A hatósági munkaügyi ellenőrzés szabályait az 1996. évi LXXV. törvény tartalmazza, amelynek hatálya kiterjed
– arra a természetes és jogi személyre, valamint jogi személynek nem minősülő gazdasági társaságra, aki a tizennyolcadik életévét betöltött természetes személyt foglalkoztatásra irányuló jogviszony, továbbá külföldit vagy fiatal munkavállalót foglalkoztatásra irányuló jogviszony, illetve egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszony alapján foglalkoztat,
– a Munka Törvénykönyve Harmadik része XI. fejezetében meghatározott munkaerő-kölcsönzés esetén a kölcsönbeadóra és a kölcsönvevőre.
A törvény hatálya kiterjed továbbá
– az egyenlő bánásmód követelménye megtartásának ellenőrzése szempontjából a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítését előkészítő munkáltatói eljárásra, különösen a pályáztatásra és a kiválasztásra,
– a külföldi munkáltató munkavállalójának a Munka Törvénykönyve 106/A. §-a alapján történő munkavégzésére.
A törvény hatálya alá tartozik
– minden olyan jogviszony, amelyben a szolgáltatás tárgya a foglalkoztató részére ellenérték fejében végzett munka,
– a vállalkozási szerződés, valamint megbízási szerződés alapján végzett munka, továbbá
– a közkereseti társaság és betéti társaság tagjának személyes közreműködése, valamint a korlátolt felelősségű társaság tagjának mellékszolgáltatásként nyújtott személyes közreműködése,
– az önkéntes szerződés alapján végzett közérdekű önkéntes tevékenység,
– a szövetkezet tagjának a szövetkezet részére kifejtett személyes közreműködése, ha a tag a személyes közreműködést vállalkozási vagy megbízási szerződés alapján teljesíti.
9.1. Az ellenőrzést végző hatóságok
A munkaügyi ellenőrzést az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség területi felügyelőségeinek munkaügyi felügyelői látják el. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény hatálya alá tartozó bányavállalkozók és bányaüzemek, illetve a bányahatóság felügyelete alá tartozó tevékenységek tekintetében a munkaügyi ellenőrzést a Magyar Bányászati Hivatal és területi szervei, a bányakapitányságok dolgozói végzik.
A munkaügyi felügyelő a területi felügyelőség illetékességi területén kívül, valamint az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) felügyelője a Magyar Köztársaság egész területén az OMMF elnöke által kiállított megbízólevél birtokában végezhet ellenőrzést. Az ellenőrzés alapján indult eljárás lefolytatására az a felügyelőség jogosult, amelynek illetékességi területén az ellenőrzés történt, kivéve ha kizárási ok miatt másik felügyelőséget jelöltek ki.
9.1.1. Illetékesség
Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség területi munkabiztonsági, munkaügyi felügyelőségei regionális illetékességű szervezetként működnek. A felügyelőségek megnevezése, székhelye és illetékességi területe a következő:
– OMMF Közép-magyarországi Munkabiztonsági Felügyelősége, székhelye Budapest, illetékességi területe Budapest, Pest megye,
– OMMF Közép-magyarországi Munkaügyi Felügyelősége, székhelye Budapest, illetékességi területe Budapest, Pest megye,
– OMMF Dél-dunántúli Munkabiztonsági Felügyelősége, székhelye Pécs, illetékességi területe Baranya, Somogy, Tolna megye,
– OMMF Dél-dunántúli Munkaügyi Felügyelősége, székhelye Pécs, illetékességi területe Baranya, Somogy, Tolna megye,
– OMMF Közép-dunántúli Munkabiztonsági Felügyelősége, székhelye Veszprém, illetékességi területe Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém megye,
– OMMF Közép-dunántúli Munkaügyi Felügyelősége, székhelye Székesfehérvár, illetékességi területe Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém megye,
– OMMF Nyugat-dunántúli Munkabiztonsági Felügyelősége, székhelye Szombathely, illetékességi területe Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala megye,
– OMMF Nyugat-dunántúli Munkaügyi Felügyelősége, székhelye Szombathely, illetékességi területe Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala megye,
– OMMF Dél-alföldi Munkabiztonsági Felügyelősége, székhelye Kecskemét, illetékességi területe Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megye,
– OMMF Dél-alföldi Munkaügyi Felügyelősége, székhelye Kecskemét, illetékességi területe Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megye,
– OMMF Észak-alföldi Munkabiztonsági Felügyelősége, székhelye Debrecen, illetékességi területe Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye,
– OMMF Észak-alföldi Munkaügyi Felügyelősége, székhelye Debrecen, illetékességi területe Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye,
– OMMF Észak-magyarországi Munkabiztonsági Felügyelősége, székhelye Miskolc, illetékességi területe Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád megye,
– OMMF Észak-magyarországi Munkaügyi Felügyelősége, székhelye Eger, illetékességi területe Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád megye.
