4.1. Vezetők munkaviszonyban
Az Mt. X. fejezetében külön rendelkezéseket tartalmaz a vezető állású munkavállalók vonatkozásában, meghatározva, hogy ki minősül vezető állású munkavállalónak. Eszerint vezető állású munkavállaló a munkáltató vezetője, valamint helyettese. A vezetőkre az Mt. általános rendelkezéseit az említett fejezet szerinti speciális előírásokkal kell alkalmazni.
4.1.1. "Kvázi vezetők"
Az Mt. lehetőséget ad a tulajdonosnak, illetőleg a tulajdonosi jogokat gyakorló szervnek arra, hogy a munkáltató működése szempontjából meghatározó jelentőségű munkakör tekintetében előírhassa, hogy az ilyen munkakört betöltő munkavállaló az Mt. 190. §-ának (3) bekezdése, 191. §-a, a 192. §-a, illetve a 192/A. §-ának (2)-(4) bekezdése alkalmazásában vezetőnek minősül. Erről a körülményről a munkavállalót a munkaviszony létesítésekor írásban tájékoztatni kell. A munkaviszony fennállása alatt a tulajdonos, illetőleg a tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet előzőek szerinti döntése a munkavállaló munkaviszonyát – eltérő megállapodás hiányában – azonban nem érinti.
[A fenti bekezdésben említett rendelkezések – amelyek egyébként egybeesnek a vezetőkre vonatkozó különleges szabályokkal – a következők:
– a vezetővel szemben a rendkívüli felmondás joga az Mt. - előzőekben már ismertetett – 96. §-ának (4) bekezdésében foglaltak szerint - legfeljebb azonban az ennek alapjául szolgáló ok bekövetkeztétől számított három éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig - gyakorolható;
– a vezető további munkaviszonyt, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt nem létesíthet. Munkaszerződés eltérő kikötése hiányában nem vonatkozik e tilalom arra a jogviszonyra, amelyet tudományos, oktatói, illetve szerzői jogi védelem alá eső tevékenységre létesítettek;
– a vezető nem szerezhet részesedést – a nyilvánosan működő részvénytársaságban való részvényszerzés kivételével – a munkáltatóéval azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységet is végző, illetve a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló más gazdálkodó szervezetben, nem köthet a saját nevében vagy javára a munkáltató tevékenységi körébe tartozó ügyleteket, továbbá köteles bejelenteni, ha a közeli hozzátartozója tagja lett a munkáltatóéval azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységet folytató, vagy a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló gazdasági társaságnak, illetőleg vezetőként munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesített az ilyen tevékenységet folytató munkáltatónál;
– ha a vezető az előző két bekezdésben meghatározott tilalmat megszegi, a munkáltató kártérítést követelhet, vagy kártérítés helyett követelheti, hogy a vezető a saját részére kötött ügyletet engedje át, vagy a más számlájára kötött ügyletből eredő hasznát kiadja, vagy arra vonatkozó követelését a munkáltatóra engedményezze;
– a munkáltató a fentiek szerinti igényét attól az időponttól számított három hónapon – de legfeljebb az igény keletkezésétől számított egy éven – belül érvényesítheti, amikor a munkáltatói jogkör gyakorlója a vezető törvénybe ütköző, korábban ismertetett eljárásáról tudomást szerzett;
– a munkáltató jogosult (de nem köteles) a vezető munkaviszonyát megszüntetni, ha a vezető közeli hozzátartozója tagja lett a munkáltatóéval azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységet folytató, vagy a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló gazdasági társaságnak, illetőleg vezetőként munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesített az ilyen tevékenységet folytató munkáltatónál;
– a vezető a munkaidő-beosztását, valamint a pihenőidő (szabadság) igénybevételét – a munkaszerződésben foglaltak szerint – maga állapítja meg;
– a vezetőt a rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésért (147-149. §) ellenérték nem illeti meg;
– a vezetőnek minősülő munkavállaló az Mt. 191. §-ában előírt szabályok megsértésével okozott károkért a polgári jog szabályai szerint felel;
– a károkozásnak az előző bekezdésbe nem tartozó egyéb eseteiben a vezető felelősségére az általános kárfelelősségi szabályok (Mt. VIII. fejezete) az irányadók, azzal az eltéréssel, hogy gondatlan károkozás esetén a felelősség mértéke a vezető tizenkét havi átlagkeresetéig terjedhet, végül
– a vezető, ha munkaviszonyát jogellenesen szünteti meg, tizenkét havi átlagkeresetével felel.]
4.1.2. Vezetők esetében nem alkalmazható rendelkezések
4.1.2.1. Vezetők és kollektív szerződés viszonya
A vezetőre nem terjed ki a kollektív szerződés hatálya.
4.1.2.2. Vezetők határozott idejű munkaviszonyban
A vezetőre a határozott idejű munkaviszony időtartamának korlátozására vonatkozó rendelkezés nem terjed ki.
