A végrehajtásra vonatkozó szabályokat a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) foglalja össze. Összeállításunk e részében azokat az eseteket ismertetjük, amelyekben a végrehajtás kezdeményezése az igényérvényesítés (további) útja, és kitérünk minden olyan szabályra, amelynek ismerete – akár fogalmi szinten is - nélkülözhetetlen e kiadvány forgatói számára.
A Vht. elöljáróban rögzíti, hogy a bíróságok és a jogvitát eldöntő más szervek határozatait, továbbá egyes okiratokon alapuló követeléseket bírósági végrehajtás útján, a törvény szerint kell végrehajtani.
4.1. Azonnali beszedési megbízás
Alapszabály, hogy a pénzforgalmi úton érvényesíthető – a végrehajtási törvényben említett – pénzkövetelést azonnali beszedési megbízással kell behajtani; bírósági végrehajtásnak akkor van helye, ha az azonnali beszedési megbízás nem vezetett eredményre. (Ha a hitelező nem igazolja az azonnali beszedési megbízás benyújtását és annak eredménytelenségét - ez utóbbit banki nyilatkozattal a bíróság a végrehajtási kérelmet elutasítja.)
4.1.1. Pénzforgalmi úton érvényesíthető követelések
A fentiek teljesítéséhez ismernünk kell, hogy mely esetben hajthatók be pénzforgalmi úton a követelések. Erre a Vht. adja meg a választ a következő rendelkezéssel. Pénzforgalmi úton lehet behajtani a Vht.-ben említett pénzkövetelést akkor, ha
– a jogosult – a lakás-előtakarékossági számla kivételével – bankszámlával, a kötelezett pedig pénzforgalmi bankszámlával rendelkezik,
– a végrehajtás általános feltételei fennállnak,
– a követelés teljesítését bírósági, közjegyzői határozat írja elő, vagy az a Vht.-nak megfelelő közjegyzői okiratban foglalt kötelezettségvállaláson alapul, és
– a jogosult a behajtást végző pénzügyi intézménynek nyilatkozik arról, hogy nincs folyamatban a követelése behajtására irányuló bírósági végrehajtási eljárás, illetőleg nem terjesztett elő végrehajtás elrendelése iránti kérelmet, vagy ilyen kérelme alapján a követelése nem nyert kielégítést.
4.1.2. Eljárási kérdések
4.1.2.1. Ismeretlen számla
Abban az esetben, ha a kötelezett pénzforgalmi számlája nem ismert, és az a cégnyilvántartásból sem állapítható meg, a végrehajtás elrendelésére jogosult bíróság a jogosult kérelmére felhívja az adóhatóságot a számlaszám közlésére. Az adóhatóság ez esetben köteles a felhívásnak haladéktalanul eleget tenni.
4.1.2.2. Áttérés végrehajtásra
Ha a pénzforgalmi úton történő behajtás fedezet hiánya miatt nem vagy csak részben vezetett eredményre, bírósági végrehajtásnak csak akkor van helye, ha a végrehajtást kérő igazolja, hogy a kötelezett számlavezető pénzügyi intézményétől nem kérte az azonnali beszedési megbízás további függőben tartását, és megjelöli, hogy az azonnali beszedési megbízást milyen összegben teljesítette a pénzügyi intézmény. A függőben tartásra irányadó határidő lejárta előtt előterjesztett végrehajtási kérelem elbírálására is ez a rendelkezés irányadó.
4.2. Végrehajtható okiratok
A bírósági végrehajtást végrehajtható okirat kiállításával kell elrendelni. A végrehajtható okiratok a következők:
– a bíróság által kiállított végrehajtási lap,
– az olyan okirat, amelyet a bíróság végrehajtási záradékkal látott el,
– a bíróság végrehajtást elrendelő, letiltó, illetőleg átutalási végzése, továbbá közvetlen bírósági felhívást tartalmazó határozata,
– a bíróság pénzbüntetésről, pénzmellékbüntetésről, pénzbírságról, rendbírságról, vagyonelkobzásról, az Európai Unió tagállamában büntetőeljárásban bűncselekmény elkövetése miatt kiszabott pénzösszegről, valamint
– a bíróság bűnügyi költségről, elővezetési és kísérési költségről szóló értesítése, továbbá a bírósági gazdasági hivatalnak az ügyészség által kiszabott rendbírságról, megállapított bűnügyi költségről, az ügyészség és a nyomozó hatóság által megállapított elővezetési és kísérési költségről, valamint a pártfogó felügyelői szolgálat által a közvetítői eljárásban megállapított, az állam által előlegezett és visszatérítendő költségről szóló értesítése,
– a bűnügyi zárlatot elrendelő határozat.
