4. Életbiztosítás

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. január 19.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetők Kiskönyvtára 2007/02. számában (2007. január 19.)

Az életbiztosítási szerződés megkötésekor a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási esemény bekövetkezésekor (amely lehet a biztosított halála, illetőleg egy bizonyos biztosítási időszak életben való megélése a biztosított részéről) a szerződés szerinti biztosítási összeget a kedvezményezettnek megfizeti.

4.1. Az életbiztosításokról általában

Az életbiztosításoknak alapvetően két fajtáját különböztetjük meg: az egyik az ún. elérési biztosítás, amelynél a biztosító akkor fizet, ha a biztosítási időszak végén a biztosított életben van, illetve a másik a halál esetére szóló, vagy más néven a kockázati életbiztosítás, amelynél a biztosítási eseménynek a biztosított halála számít. A kockázati vagy másképp haláleseti életbiztosítás egyik alfaja az ún. hitelfedezeti életbiztosítás, amelynél a biztosító arra vállalkozik, hogy ha a biztosított valamilyen nagy értékű ingóságot (például gépkocsit, hajót vagy ingatlant) hitelre vásárolt, amennyiben a hitelfelvevő biztosított meghalna, a biztosító fogja a bankhitel részleteit törleszteni.

Nincs akadálya annak, hogy az életbiztosítási szerződés ún. vegyes biztosítás legyen, vagyis a biztosító akkor is fizessen, ha a biztosított meghal, és akkor is, ha a biztosítási időszak végén életben van.

4.1.1. Kedvezményezett

A biztosítóval szerződő fél nevezi meg a kedvezményezettet, aki a biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosítási összeg felvételére jogosult. A kedvezményezettnek ez a jogosultsága közvetlenül az életbiztosítási szerződésen alapul. A törvény mintegy kisegítő jelleggel meghatározza a lehetséges kedvezményezettek személyét: aki név szerint megjelölhető az életbiztosítási szerződésben, ennek hiányában az a személy a kedvezményezett, aki a bemutatóra szóló kötvényt birtokában tartja, ilyen esetben a kötvény bemutatója jogosult a biztosítási összeget felvenni.

Ha a biztosítóval szerződő fél a szerződésben sem a kedvezményezettet nem jelölte meg, és nem is állítottak ki a szerződésről bemutatóra szóló kötvényt, akkor a kedvezményezett a törvény rendelkezése folytán a biztosított örököse.

Mivel az életbiztosítási szerződés esetében a biztosítási esemény mindenképpen összefügg a biztosított személyével, ezért számára nem közömbös annak tartalmának ismerete, különös tekintettel a kedvezményezett személyére. A törvény ezért arra az esetre, ha az életbiztosítási szerződést nem a biztosított köti – tehát nem ő a szerződő fél -, a biztosított írásbeli hozzájárulását kívánja meg, és ugyancsak írásbeli hozzájárulása szükséges a szerződés módosításához, akár a kedvezményezett személye tekintetében is. A biztosított írásbeli hozzájárulásának hiánya részleges semmisséget eredményez, ami azt jelenti, hogy a biztosítási szerződés egésze ugyan nem dől meg, de a kedvezményezett nem a szerződésben megjelölt személy, hanem kockázati életbiztosítás esetén a biztosított örököse, elérési életbiztosítás esetén pedig a biztosított lesz.

Ha a kedvezményezett a biztosítási esemény előtt meghal, ez nem eredményezi az életbiztosítási szerződés megszűnését, csak a kedvezményezett személyére vonatkozó kijelölés veszti hatályát. Ilyenkor olyan a helyzet, mintha a biztosítási szerződésben eleve nem jelöltek volna ki kedvezményezettet, tehát a biztosítási összeg felvételére nem a kedvezményezett örökösei, hanem a biztosított örökösei tarthatnak igényt.

4.1.2. A biztosított írásbeli hozzájárulása

A biztosított írásbeli hozzájárulásának hiánya a szerződés részleges semmisségét eredményezi, ami azt jelenti, hogy az életbiztosítási szerződésnek a kedvezményezett személyére vonatkozó rendelkezése semmis, és helyette a biztosított vagy törvényes örököse juthat a biztosítási összeghez. Ebben az esetben azonban a biztosított, illetőleg az örökös köteles a szerződő félnek a szerződés megkötésével, illetőleg fenntartásával kapcsolatos költségeit, köztük a kifizetett biztosítási díjat megtéríteni.