9.2. Mire terjed ki a munkaügyi ellenőrzés?
A munkaügyi ellenőrzés kiterjed:
– a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok alakszerűségére és kötelező tartalmi elemeinek meglétére, továbbá a foglalkoztató írásbeli tájékoztatási kötelezettségére vonatkozó rendelkezések,
– a munkaviszony létesítésével, megszűnésével, illetőleg megszüntetésével összefüggő bejelentési kötelezettségek,
– a munkáltató nyilvántartási kötelessége,
– az egyenlő bánásmód követelménye,
– a nők, a fiatalkorúak és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával kapcsolatos jogszabályok,
– a munkaidőre, a pihenőidőre, a rendkívüli munkavégzésre, valamint a szabadságra vonatkozó, jogszabályban vagy kollektív szerződésben előírt rendelkezések,
– jogszabályban vagy kollektív szerződésben megállapított munkabér összegére, valamint a munkabér védelmére vonatkozó rendelkezések,
– a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnésével összefüggő – a munkavállalót megillető – igazolások kiállítására és kiadására, valamint a munkaviszony megszűnéséhez, megszüntetéséhez kapcsolódó elszámolás megtörténtére vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek,
– a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről és foglalkoztatásáról szóló jogszabályok rendelkezéseinek,
– a munkanélküli-ellátások melletti foglalkoztatás feltételeire vonatkozó jogszabályok,
– a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó, valamint a munkaerő-kölcsönzési tevékenység végzésére jogosító jogszabályok,
– a munkavállalók gazdasági és társadalmi érdekei védelme céljából szakszervezet szervezését biztosító szabályokkal összefüggő munkáltatói kötelességek,
– a választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállalónak, az üzemi és a közalkalmazotti tanács tagjának és a munkavédelmi képviselőnek a munkajogi védelmére, valamint munkaidő-kedvezményére vonatkozó szabályok,
– a szakszervezet által kifogásolt intézkedésekkel összefüggő munkáltatói kötelességek végrehajtására vonatkozó szabályok,
– a teljesítménykövetelmény megállapítása tekintetében az előzetes foglalkoztatói eljárás lefolytatásának tényére, valamint a teljesítménykövetelmény és a teljesítménybér-tényezők alkalmazása előtti közlésére vonatkozó szabályok,
– az európai üzemi tanács létrehozásáról, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló törvény 21. §-ában foglalt rendelkezések munkáltató általi,
– a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény 5. §-ának (3)-(6) bekezdésében foglalt rendelkezések fogadó szervezetek általi,
– az Európai Unióhoz a Magyar Köztársasággal azonos időpontban csatlakozó állam állampolgára és hozzátartozója magyarországi foglalkoztatására vonatkozó – külön jogszabályban meghatározott – bejelentési kötelezettségre vonatkozó rendelkezések
megtartására.
9.3. A foglalkoztatási jogviszony minősítése
A felügyelő a tényállás alapján jogosult – az ellenőrzés megkezdésekor fennálló – a foglalkoztató és a részére munkát végző személy közötti, illetve a munkavállalónak munkavégzés céljából történő átengedése alapjául szolgáló jogviszony, valamint a tényleges foglalkoztatás alapján létrejött kapcsolat minősítésére. Ehhez a foglalkoztatónak rendelkezésre kell bocsátania mindazokat a bizonyítékokat, amelyek alapján megállapítható, hogy a részére végzett munka
– vállalkozási szerződés, valamint megbízási szerződés,
– a közkereseti társaság és betéti társaság, valamint a korlátolt felelősségű társaság tagjának személyes közreműködése,
– közérdekű önkéntes tevékenységre létrejött önkéntes szerződés
alapján vagy ellenérték nélkül történt.
