára. Amennyiben nem áll rendelkezésre közvetlenül a kért információ, a kezelő az információval érintett szervvel kötött megállapodás szerint jár el, tájékoztatja az ügyfelet.

Amennyiben az ügy bonyolultsága indokolja, a KÜK a közigazgatási szakértő döntésétől függően legfeljebb két órán belül ad választ visszahívás, illetve elektronikus levél útján, vagy továbbirányítja az ügyfél kérdését a konkrét ügyben illetékes szerv ügyintézőjéhez, amiről az ügyfelet visszahívással vagy elektronikus levélben tájékozatja.

3.3.4. Információkérés e-mailben

Elektronikus levélben vagy rövid szöveges üzenet formájában történő információkérés esetén a KÜK a kérdés beérkezését haladéktalanul visszaigazolja, majd legfeljebb 2 órán belül ad tájékoztatást - a válasz méretétől függően, rövid szöveges üzenet formájában vagy elektronikus levélben – az ügyfél számára. Amennyiben a részletes válasz hosszabb időt igényel, erről is tájékoztatja az ügyfelet.

Az érintett államigazgatási szerv a lehető legrövidebb kapcsolási és válaszadási idő mellett biztosítja a KÜK által hozzá átirányított hívásokra történő pontos válaszadást.

3.3.5. Időpontfoglalás

A közigazgatási szerv biztosítja, hogy a KÜK az ügyfelek számára ügyeik intézéséhez ügyfélfogadási időpontot foglalhasson.

3.3.6. Panaszbejelentés

A KÜK a hozzá beérkezett, a közigazgatási szerv működésével kapcsolatos panaszt a beérkezéstől számított egy munkanapon belül az illetékes közigazgatási szervhez továbbítja. Amennyiben a továbbított panasz megválaszolására vonatkozóan az illetékes szerv részéről 15 napon belül nem érkezik visszajelzés, úgy a KÜK kérdést intéz a közigazgatási szervhez az adott panasz elintézésének helyzetéről. Ha a közigazgatási szervtől az első megkereséstől számított 30 nap elteltével nem érkezik meg a panaszra adott válasz vagy annak jelzése, hogy a panasz elbírálása előreláthatólag 30 napnál tovább tart, úgy a panaszt a KÜK az illetékes közigazgatási szerv felügyeleti szervéhez továbbítja, és ennek tényéről az ügyfelet tájékoztatja.

3.3.7. A rendszerrel kapcsolatos észrevételek

A kormányzati portálon a kormányzati portál, az ügyfélkapu és a KÜK működésével, működtetésével kapcsolatos panaszokat, kérdéseket, javaslatokat jelezhetik az ügyfelek. A panaszokra és kérdésekre a működtető szervezet 15 napon belül a kormányzati portálon válaszol.

Amennyiben a panasz, közérdekű bejelentés és kérelem nem a központi rendszer működtetésével kapcsolatos, a működtető szervezet azt egy munkanapon belül az elbírálásra illetékes szervnek továbbítja, és erről a bejelentőt a kormányzati portálon keresztül tájékoztatja.

Amennyiben a bejelentés nem igényel választ, ezt a tényt közvetlenül a bejelentéshez kapcsoltan kell feltüntetni, a megfelelő jogszabályi hivatkozással.

3.4. Biztonságos Elektronikus Dokumentumtovábbító Szolgáltatás (BEDSZ)

A központi rendszer a Biztonságos Elektronikus Dokumentumtovábbító Szolgáltatás (BEDSZ) útján fogadja az ügyfélkapun keresztül benyújtott, elektronikus aláírással el nem látott, illetve ellátott dokumentumokat, és az ügyfélkapu használata nélkül benyújtott, elektronikus aláírással ellátott dokumentumokat.

A BEDSZ fogadja, és elektronikus úton a címzett szervezet postafiókjába továbbítja az ügyfél által az elektronikus ügyintézés körében a csatlakozott szervezethez intézett elektronikus dokumentumokat, valamint fogadja és a címzett ügyfélhez továbbítja a csatlakozott szervezet részéről az ügyfél által kezdeményezett ügy kapcsán előállított válaszdokumentumokat.

A BEDSZ csak az általános nyomtatványtervezővel készített, és a központi rendszerben előzetesen regisztrált vagy annak megfelelő formátumú nyomtatványt fogadja.

A BEDSZ az ügyfél számára az ügyfélkapun keresztül, a csatlakozott szervezet számára pedig a hivatali kapun keresztül érhető el.

3.4.1. Felelősség a befogadott dokumentumért

A befogadott dokumentum címzett szervezet szervezeti postafiókjába, illetve címzett ügyfél átmeneti tárába való változatlan formában, tartalommal és a rendszerbe történő befogadást követő haladéktalan továbbításáért a központi rendszert működtető szervezet tartozik felelősséggel.

A BEDSZ gondoskodik a benyújtásra kerülő dokumentum sérülésmentességének, valamint formai követelményeknek való megfelelőségének ellenőrzéséről; amennyiben biztonsági kockázatot észlel, jogosult megtagadni a dokumentum befogadását, amelyről a küldemény benyújtóját haladéktalanul értesíti. Biztonsági kockázat hiányában a dokumentumot a központi rendszer befogadja.