4.1.2.1. A hozzájárulás visszavonása

A biztosítottat indokolási kötelezettség nélkül megilleti az a jog, hogy álláspontját változtatva a korábban az életbiztosítási szerződéshez adott hozzájárulását – ugyancsak írásban – visszavonja. A visszavonás jogkövetkezménye nem lehet azonos azzal, mintha a szerződő fél rosszhiszeműsége folytán eleve be sem szerezte a biztosított hozzájárulását, hiszen ez esetben a biztosított nyilatkozatának visszavonása azt eredményezné, hogy a szerződés hatályban maradása folytán ő, illetőleg örököse jutna a biztosítási összeghez. A hozzájáruló nyilatkozat visszavonása azt eredményezi, hogy a szerződő fél akarata nem teljesül. A törvény azonban számára lehetőséget ad arra, hogy válasszon: írásbeli hozzájárulását adja ahhoz, hogy a biztosított a szerződésbe belépjen, vagy ilyen írásbeli nyilatkozata hiányában a visszavonás a biztosítási szerződésnek a biztosítási időszak végével való megszűnését eredményezi.

Mint az előzőekben láttuk, a biztosított korábbi írásbeli nyilatkozatának visszavonása csak akkor nem eredményezi az életbiztosítási szerződés megszűnését, ha a biztosítottnak a szerződésbe való belépéséhez a szerződő fél írásban hozzájárul. A szerződő fél és a biztosított megállapodása más esetben is eredményezheti azt – a biztosított írásbeli visszavonó nyilatkozata nélkül is -, hogy a biztosított részese lesz a szerződésnek. Ez ugyan a szerződés módosítását jelenti, amely főszabályként valamennyi szerződésben részes hozzájárulását igényelné, a törvény kifejezett rendelkezése szerint a belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges.

4.1.3. Belépés a szerződésbe

Nem kizárt, hogy az életbiztosítási szerződés fennállása alatt a szerződő fél szerződési akarata megszűnik, és ezt a szerződés felmondásával juttatja a vele szerződő másik fél – a biztosító – tudomására. Kifejezett nyilatkozat hiányában is a szerződésben vállalt kötelezettségének elmulasztása – a díj nemfizetése – a szerződés megszűnését eredményezheti. A törvény lehetőséget ad a biztosítottnak arra, hogy a biztosítóval közölt nyilatkozatával a szerződő fél helyett az életbiztosítási szerződésbe belépjen, és ezzel elhárítsa a szerződés megszűnését. Ilyen esetben a biztosító a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakat akár a korábbi szerződő féltől, akár a szerződésbe belépett biztosítottól követelheti, vagy akár mindkettőjüktől, hiszen felelősségük a törvény rendelkezése folytán egyetemleges.

A biztosított a szerződés megkötésekor köteles a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyeket ismert vagy ismernie kellett. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a fél közlési kötelezettségének eleget tesz. Ez a szabály nemcsak az életbiztosítási, hanem valamennyi biztosítási szerződésre érvényes. A közlési kötelezettség megsértése esetében főszabályként a biztosító kötelezettsége nem áll be, illetőleg a lényeges körülmények megváltozása esetén a biztosítási szerződést felmondhatja. Az életbiztosítási szerződések esetében a törvény ezt a jogot a biztosító számára csak a szerződés megkötésétől számított első öt évben biztosítja. Ezt követően a biztosítónak akkor is teljesítenie kell, ha a biztosított a közlési kötelezettségét megsértette.

Az életbiztosítási szerződés fennmaradásának feltétele a biztosítási díj folyamatos fizetése. A törvény a biztosító számára – a biztosítási szerződés fennmaradása érdekében – lehetővé teszi, hogy a biztosítási díjat akár bírósági úton is érvényesítse. Ezt a lehetőséget azonban időben, a szerződés megkötésétől számított egy évre korlátozza. Egy év eltelte után csak a törvényben meghatározott esetekben van lehetősége a biztosítónak bírósághoz fordulni az elmaradt biztosítási díj megfizetésére kötelezés érdekében.

4.1.4. Kötvény

Ha az életbiztosításról a biztosító kötvényt adott ki, a biztosítási esemény bekövetkezését követően a biztosítási összeget kizárólag a kötvény ellenében köteles kifizetni. Az elveszett kötvény pótlásának lehetőségéről a konkrét biztosítási szerződések mindig tartalmaznak rendelkezéseket.