9.4. A munkaügyi felügyelő jogai az ellenőrzés során
A felügyelő a foglalkoztató valamennyi munkahelyén külön engedély és előzetes bejelentési kötelesség nélkül ellenőrzést tarthat. A felügyelő a területi felügyelőség területén lévő valamennyi munkahelyen ellenőrzést tarthat, függetlenül a foglalkoztató székhelyétől (telephelyétől). Munkahelyen a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 87. §-ának 5. pontjában foglaltakat kell érteni, kivéve a bedolgozó, illetve a távmunkát végző munkavégzés céljára szolgáló lakóhelyét vagy más, általa a munkavégzés céljára biztosított lakóhelyiséget, továbbá a magánszemély munkáltató – egyéni vállalkozó székhelyének nem minősülő – lakóhelyét.
Az ellenőrzés során a felügyelő jogosult
– belépni az ellenőrzése alá tartozó valamennyi munkahelyre, akadályoztatása esetén a rendőrség igénybevételére,
– az ellenőrzéshez szükséges nyilvántartások megtekintésére, azokról másolatok készítésére,
– az ellenőrzés során az ellenőrzéssel összefüggésben hang- és képfelvétel készítésére,
– a munkahelyen tartózkodó személyektől az ellenőrzéshez szükséges felvilágosítás kérésére, valamint személyi azonosságuk igazoltatással történő megállapítására,
– a társadalombiztosítási azonosító jel (taj) használatára.
A munkaügyi felügyelő hatósági ellenőrzést erre jogosító igazolvány birtokában végezhet. Az igazolvány tartalmazza a felügyelő nevét, az igazolvány sorszámát és annak a területi felügyelőségnek a megnevezését, amelynek illetékességi területén jogosult eljárni.
9.5. Titoktartási kötelezettség
A felügyelő köteles az ellenőrzés során tudomására jutott üzemi, üzleti, állam-, illetve szolgálati titkot, valamint a foglalkoztatóra vonatkozó információkat megőrizni. Ezen túlmenően – törvény eltérő rendelkezése hiányában - nem közölhet harmadik személlyel olyan adatot, amely az ellenőrzéssel összefüggésben jutott tudomására.
A munkaügyi ellenőrzést végző szerv a munkáltató nyilvántartásairól készült másolatot, valamint az ellenőrzés során készített hang- és képfelvételt csak ellenőrzési tevékenységével összefüggésben használhatja fel, és a dokumentumokat köteles az eljárás jogerős befejezését követő három éven belül megsemmisíteni.
9.6. Intézkedések
A felügyelő az ellenőrzés során tapasztalt szabálytalanságok megszüntetése érdekében:
– felhívja a foglalkoztató figyelmét a foglalkoztatásra vonatkozó szabályok megtartására,
– kötelezi a foglalkoztatót a szabálytalanság meghatározott időn belül történő megszüntetésére,
– megtiltja a további foglalkoztatást, ha az alkalmazás vagy a foglalkoztatás a jogszabálysértés súlyossága miatt nem tartható fenn, és a sérelem rövid időn belül nem orvosolható [Ha a további foglalkoztatás megtiltására azért került sor, mert a foglalkoztató megsértette a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok alakszerűségére vagy a jogviszony bejelentésére, illetőleg munkaerő-kölcsönzés esetén a munkaszerződés kölcsönbevevő részére történő átadására vonatkozó rendelkezéseket, a felügyelő az eltiltás időtartamára kötelezi a Munka Törvénykönyve 151. §-ának (4) bekezdése szerinti díjazásnak a munkavállaló részére történő megfizetésére.],
– kötelezi a külföldi munkavállalót munkavállalási engedély nélkül foglalkoztatót a Munkaerő-piaci Alapba történő befizetésre,
– kezdeményezi a munkanélküli-ellátás jogalap nélküli igénybevétele esetén az ellátás szüneteltetését, illetve megszüntetését,
– javaslatot tehet munkaügyi bírság kiszabására,
– szabálysértési eljárást folytathat le,
– megállapítja a foglalkoztatásra irányuló jogviszonynak a munkába lépés napjától történő fennállását, és kötelezi a foglalkoztatót a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra vonatkozó szabályok betartására,
– eltiltja a foglalkoztatót tevékenysége folytatásától, ha a foglalkoztatásra vonatkozó jogszabályban előírt engedéllyel, nyilvántartásba vétellel nem rendelkezik.