Témánk szempontjából a fenti felsorolás első két pontjában meghatározott okiratok bírnak relevanciával.
4.2.1. Végrehajtható okirat kiállításának feltételei
A Vht. értelmében a végrehajtható okiratot akkor lehet kiállítani, ha a végrehajtandó határozat
– kötelezést (marasztalást) tartalmaz,
– jogerős vagy előzetesen végrehajtható, és
– a teljesítési határidő letelt. (A feltételek tehát együttesek.)
A bíróság által jóváhagyott egyezség alapján akkor is végrehajtható okiratot lehet kiállítani, ha a jóváhagyó végzést megfellebbezték. Ez a rendelkezés a közjegyző által jóváhagyott – a bírósági egyezséggel azonos hatályú - egyezségre is irányadó.
4.3. Kérelem
A bíróság a végrehajtható okiratot a végrehajtást kérő kérelmére állítja ki.
4.3.1. Kérelemben közölt adatok
A végrehajtást kérő közli a végrehajtási kérelem előterjesztésekor
– az adós nevét (cégnevét) és az azonosításához szükséges adatokat (legalább a születési idejét vagy az anyja nevét, illetőleg a cégjegyzékszámát), továbbá
– az ügy körülményeitől függően: az adós lakóhelyét, munkahelyét, illetőleg székhelyét, telephelyét (a továbbiakban: székhelyét) és a végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helyét; e pontban felsorolt adatok közül legalább egyet közölni kell.
Ingatlan-végrehajtás kérése esetén közölni kell az ingatlan-nyilvántartási adatokat is.
A fenti adatok közlésének elmulasztása a kérelem elutasításához vezet.
4.3.2. Alakiságok
A végrehajtási kérelmet a kellő példányban – ez a gyakorlati tapasztalatok alapján 4-7 példányig terjedhet a hiánypótlásra felhívó végzések szerint -, megfelelően kitöltött végrehajtható okirat nyomtatványon kell előterjeszteni.
Ha a végrehajtást kérő a kérelmét nem a nyomtatványon terjesztette elő, illetőleg a nyomtatványt nem a kellő példányban nyújtotta be, vagy nem megfelelően töltötte ki, a bíróság a hiányt pótolja, vagy felhívja a végrehajtást kérőt a hiány pótlására, illetőleg a helyes eljárásra. Tehát jogvesztés nem áll fenn, de a követelés érvényesítése elhúzódik.
4.3.3. Kérelem előterjesztése a végrehajtónál
Nem árt tudni, hogy az önálló bírósági végrehajtó hatáskörébe tartozó ügyben a végrehajtás iránti kérelmet az illetékes végrehajtónál is elő lehet terjeszteni. Ebben az esetben a végrehajtható okirat nyomtatványt a végrehajtó tölti ki, és továbbítja a végrehajtás elrendelésére jogosult bírósághoz. Ez az eljárás azonban nem mentesíti a végrehajtást kérőt a végrehajtási kérelem hiányossága esetén a hiánypótlási kötelezettsége alól.
4.4. Végrehajtási lap
Az első fokon eljárt bíróság számos esetben állít ki végrehajtási lapot (e felsorolást, mint számunkra relevanciával nem bírót, mellőzzük), de ami témánkat érinti, végrehajtási lapot állít ki – egyebek mellett – a bíróság polgári ügyben hozott marasztaló határozata alapján is.
Egy adott ügyben rendszerint egy végrehajtási lapot kell kiállítani. Több végrehajtási lapot akkor kell kiállítani, ha a követelés több végrehajtást kérőt illet meg, és a követelésnek az egyes végrehajtást kérőkre eső része a végrehajtandó határozatban pontosan meg van jelölve, vagy a követelés több adóssal szemben áll fenn.
A végrehajtási lap eredeti példánya a bíróságnál marad. A végrehajtási lapról annyi kiadmányt kell készíteni, hogy a végrehajtó, az önálló bírósági végrehajtó hatáskörébe tartozó ügyben a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara (kamara), valamint minden végrehajtást kérő és adós (azaz a felek) egy-egy példányt kapjanak.
4.4.1. A végrehajtási lap kiállításának megtagadása
A bíróság a végrehajtási lap kiállítását megtagadja, ha a végrehajtási kérelem teljesen alaptalan. Erről a bíróság végzést hoz, és azt a végrehajtást kérőnek kézbesítteti. Ha pedig a végrehajtási kérelem részben alaptalan, a bíróság a végrehajtási lapot a kérelemtől eltérően állítja ki. Erről a bíróság végzést hoz, és azt a végrehajtást kérőnek közvetlenül, az adósnak a végrehajtó útján kézbesítteti.