4.1.5. A biztosítás megszűnése

Az életbiztosítási szerződés tipikus – és a szerződő felek által a szerződéskötéskor kívánt – megszűnési módja a biztosítási esemény bekövetkezése, ami a kockázati életbiztosítás esetében a biztosított halála, az ún. elérési életbiztosítás esetén pedig az életbiztosítási szerződésben meghatározott időszak, általában tíz, tizenöt, húsz stb. évnek a biztosított részéről életben való elérése.

Megszűnhet az életbiztosítási szerződés biztosítási esemény bekövetkezése és a biztosítási összeg kifizetése nélkül is. Ebben az esetben – ami lehet a biztosító mentesülése a biztosítási összeg kifizetése alól, illetve a díjfizetés elmulasztása, felmondás, illetőleg a biztosított írásbeli hozzájárulásának a visszavonása – a biztosító a biztosítási összeg helyett köteles a visszavásárlási összeget kifizetni. A visszavásárlási összeg nagyságát a biztosító szabályzata határozza meg.

A díjfizetés elmulasztása nem eredményezi automatikusan a szerződés megszűnését, ez esetben a szerződés megfelelően csökkentett biztosítási összeggel hatályban marad. A törvény a biztosított részére lehetőséget ad arra, hogy e helyett a szerződés megszüntetését és a visszavásárlási összeg kifizetését követelje.

Részleges a fizetési kötelezettsége a biztosítónak akkor, ha a biztosított halálát saját maga idézte elő, vagy oly módon, hogy a halál a biztosított által elkövetett szándékos és súlyos bűncselekmény folytán vagy azzal összefüggésben következett be, illetve ha a biztosított önkezével vetett végett életének. Az öngyilkosság kizárólag akkor eredményezi a biztosító részleges mentesülését, ha arra a szerződéskötéstől számított két éven belül került sor, illetve ha a haláleset az öngyilkosság következtében a szerződés megkötésétől számított két éven belül következett be. Ezekben az esetekben a kedvezményezett nem jut hozzá a biztosítási összeghez, nem a visszavásárlási összeget kapja meg, hanem a biztosító neki a díjtartalékot köteles megfizetni.

4.2. Befektetéshez kötött (unit-linked) életbiztosítások

A rendszeres megtakarítások és/vagy a már meglévő megtakarítások elhelyezését, befektetését több tényező befolyásolhatja, úgymint a cél (magánszemélyként, munkáltatóként), idő, hozam, biztonság, kockázat, likviditás, információ.

Ha a kisbefektetők unit-linked típusú biztosításokba fektetik a megtakarításaikat, úgy élvezik a kollektív befektetés előnyeit:

– nagyobb tőketömeg,

– kisebb fajlagos költség,

– több információval és szakértelemmel rendelkező szakértő vagyonkezelők,

– kockázatmegosztás (diverzifikáció) érvényesülése, mivel a biztosító a szerződők által befizetett biztosítási díjakat eszközalapokba fekteti (eszközalapok: a biztosító eszközei között elkülönített eszközállományok, pl. értékpapírok, melyek értékének alakulása meghatározza a biztosító szolgáltatását).

A unit-linked típusú életbiztosítások az egyes biztosítóknál más-más fantázianéven szerepelnek.

4.2.1. Tartam

Tartamukat tekintve a futamidő lehet határozott: (az igénybe vehető adókedvezmény miatt érdemes 10 évnél hosszabb időre kötni) mind elérési, mind haláleseti kedvezményezett is van, akik különböző személyek is lehetnek, illetve lehet élethosszig tartó: nincs elérési kedvezményezett, csak haláleseti kedvezményezett van, és ezért kockázati életbiztosításnak is minősül (céges biztosításhoz ajánlott).

4.2.2. Díj

A díjfizetés gyakorisága lehet: rendszeres vagy egyszeri díj (mindkét esetben lehetséges ún. eseti díjat fizetni a szerződésre, ami a szerződő megtakarítását növeli).

A biztosítás díja függ a biztosított korától, nemétől, a biztosítási összegtől, a biztosított egészségi állapotától (ajánlattételkor a biztosítottnak egészségügyi nyilatkozatot kell kitölteni), foglalkozási kockázatoktól.

4.2.3. Mit fizet a biztosító?

A biztosító a határozott időtartam lejártakor vagy halál esetén a befektetési egységek aktuális értékét fizeti meg a kedvezményezettnek, nincs tehát – a hagyományos életbiztosításoknál alkalmazott – előre meghatározott biztosítási összeg. A biztosító a pénzt eszközalapokba (kötvény, részvény, vegyes pénzpiaci, garantált, ingatlan stb.) fekteti. Az eszközalapok száma és milyensége biztosítónként és módozatonként különböző lehet.