A felügyelő a további foglalkoztatástól való eltiltást tartalmazó határozatának azonnali végrehajtását is elrendelheti.
A felügyelő a foglalkoztató és a részére munkát végző személy közötti jogviszony tartalmát érintő intézkedést nem hozhat, amennyiben az ellenőrzést megelőzően a felek között munkaügyi vita indult.
9.7. Munkaügyi bírság
Munkaügyi bírság akkor szabható ki, ha a foglalkoztató
– a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok alakszerűségére,
– a munkaviszony létesítésével, megszűnésével, illetőleg megszüntetésével összefüggő bejelentési kötelezettségekre,
– a munkáltató nyilvántartási kötelességére,
– az egyenlő bánásmód követelményére,
– a munkaidőre, a pihenőidőre, a rendkívüli munkavégzésre, valamint a szabadságra vonatkozó, jogszabályban vagy kollektív szerződésben előírt rendelkezésekre,
– a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről és foglalkoztatásáról szóló jogszabályok rendelkezéseire,
– a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó, valamint a munkaerő-kölcsönzési tevékenység végzésére,
– a munkavállalók gazdasági és társadalmi érdekei védelme céljából szakszervezet szervezését biztosító szabályokkal összefüggő munkáltatói kötelességekre,
– a választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállalónak, az üzemi és a közalkalmazotti tanács tagjának és a munkavédelmi képviselőnek a munkajogi védelmére, valamint munkaidő-kedvezményére,
– a szakszervezet által kifogásolt intézkedésekkel összefüggő munkáltatói kötelességek végrehajtására
vonatkozó rendelkezéseket egy munkavállaló vonatkozásában megsérti.
Munkaügyi bírság szabható ki akkor is, ha a foglalkoztató
– a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges kötelező tartalmi elemeinek meglétére,
– a nők, a fiatalkorúak és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására,
– jogszabályban vagy kollektív szerződésben megállapított munkabér összegére, valamint a munkabér védelmére,
– a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnésével összefüggő – a munkavállalót megillető – igazolások kiállítására és kiadására, valamint a munkaviszony megszűnéséhez, megszüntetéséhez kapcsolódó elszámolás megtörténtére,
– a munkanélküli-ellátások melletti foglalkoztatás feltételeire,
– a teljesítménykövetelmény megállapítása tekintetében az előzetes foglalkoztatói eljárás lefolytatásának tényére, valamint a teljesítménykövetelmény és a teljesítménybér-tényezők alkalmazása előtti közlésére,
– az Európai Unióhoz a Magyar Köztársasággal azonos időpontban csatlakozó állam állampolgára és hozzátartozója magyarországi foglalkoztatására vonatkozó – külön jogszabályban meghatározott – bejelentési kötelezettségre
vonatkozó rendelkezések bármelyikét, illetve az európai üzemi tanács létrehozásáról, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló törvény 21. §-ában foglalt rendelkezéseket több munkavállaló vonatkozásában megsérti.
9.7.1. A munkaügyi bírság mértéke
A foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére vonatkozó nyilatkozatok alakszerűségére, a munkaviszony létesítésével, megszűnésével, illetőleg megszüntetésével összefüggő bejelentési kötelezettségekre, a munkaidőre, a pihenőidőre, a rendkívüli munkavégzésre, valamint a szabadságra vonatkozó, jogszabályban vagy kollektív szerződésben előírt rendelkezésekre, a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről és foglalkoztatásáról szóló jogszabályok rendelkezéseire, a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó, valamint a munkaerő-kölcsönzési tevékenység végzésére vonatkozó rendelkezések megsértése esetén a munkaügyi bírság mértéke
– amennyiben a megállapított egy jogsértés egy munkavállalót érint – harmincezer forinttól hárommillió forintig,
– amennyiben a megállapított több jogsértés egy munkavállalót érint – harmincezer forinttól ötmillió forintig,
– amennyiben a megállapított egy jogsértés több munkavállalót érint – harmincezer forinttól nyolcmillió forintig,
– amennyiben a megállapított több jogsértés több munkavállalót érint – harmincezer forinttól tízmillió forintig
terjedhet.