A BEDSZ keretében a benyújtandó dokumentumokra a befogadásuk esetén azonnal érkeztető szám és időbélyeg kerül, amely utóbbi tanúsítja a dokumentum beérkezésének időpontját, és biztosítja a dokumentum sértetlensége utólagos ellenőrzésének lehetőségét.

Amennyiben az elektronikus úton érkezett dokumentum fogadására és továbbítására a 182/2007. (VII. 10.) Korm. rendelet szabályai szerint került sor, az eljárás során ellenkező bizonyításig vélelmezni kell, hogy a személyazonosító adatok egyezése esetén a beadvány az annak benyújtójaként megjelölt és az ügyfélkapu igénybe vevőjeként azonosított természetes személytől származik, és a továbbított dokumentumot az eljárásban joghatás kiváltására alkalmas elektronikus dokumentumnak kell tekinteni.

3.4.2. Szolgáltatások az ügyfelek számára

Az ügyfél számára a BEDSZ keretében nyújtott elektronikus szolgáltatások és azok használatához biztosított további szolgáltatások:

– az elektronikus úton érkezett beadványok fogadása, időbélyeggel való ellátása, címzett átmeneti tárába vagy szervezeti postafiókjába való továbbítása, majd pedig ott biztonságos ideiglenes vagy az ügyfél igénye esetén hosszú távú tárolása;

– a befogadott dokumentumokról a befogadás időpontját és a befogadott dokumentum típusát és címét igazoló befogadási igazolás kiállítása és visszaküldése a dokumentum beküldőjének,

– a megadott formátumú rejtjelező kulcsaik kulcstárba történő feltöltésének, majd feltöltés után törlésének és újrafeltöltésének biztosítása;

– értesítő elektronikus levél kiküldése az ügyfél ügyfélkapu-nyilvántartásban szereplő elektronikus levélcímére, amennyiben az értesítési tárhelyre dokumentum érkezett;

– általános nyomtatványkitöltő biztosítása a kormányzati portálról történő letöltési lehetőséggel a nyomtatványok kitöltéséhez, illetve egyéb szolgáltatások igénybevételéhez;

– kulcsgeneráló és rejtjelező szolgáltatás biztosítása az általános nyomtatványkitöltő részeként aszimmetrikus titkosító kulcspár generálásához, valamint dokumentumok rejtjelezéséhez és visszaállításához – a kulcsgeneráló szolgáltatással létrehozott rejtjelező kulcsok megőrzése az ügyfél felelőssége. E kulcsokat megsemmisülésük esetén a központi rendszer üzemeltetője nem pótolja;

– biztonságos, csak azonosítás után hozzáférhető értesítési tárhely biztosítása.

3.5. Működési rendellenességek

A saját elektronikus szolgáltatás üzemzavara esetén a központi rendszer üzemeltetője az üzemzavar tudomására jutását követően, ennek tényéről azonnal tájékoztatást jelentet meg a kormányzati portálon az ügyfelek számára.

A központi rendszer üzemeltetője az üzemzavar-információkat a kormányzati portálon az üzemeltetési információk között jelenteti meg egy hónapos időtartamra. A kormányzati portálról törlésre került – 2006. május 1-jét követően rögzített – üzemzavar-információkat, maximum tíz évre visszamenőleg, a kormányzati portál szolgáltatja a megkereséstől számított 3 munkanapon belül.

A működtető szervezet a rendszer túlterheltsége esetén szűkítheti az elérhető szolgáltatások körét a túlterhelés időszakában legfontosabb szolgáltatásokra. Az ilyen időszakban nem elérhető szolgáltatásokra az üzemzavarra vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.

3.6. Karbantartás

A központi rendszer karbantartás miatti leállítását megelőzően a központi rendszer üzemeltetője a karbantartási igény felmerülésekor azonnal, de legalább a karbantartás megkezdése előtt 3 nappal tájékoztató információt jelenít meg a kormányzati portálon, amelyben tájékoztatja az ügyfeleket és a csatlakozott szervezeteket a karbantartási célú üzemszünet várható kezdeti időpontjáról és tervezett időtartamáról, valamint a karbantartásban érintett, és így időszakosan elérhetetlenné váló szolgáltatások köréről.

A központi rendszer üzemeltetője jogosult heti egyszeri karbantartási üzemszüneti időpont kijelölésére olyan módon, hogy az a szolgáltatások igénybevételét a lehető legkevésbé zavarja. A karbantartás által érintett szervezeteket a karbantartás időpontjáról és időtartamáról a karbantartás elrendelésekor azonnal, az ügyfeleket pedig a karbantartás megkezdése előtt 3 nappal tájékoztatja a központi rendszer üzemeltetője. Az üzemszünetet az éjjeli forgalomminimum időszakában vagy hétvégén lehet kijelölni.

Amennyiben a központi rendszer egésze vagy egyes szolgáltatásai egy közigazgatási eljárási cselekmény jogszabályban meghatározott határnapján vagy határnapjára is kiterjedően legalább 1 órán át egybefüggően nem voltak elérhetők, és az erre vonatkozó dokumentáció a kormányzati portál üzemeltetési információi között meghirdetésre került, az érintett közigazgatási eljárásban az ügyintézési határidő külön igazolás nélkül az üzemzavar elhárítását követő első munkanap lesz.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2009. augusztus 19.) vegye figyelembe!