A teljesség igénye nélkül ismertetünk néhány – a biztosítók által leggyakrabban alkalmazott – eszközalapfajtát.

4.2.4. Kötvényalap

A kötvényalap célja, hogy a befektetett tőke értékét megőrizze, és ezenfelül reálhozamot érjen el. Az alap befektetéseinek nagy részét a magyar állam által kibocsátott államkötvények és diszkontkincstárjegyek képezik. Ezek az értékpapírok kockázatmentes befektetésnek minősülnek, mivel a kamatok és a tőke visszafizetésére az állam vállal garanciát. Az alap emellett különböző kitűnő hitelminősítésű vállalatok és bankok által kibocsátott kötvényeket is vásárol. A lehetséges befektetések közé tartoznak a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott kötvények, továbbá stabil, biztonságos bankoknál elhelyezett bankbetétek. Az alap ezenfelül befektethet jelzáloghitel-intézetek által kibocsátott jelzáloglevelekbe. Átmeneti jelleggel előfordulhat, hogy kismértékben készpénzt is tart az alap a portfóliójában.

4.2.5. Vegyes alap

Vegyes alap I. (min. 70 százalék kötvény – max. 30 százalék részvény): Az alap célkitűzése, hogy a maximális biztonságú befektetések hozamán felül hosszú távon kisebb extrahozamot érjen el. Az alap vagyonának minimum 70 százalékát kötvényekben tartja. A pénzek maximum 30 százaléka kerül befektetésre tőzsdén forgó részvényekbe. A részvények hozama hosszú távon várhatóan magasabb, mint a kötvénypiacon elérhető hozam, viszont a részvények árfolyama a tőzsdén hevesen változik. Ezért előfordulhat, hogy időközönként az alap negatív hozamot ér el. Várhatóan hosszú távon azonban magasabb hozam érhető el, mint a kötvényalapban. A biztosító a részvények kiválasztásánál maximális körültekintéssel jár el, befektetési döntéseit alapos elemzésekre építi.

Vegyes alap II. (max. 60 százalék részvény – min. 40 százalék kötvény): Az alap célkitűzése magas hozam elérése, közepes kockázat mellett. Az alap vagyonának minimum 40 százalékát tartja kötvényekben, és maximum 60 százalékát tőzsdén forgó részvényekben. Az alap hozamát nagymértékben befolyásolja a részvények aktuális árfolyamának mozgása. Amennyiben a tőzsdén rosszul teljesítenek a részvények, a befektetők negatív hozamot érnek el. Ezt kompenzálja, hogy egy tőzsdei emelkedés esetén az alap rendkívül jó hozamot fog elérni. Ez az alap a legkockázatosabb a három alap közül, de hosszú távon a legnagyobb növekedési potenciállal rendelkezik.

4.2.6. Pénzpiaci eszközalap

A pénzpiaci eszközalapnál a befektetési egységek vételi árfolyama mindennap meghaladja az utolsó hat hónap vételi árfolyamának számtani átlagát.

4.2.7. Garantált eszközalap

Garantált eszközalapoknál árfolyam-garancia van, ami azt jelenti, hogy az eszközalap megszűnésekor a futamidő alatti mindenkori legmagasabb vételi árat, de legalább az érvényes garanciaszintet fogják fizetni minden egyes befektetési egységre.

4.2.8. Kamatfix garantált hozamú eszközalap

A kamatfix garantált hozamú eszközalap hasonlít a pénzpiacihoz, azért találták ki, hogy felvegyék a versenyt a bankbetétekkel. Előre meghatározott időre előre meghatározott hozamot garantál, minden értékelési napon a befektetési egységek vételi árfolyama meghaladja az előző napi árfolyamot, a hozamgarancia mértéke mindig az adott pénz és tőkepiaci helyzet függvényében változik.

4.2.9. Értékelési nap

A szerződőnek lehetősége van a befektetési egységek átváltására, átirányítására az egyes eszközalapok között. Az eszközalapokat a biztosító rendszeresen értékeli (ún. értékelési nap), s ekkor állapítja meg az aktuális vételi árfolyamát a befektetési egységeknek.

4.2.10. Kondíciós lista

Az életbiztosítási feltételek fontos része az ún. kondíciós lista, mely tartalmazza a különböző költségeket, a választható eszközalapokat, a minimális eseti díj mértékét, az alapkezelési díj mértékét stb.