A munkáltató nyilvántartási kötelessége, az egyenlő bánásmód követelménye, a munkavállalók gazdasági és társadalmi érdekei védelme céljából szakszervezet szervezését biztosító szabályokkal összefüggő munkáltatói kötelességek, a választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállalónak, az üzemi és a közalkalmazotti tanács tagjának és a munkavédelmi képviselőnek a munkajogi védelmére, valamint munkaidő-kedvezményére vonatkozó szabályok, a szakszervezet által kifogásolt intézkedésekkel összefüggő munkáltatói kötelességek végrehajtására vonatkozó szabályok megsértése esetén a munkaügyi bírság
– amennyiben a megállapított egy jogsértés egy munkavállalót érint – harmincezer forinttól kétmillió forintig,
– amennyiben a megállapított több jogsértés egy munkavállalót érint – harmincezer forinttól négymillió forintig,
– amennyiben a megállapított egy jogsértés több munkavállalót érint – harmincezer forinttól hatmillió forintig,
– amennyiben a megállapított több jogsértés több munkavállalót érint – harmincezer forinttól nyolcmillió forintig
terjedhet.
A foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok kötelező tartalmi elemeire vonatkozó, valamint a nők, a fiatalkorúak és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására, jogszabályban vagy kollektív szerződésben megállapított munkabér összegére, valamint a munkabér védelmére, a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnésével összefüggő – a munkavállalót megillető – igazolások kiállítására és kiadására, valamint a munkaviszony megszűnéséhez, megszüntetéséhez kapcsolódó elszámolás megtörténtére, a munkanélküli-ellátások melletti foglalkoztatás feltételeire, a teljesítménykövetelmény megállapítása tekintetében az előzetes foglalkoztatói eljárás lefolytatásának tényére, valamint a teljesítménykövetelmény és a teljesítménybér-tényezők alkalmazása előtti közlésére vonatkozó szabályok megsértése esetén a munkaügyi bírság
– amennyiben a megállapított egy jogsértés több munkavállalót érint – harmincezer forinttól ötmillió forintig,
– amennyiben a megállapított több jogsértés több munkavállalót érint – harmincezer forinttól nyolcmillió forintig
terjedhet.
Ugyanekkora lehet a munkaügyi bírság akkor is, ha a munkáltató megsérti az európai üzemi tanács létrehozásáról, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló törvény 21. §-ában foglalt rendelkezéseket.
9.7.1.1. Bírság több jogsértés miatt
Ha a munkaügyi ellenőrzés legalább különböző jellegű jogsértés elkövetését állapítja meg, bírság kiszabása esetén a jogsértések miatt alkalmazandó bírságot külön-külön kell megállapítani. Az ily módon megállapított bírságok összegét összeadva kell a munkaügyi bírságot kiszabni, mely nem haladhatja meg a tizenötmillió forintot.
Kivételesen százezer forinttól húszmillió forintig terjedhet a munkaügyi bírság mértéke, ha a korábbi munkaügyi ellenőrzés eredményeként meghozott bírságot kiszabó közigazgatási határozat jogerőre emelkedésétől számított három éven belül legalább egy, a korábbival azonos jogsértés megállapítására kerül sor.
9.7.1.2. Bírság legfeljebb húsz főt foglalkoztató vállalkozással szemben
Ha az eljárás alá vont foglalkoztatónál az ellenőrzés megkezdésekor a foglalkoztatottak száma a húsz főt nem haladja meg, a munkaügyi bírság mértéke harmincezer forinttól a fentebb említett felső határok feléig terjedhet.
9.7.1.3. Bírság magánszemély ellen
Természetes személy foglalkoztató által nem egyéni vállalkozás keretében foglalkoztatott munkavállalót érintő jogsértés megállapítása esetén a munkaügyi bírság mértéke a felső határ negyedéig terjedhet.
9.7.1.4. Bírságolási szempontok
A munkaügyi bírság összegének megállapításánál figyelembe kell venni különösen a jogszabály megsértésével okozott jogellenes állapot időtartamát, az okozott hátrány nagyságát, a megsértett jogszabályi előírások számát és hatását, valamint az érintett munkavállalók számát.