4.5. Végrehajtási záradék
Az adós lakóhelye, illetőleg székhelye – ezek hiányában az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye – szerinti helyi bíróság végrehajtási záradékkal látja el – egyebek mellett – a közjegyzői okiratot akkor, ha az tartalmazza
– a szolgáltatásra és ellenszolgáltatásra irányuló vagy egyoldalú kötelezettségvállalást,
– a jogosult és a kötelezett nevét,
– a kötelezettség tárgyát, mennyiségét (összegét) és jogcímét, továbbá
– a teljesítés módját és határidejét.
Ha a kötelezettség feltételnek vagy időpontnak a bekövetkezésétől függ, a végrehajthatósághoz – az előzőekben felsoroltakon túl – az is szükséges, hogy a feltétel vagy időpont bekövetkezését közokirat tanúsítsa; illetve e jogszabályhely alapján akkor van helye végrehajtásnak, ha a közjegyzői okiratba foglalt követelés bírósági végrehajtási útra tartozik, és ha a követelés teljesítési határideje már letelt.
A végrehajtási záradékra egyebekben megfelelően alkalmazni kell a végrehajtási lapra vonatkozó, előzőekben ismertetett rendelkezéseket.
A fentiekhez kapcsolódóan emeljük ki, hogy amennyiben az adós hajlandóságot mutat, és a körülményekből látszik, hogy tartozásunk megfizetése bírói út igénybevétele nélkül bizonytalan, célszerű, ha az adós közjegyző előtt ún. tartozáselismerő nyilatkozatot tesz, mert annak birtokában a követelésérvényesítési idő – a fentiekből láthatóan – jelentősen lerövidül. (A közjegyző előtt tett ilyen nyilatkozat ugyanis végrehajtható közokirat, természetesen csak akkor, ha tartalmazza a fentiekben felsorolt tartalmi és egyéb, a végrehajtás feltételét képező időbeli kellékeket.)
4.5.1. Külföldi okirat "záradékolása"
Külföldi okirat esetén is lehetőség van annak végrehajtási záradékkal történő ellátására a következő szabály szerint. A 805/2004/EK rendelet alapján európai végrehajtható okiratként hitelesített külföldi közokiratot végrehajtási záradékkal látja el az adós lakóhelye, székhelye – ezek hiányában az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve közvetlen kereskedelmi képviselete esetén a fióktelep, illetőleg a képviselet helye – szerinti megyei bíróság székhelyén működő helyi bíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság.
4.6. Költségek, költségviselés a végrehajtási eljárásban
A Vht. értelmében a végrehajtás során felmerülő költséget - főszabály szerint – a végrehajtást kérő előlegezi, és az adós viseli. A szakértő-becsüs közreműködésével és az árverés, nyilvános pályázat közhírré tételével felmerülő költségeket viszont az köteles előlegezni, aki ezeket az intézkedéseket kérte, azzal, hogy az említett költségek előlegezése alól a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog kedvezménye nem mentesít.
Az állam által előlegezett végrehajtási költséget behajthatatlanság esetén az állam viseli.
A felek az általuk előlegezett költség összegét kötelesek a végrehajtó elszámolási számlájára befizetni, illetőleg nyugta ellenében a végrehajtónak átadni.
4.6.1. Elszámolás a végrehajtást kérőnek fizetés esetén
A Vht. arról is rendelkezik, ha az adós a végrehajtási eljárás során a végrehajtást kérőnek fizette meg a követelés összegét. Ez esetben a végrehajtást kérő köteles a végrehajtási költségek kielégítéséről is gondoskodni. Ennek keretében a meg nem fizetett illetéket és az állam által előlegezett költséget, valamint a megyei bírósági végrehajtó helyszíni eljárása, illetve a tanú díja fejében járó költségátalányt köteles befizetni a megfelelő számlára, a végrehajtás foganatosításáért az önálló bírósági végrehajtót megillető összeget pedig köteles a végrehajtó elszámolási számlájára befizetni, illetőleg nyugta ellenében a végrehajtónak átadni. Ennek elmulasztása esetén ezen összeg megfizetéséért az adós és a végrehajtást kérő egyetemlegesen felel.
4.6.2. Költségátalány
Úgyszintén a végrehajtás költségei közé tartozik az ún. költségátalány. Ezt az önálló bírósági végrehajtó az adóstól a behajtott követelésen felül, a végrehajtási költségekkel együtt hajtja be. (Az összeg a végrehajtói kamarát illeti meg.)
A költségátalány mértéke 500 000 forint alatti végrehajtási ügyérték esetén ügyenként 1000 forint, 500 000 forint feletti végrehajtási ügyérték esetén az ügyérték 1 százaléka.