4.2.11. Mitől függ a hozam?

A befektetések hozama, azaz a befektetési egységek értéke függ

– a befektetési egységek darabszámától,

– az aktuális vételi árfolyamtól,

– attól, hogy milyen eszközalapokban vannak a befektetési egységek,

– attól, hogy van-e az alapbiztosításhoz kiegészítő biztosítás kötve,

– attól, hogy a díjfizetés gyakorisága rendszeres vagy egyszeri,

– attól, hogy történt-e a biztosítás tartama alatt eseti díjfizetés,

– a biztosítás megkötésétől eltelt időtől.

4.2.12. Adókedvezmény

Ha egy cég a munkavállalói javára unit-linked típusú életbiztosítást köt, akkor az a célszerű és előnyös, hogy ne ugyanazon szerződésben kössön hozzá baleset-biztosítást, hanem külön kollektív módozatban, mert az olcsóbb, több szolgáltatása van, rugalmasabb.

4.2.12.1. Díjtartalékos életbiztosítások

Az adókedvezményt a szerződő fél veheti igénybe, s az adókedvezmény igénybevételére csak azok az életbiztosítási szerződések jogosítanak, amelyek megfelelnek a következő követelmények mindegyikének:

– a szerződés határozott időtartamú, és az időtartam a szerződés létrejöttétől számítva legalább 10 éves vagy teljes életre szóló,

– a szerződő a biztosítástartam végéig járó díjat egy összegben fizeti meg, vagy a díjat azonos időszakonként fizeti,

– a biztosító szolgáltatása a szerződésben rögzített meghatározott időpont vagy életkor elérésekor, vagy a biztosított halálának bekövetkeztekor válik esedékessé.

Az adókedvezmény mértéke az adóévben megfizetett biztosítási díj 20 százaléka, valamint az adóévben megfizetett biztosítás díjából az előző adóévben megfizetett díjat meghaladó rész további 10 százaléka (az előző évhez képesti díjnövekmény). Az adókedvezmény maximális mértéke 100 000 forint, korlátja: 3 450 000 forint éves bruttó jövedelem felett nem lehet igénybe venni (korábban ez a felső határ 6 500 000 forint volt).

Az adókedvezmény alapja a tárgyévben befizetett biztosítási díj.

A magánszemély által igénybe vehető biztosítási adókedvezményre jogosító befizetést a magánszemély a biztosító által kiadott igazolás alapján érvényesíti.

A rendelkezési jog gyakorlásában előnyös jogszabályi változás lépett életbe a korábbi gyakorlathoz képest. Ennek ismertetése előtt célszerű azonban tisztázni, hogy mit is értünk a rendelkezési jog gyakorlásán.

A rendelkezési jog gyakorlásának minősül:

– a szerződés megszüntetése [A szerződés megszüntetése olyan jogi tény, amely a szerződés alanyainak akaratából – a feltételként rögzített 10 éves tartamon belül – eredményezi a szerződés megszűnését. A megszűnést mind egyoldalú, mind kétoldalú jognyilatkozat kiválthatja (a szerződés felmondása vagy közös megegyezéssel történő megszüntetése)],

– a szerződés visszavásárlása (A visszavásárlás a szerződő jognyilatkozatával kiváltott biztosítási szolgáltatás, amelynek alapján a szerződő a szerződésben rögzítettek szerinti visszavásárlási összegre tarthat igényt. A részleges visszavásárlás is a rendelkezési jog gyakorlásának minősül.),

– a biztosítás értékesítése [Értékesítésnek minősül a biztosítási szerződésből eredő jogosultság(ok) ellenérték fejében történő átruházása, ilyen a bemutatóra szóló életbiztosítási kötvény eladása, a biztosított szerződőként való belépésének ellenértékhez való kötése.],

– az egyéves vagy annál hosszabb lejáratú kötvénykölcsön felvétele (A kötvénykölcsön a biztosítási szerződés alapján a biztosító által - a visszavásárlási összeg erejéig – kamatozó kölcsön formájában nyújtandó szolgáltatás, amelyet a felek legkésőbb a biztosítási esemény bekövetkezésekor vagy a szerződés megszűnésekor számolnak el.),

– az egy évnél rövidebb lejáratú kötvénykölcsön egynél többszöri felvétele.