Egy ellenőrzés során ugyanazon jogszabályi rendelkezés megsértéséért a munkaügyi felügyelő szabálysértési eljárást nem folytathat le, rendbírságot nem szabhat ki, ha az illetékes területi felügyelőség vezetőjének munkaügyi bírság kiszabására tett javaslatot, és ennek alapján munkaügyi bírság kiszabására kerül sor.
9.8. Befizetés a Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási alaprészébe
Amennyiben annak megállapítására kerül sor, hogy a foglalkoztató munkavállalási engedély nélkül külföldit foglalkoztat, kötelezni kell a Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási alaprészébe történő befizetésre. A kötelezettség a foglalkoztatót annyi esetben terheli, ahány külföldi tekintetében az engedély nélkül történő foglalkoztatást megállapították.
9.8.1. A befizetés mértéke
A Munkaerő-piaci Alapba történő befizetés mértéke
– első alkalommal megállapított engedély nélkül történő foglalkoztatás esetén az engedély nélkül alkalmazott külföldi részére a foglalkoztatás megkezdésétől az engedély nélküli foglalkoztatás megállapításáig kifizetett munkabér (munkadíj) négyszeresének, de legalább a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) nyolcszorosának,
– a korábbi engedély nélküli foglalkoztatást megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított három éven belül megállapított ismételt engedély nélküli foglalkoztatás esetén a külföldi részére a folyamatos foglalkoztatása megkezdésétől az engedély nélküli foglalkoztatás ismételt megállapításáig kifizetett munkabér (munkadíj) nyolcszorosának, de legalább a minimálbér tizenötszörösének
megfelelő összeg.
Magánszemély munkáltató által nem egyéni vállalkozás keretében foglalkoztatott külföldi engedély nélkül történő foglalkoztatása esetén a természetes személy foglalkoztatót
– első alkalommal megállapított engedély nélkül történő foglalkoztatás esetén a minimálbér kétszeresének,
– a korábbi engedély nélküli foglalkoztatást megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított három éven belül megállapított ismételt jogsértés esetén a minimálbér négyszeresének
megfelelő összeg terheli.
A foglalkoztatót a kifizetett munkabér (munkadíj), de legalább a minimálbér kétszeresének megfelelő összeg Munkaerő-piaci Alapba történő megfizetésére kell kötelezni akkor, ha a foglalkoztató külföldit úgy foglalkoztat tovább, hogy a munkavállalási engedély érvényességének lejártát megelőzően a külföldi számára új munkavállalási engedély iránti kérelmet az illetékes hatósághoz benyújtott, azonban a hatóság az ügyben nem hozott határozatot.
Ha a külföldi részére kifizetett munkabér (munkadíj) összege nem állapítható meg, úgy a fentebb írtaknak megfelelően a minimálbér nyolcszorosának, tizenötszörösének, illetve kétszeresének megfelelő összeg terheli a foglalkoztatót.
9.9. Eljárási szabályok
A munkaügyi ellenőrzést végző szervek hatósági tevékenységük során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) szabályai szerint járnak el, amennyiben a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény ettől eltérően nem rendelkezik.
9.9.1. Határidők
A munkaügyi eljárás határideje a Ket. szabályaitól eltérően az eljárás megindításától számított hatvan nap
– a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok alakszerűségére,
– a munkaerő-kölcsönzésre, valamint
– a munkaidőre, pihenőidőre, rendkívüli munkavégzésre
vonatkozó jogszabályi előírások megsértése miatt folytatott eljárásokban.
Amennyiben a munkaügyi hatóság előtt olyan ügy van folyamatban, amelyre különböző eljárási határidők vonatkoznak, a hosszabb eljárási határidőre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
9.9.2. A tanúk, bejelentők védelme
A munkaügyi ellenőrzés alapján indult eljárásokban vélelmezni kell a tanúnak a Ket. 54. §-a (4) bekezdése szerinti olyan helyzetét, amely alapján őt tanúvallomása miatt súlyosan hátrányos következmény érheti. E rendelkezés megfelelően irányadó arra a természetes személyre is, akinek bejelentése alapján a hatóság az eljárást hivatalból megindította (bejelentő).