4.7. A végrehajtási kérő kötelezettségei
4.7.1. Bejelentés
Az adós érdekét védő rendelkezés, miszerint a végrehajtást kérő köteles a végrehajtandó követelés megszűnését és csökkenését haladéktalanul bejelenteni a végrehajtónak, köteles egyúttal a végrehajtó felhívásának megfelelően a Vht. 34. §-ának (5) bekezdésében említett összegeket is megfizetni. (Az említett rendelkezés szerinti végrehajtási költségek a következők: a meg nem fizetett illeték és az állam által előlegezett költség, a megyei bírósági végrehajtó helyszíni eljárása, illetve a tanú díja fejében járó költségátalány, valamint a végrehajtás foganatosításáért az önálló bírósági végrehajtót megillető összeg.)
4.7.1.1. Felelősség
A végrehajtást kérő felelős a bejelentés elmulasztásából eredő, az adóst (kötelezettet) ért költségért és kárért, valamint a fentiekben felsorolt összegek meg nem fizetéséért.
4.7.2. Alaptalan követelés
A gyakorlatban találkozhatunk olyan esettel is, amikor a követelés alaptalan. Ha az adós okirattal valószínűsítette ezt a tényt, illetve azt, hogy a követelést már teljesítették, vagy az egyébként megszűnt, a végrehajtó a bizonyítékra utalva felhívja a végrehajtást kérőt, hogy 15 napon belül nyilatkozzék a követelés fennállásáról, egyúttal az adóstól felvett összegből a Vht. 34. §-ának (5) bekezdésében említett (fentiekben részletezett) összegeket fizesse be a megfelelő számlára, illetve fizesse meg a végrehajtónak. A végrehajtást kérőt figyelmeztetni kell arra, hogy a fentiek elmulasztása esetén a végrehajtó a végrehajtást foganatosító bírósághoz terjeszti be az ügyet, és ilyenkor nincs helye a végrehajtás megszüntetésének.
Amennyiben a végrehajtást kérő a követelés megszűnését bejelentette, és a felhívásban megjelölt összegeket megfizette, úgy a végrehajtási eljárás – értelemszerűen - befejeződik.
4.8. Elévülési kérdések
A végrehajtási jog a végrehajtandó követeléssel együtt évül el. A végrehajtási jog elévülését általában kérelemre kell figyelembe venni; hivatalból akkor vehető figyelembe, ha az alapjául szolgáló követelés elévülését is hivatalból kell figyelembe venni.
Ha a végrehajtási jog elévülését az előzőek szerint figyelembe kell venni, a végrehajtási jog elévülési határidejének letelte után előterjesztett kérelemre nem lehet végrehajtást elrendelni, és a már elrendelt végrehajtást nem lehet folytatni.
A végrehajtási jog elévülését bármely végrehajtási cselekmény megszakítja.
4.9. Kielégítési sorrend
Eredményes végrehajtás esetén sem biztos, hogy hozzájutunk kintlévőségünkhöz. Ha ugyanis a befolyt összeg nem fedezi a végrehajtás során behajtani kívánt valamennyi követelést, a kielégítési sorrend - a követelések jogcímét alapul véve – a következő:
– gyermektartásdíj,
– egyéb tartásdíj,
– munkavállalói munkabér és a vele egy tekintet alá eső járandóság,
– a büntető- és a büntetés-végrehajtási, valamint a szabálysértési eljárásban az adóssal szemben megállapított, az állam javára fizetendő összeg, a vagyonelkobzásból eredő követelés (a polgári jogi igény kivételével),
– adó, társadalombiztosítási követelés és más köztartozás,
– egyéb követelés,
– a végrehajtási eljárásban kiszabott rendbírság.
4.9.1. Követelések arányos kielégítése
Idekapcsolódó fontos előírás, hogy amennyiben a befolyt összeg nem fedezi az azonos sorrendben felsorolt valamennyi követelést, úgy ezeket a követeléseket arányosan kell kielégíteni.
4.9.1.1. Felosztási terv
Az előzőekben említett esetben a végrehajtó az intézkedésének, illetőleg a végrehajtás során történő értékesítésnek a jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül felosztási tervet készít, és azt megküldi a feleknek, egyúttal tájékoztatja őket a felosztási tervben foglaltakkal szemben benyújtható jogorvoslat lehetőségéről.
A felosztási terv ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül végrehajtási kifogást lehet előterjeszteni a végrehajtást foganatosító bíróságnál. A bíróság a végrehajtási kifogásról végzéssel dönt; ha a végrehajtási kifogásnak helyt ad, a felosztási tervet megváltoztatja. A bíróság a felosztási terv végrehajtási kifogással nem érintett részét is megváltoztathatja, ha abban elírás vagy számítási hiba van, illetőleg a végrehajtó nem a jogszabálynak megfelelően készítette el azt.