A fent említett előnyös – a szerződőre kedvező hatású – jogszabályi változás lényege az, hogy míg korábban a rendelkezési jog gyakorlása (pl. a biztosítás felmondása vagy visszavásárlása) esetén a biztosítás egész tartama alatt igénybe vett adókedvezményt kellett 20 százalékos büntetőkamattal visszafizetni az adóhatóságnak (pl. a kilencedik évben felmondott biztosítás esetén a kilenc évre igénybe vett adókedvezmény a büntetőkamattal növelve akár több százezer forintos összeg is lehet), addig a hatályos szabályozás értelmében nem a biztosítás tartama alatti összes igénybe vett adókedvezményt kell büntetőkamatostól visszafizetni, csak a rendelkezési jog gyakorlását megelőző 3 év igénybe vett adókedvezményét.

A szerződőkre kedvező jogszabályi változás az is, hogy a biztosítási szerződésben a szerződő személyének a megváltozása (szerződőcsere) nem minősül a rendelkezési jog gyakorlásának (így nem vonatkoznak rá az adókedvezmény visszafizetésére vonatkozó rendelkezések). A korábbi szabályozás szerint a szerződő személyében történő változás (csere) csak akkor nem minősült a rendelkezési jog gyakorlásának, ha az meghatározott (hozzátartozói, munkáltatói) személyi körben történt.

A biztosítási szolgáltatás (mind az elérési, mind a haláleseti kedvezményezettnek) adómentes, azaz a biztosító által fizetendő biztosítási összeget nem terheli sem személyi jövedelemadó, sem egyéb levonás.

4.2.12.2. Adókedvezmény unit-linked életbiztosításokra

A határozott időtartamú (futamidejű) unit-linked életbiztosításokra is ugyanezen fent említett feltételek és szabályok vonatkoznak, mint a díjtartalékos életbiztosításokra.

E körben a szerződőket érintő kedvező változás az is, hogy az adókedvezményt az eseti díjakra is igénybe lehet venni. Ennek feltétele, hogy a szerződéskötéskor jelezni kell a szerződőnek, ha ezzel a lehetőséggel élni kíván, és ezt a nyilatkozatát később nem vonhatja vissza, azaz minden egyes befizetett eseti díjra igénybe kell vennie az adókedvezményt. Ha a szerződéskötéskor nem élt a szerződő ezzel a lehetőséggel, a szerződés tartama alatt utóbb bármikor dönthet úgy, hogy élni kíván az eseti díjakra vonatkozó adókedvezménnyel, s így az ezután befizetett eseti díjakra vonatkozik az adókedvezmény.

4.2.12.3. Adókedvezmény, ha a szerződő cég, a biztosított magánszemély

A fentiekben ismertetett adókedvezményre vonatkozó szabályok bemutatásán túl vizsgáljuk most meg azt az esetet, ha a szerződő fél pozíciójában cég, a biztosítotti pozícióban pedig magánszemély (munkavállaló) áll.

Ez esetben a cég által fizetett biztosítási díj költségként elszámolható, azonban adó- és társadalombiztosítási járulék terheli. A kedvezményezett magánszemély ilyenkor természetesen nem veheti igénybe az adókedvezményt. A rendelkezési jog gyakorlása körében fontos megemlíteni, hogy ha a cég visszavásárolja a szerződést, akkor a visszavásárlás szabályai irányadóak, illetőleg a másik esetben, ha a cég mint szerződő helyett magánszemély lesz a szerződő (szerződésmódosítás), ez az új szerződőnek bevételként fog jelentkezni, meg kell tehát fizetnie az adójogszabályok alapján kiszámított esedékes adókat és a 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást.

A határozott időtartamú unit-linked életbiztosítás nem ajánlott a cégeknek, helyette az élethosszig tartó unit-linked biztosítási módozat a javallott (mely a különböző biztosítótársaságoknál különféle fantázianeveken szerepel), mert ez a fajta módozat – mivel befektetéses kockázati életbiztosításnak minősül – kedvezőbb adózási lehetőséget kínál a cégnek. A cég mint szerződő által befizetett biztosítási díj költségként elszámolható és – szemben a határozott futamidejű unit-linked biztosítással – adó- és társadalombiztosításijárulék-mentes. A kedvezményezettnek (aki nem lehet maga a cég) a cég által befizetett biztosítási díj személyijövedelemadó- és társadalombiztosításijárulék-mentes, s természetesen a biztosítási szolgáltatás is adómentes. A cég a később fizetendő eseti díjakat is elszámolhatja költségként.

 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. január 19.) vegye figyelembe!