9.9.3. Kérelem elektronikus úton
A munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény alapján lefolytatott eljárással kapcsolatos kérelem elektronikus úton is előterjeszthető.
9.9.4. Jogorvoslati eljárások
A munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény alapján lefolytatott eljárásokban a Ket. jogorvoslati eljárásait a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
– újrafelvételi eljárásnak nincs helye,
– a bíróság a munkaügyi hatóság bírságot megállapító határozatát megváltoztathatja, ha a határozat jogszabálysértő, és a közigazgatási határozatot megváltoztató döntéshez szükséges adatok rendelkezésre állnak,
– felügyeleti eljárás keretében a kötelezettséget megállapító döntés jogerőre emelkedésétől, vagy ha a teljesítési határidő hosszabb, annak utolsó napjától számított egy év elteltével munkaügyi határozat megváltoztatásának, illetőleg megsemmisítésének nincs helye.
9.9.5. Végrehajtás
A munkaügyi hatósági eljárás keretében hozott döntések végrehajtását az első fokon eljáró hatóság foganatosítja. A hatóságot a végrehajtás foganatosítása során a végrehajtó szolgálattal azonos jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik.
A végrehajtást foganatosító elsőfokú hatóság a pénzfizetésre kötelezett természetes személy vagy a polgári jog szerint helyébe lépő örököse kérelmére a Ket. 135. §-ának (1) bekezdésében meghatározott fizetési kedvezmény mellett vagy helyett a tartozást mérsékelheti, illetőleg elengedheti, feltéve, hogy a kötelezett, illetve örököse vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója egészségi állapotában, illetve a kötelezett, illetve örököse vagyoni helyzetében a határozat jogerőre emelkedése után olyan változás következett be, amely jelentősen megnehezíti a kötelezettség teljesítését.
A munkaügyi eljárásokban kiszabott bírság, megállapított befizetési kötelezettség adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.
9.10. Nemzetközi együttműködés
Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség a munkaügyi ellenőrzéssel kapcsolatos feladatainak ellátásával összefüggésben együttműködik az Európai Unió tagállamainak munkaügyi feladatokat ellátó hatóságaival. A nemzetközi együttműködés keretében megkeresésre a hatáskörébe tartozó feladatokat érintően tájékoztatást nyújt az elvégzett munkaügyi ellenőrzések megállapításairól, valamint a munkaügyi jogszabályok tartalmáról.
9.11. Nyilvántartás
Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség a munkáltatók munkaügyi kapcsolatai rendezettségének más szervek előtti eljárásokban történő igazolása céljából hatósági nyilvántartást vezet. A hatósági nyilvántartás tartalmazza azoknak a foglalkoztatóknak az adatait, amelyekre vonatkozóan a munkaügyi ellenőrzés során az eljáró hatóság jogerős és végrehajtható határozata jogsértést állapított meg. A nyilvántartás tartalmazza
– a foglalkoztató nevét, székhelyét, adószámát, adószámmal nem rendelkező természetes személy foglalkoztató nevét, lakcímét, adóazonosító jelét,
– a jogsértést megállapító határozat keltét és számát,
– a jogsértés megjelölését, valamint megállapítása jogerőre emelkedésének és végrehajthatóvá válásának időpontját, továbbá
– az alkalmazott jogkövetkezmény megnevezését, mértékét.
A hatósági nyilvántartás adatait az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség az általa létrehozott informatikai rendszerben kezeli. Az adatoknak az informatikai adatbázisban történő rögzítése az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség által, illetve területi szervei útján történik a jogsértést megállapító határozat jogerősítésének napján, a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság határozatának jogerőre emelkedésének napján.
Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség a nyilvántartásban szereplő adatokat a bejegyzés alapjául szolgáló határozat meghozatalától számított öt év elteltével törli.
Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség az általa vezetett nyilvántartás adatai alapján az öt éven belül munkaügyi jogsértést elkövető munkáltatók nevét, székhelyét, adószámát, az elkövetett jogsértés jogszabályhelyre utalással történő megnevezését és az alkalmazott jogkövetkezményt, valamint a jogsértést megállapító határozat keltének és végrehajthatóvá válásának napját a honlapján történő közzététel útján nyilvánosságra hozza.