4.1.2.3. Eltérő felmondási szabályok vezetőkre
A vezető munkaviszonyának rendes felmondással történő megszüntetését indokolni nem kell, vele szemben – a korábban már felsorolt - felmondási védelem esetköre nem áll fenn, nem alkalmazandók továbbá az Mt. felmondási időre vonatkozó rendelkezései, és a rendkívüli felmondásra vonatkozó általános szabályok eltéréssel alkalmazhatók. A rendkívüli felmondás jogának gyakorlása vonatkozásában a vezetőre alkalmazandó szabály, miszerint a rendkívüli felmondási jog vele szemben legfeljebb azonban az annak alapjául szolgáló ok bekövetkeztétől számított három éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén pedig a büntethetőség elévüléséig gyakorolható.
4.1.2.4. Munkaviszony megszűnése csőd- és felszámolási eljárás miatt
Ha a munkáltató a vezető munkaviszonyát csőd- vagy felszámolási eljárás során szünteti meg, a munkaviszony megszüntetésekor járó díjazás szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a munkáltató legfeljebb hathavi átlagkeresetet köteles előre megfizetni. A vezető részére ezt meghaladóan járó díjazás a csőd- vagy felszámolási eljárás megszűnésekor, illetőleg a felszámolási zárómérleg, vagy a záró egyszerűsített mérleg jóváhagyása után válik esedékessé.
4.2. Vezetők gazdasági társaságban
A választott vezető tisztségviselőkre vonatkozó rendelkezéseket a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) foglalja össze. A Gt. a vonatkozásban tartalmazza egyrészt az általános rendelkezéseket, valamint az egyes társasági formáknál külön szabályokat is meghatároz.
4.2.1. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó általános előírások
4.2.1.1. Az ügyvezetés meghatározása, cégvezetők
A gazdasági társaság ügyvezetését – a gazdasági társaságok egyes formáira vonatkozó rendelkezések szerint – a társaság vezető tisztségviselői vagy a vezető tisztségviselőkből álló testület látja el. A Gt. alkalmazásában ügyvezetésnek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges valamennyi döntés meghozatala, amely törvény vagy a társasági szerződés alapján nem tartozik a társaság legfőbb szervének vagy más társasági szervnek a hatáskörébe.
Társasági szerződés erre irányuló rendelkezése alapján a társaság legfőbb szerve a vezető tisztségviselők tevékenységének segítése érdekében egy vagy több cégvezető kinevezéséről határozhat. A cégvezető olyan munkavállaló, aki a vezető tisztségviselők rendelkezései alapján irányítja a társaság folyamatos működését. A cégvezető feladatkörében a gazdasági társaság érdekeinek elsődlegessége alapján köteles eljárni. A cégvezető tevékenysége nem érinti a vezető tisztségviselők társasággal szembeni felelősségét (amelyre összeállításunkban még részletesen kitérünk). Amennyiben a gazdasági társaság székhelyétől eltérő telephelyen vagy fióktelepen is folytat tevékenységet, úgy az általános jogosítvánnyal rendelkező cégvezetőn, illetve cégvezetőkön kívül a telephelyeken, illetve fióktelepeknél is működhet cégvezető. A cégvezetőre a Gt.-ben, a vezető tisztségviselői megbízatás vonatkozásában meghatározott, kizáró okokra, tiltott tevékenységekre, valamint az üzleti titok megőrzésére vonatkozó (későbbiekben bemutatandó) előírásokat megfelelően alkalmazni kell. A cégvezető részére a társaság legfőbb szerve általános képviseleti és önálló cégjegyzési jogot is biztosíthat, valamint előírhatja a 26. §-ában foglalt feladatok (a társaság alapításának, a társasági szerződés módosításának, a cégjegyzékbe bejegyzett jogoknak, tényeknek és adatoknak és ezek változásának, valamint törvényben előírt más adatoknak bejelentése a cégbírósághoz) ellátását is. A cégvezető és a képviseletre jogosult más munkavállalók azonban képviseleti jogukat másra nem ruházhatják át.
4.2.1.2. Társasági formák, vezető tisztségviselők
A közkereseti és a betéti társaság ügyvezetését az üzletvezetésre jogosult tag vagy tagok vezető tisztségviselőként látják el, a korlátolt felelősségű társaság ügyvezetését egy vagy több ügyvezető látja el, a részvénytársaság ügyvezetését – kivéve, ha a zártkörűen működő részvénytársaság alapszabálya az igazgatóság hatáskörét egy vezető tisztségviselőre (vezérigazgatóra) ruházta – az igazgatóság mint testület látja el. A nyilvánosan működő részvénytársaság alapszabálya úgy is rendelkezhet, hogy igazgatótanács látja el egységesen az ügyvezetési és az ellenőrzési funkciókat (egységes irányítási rendszerű részvénytársaság), de ebben az esetben a részvénytársaságnál felügyelőbizottság nem működik, és az igazgatótanács tagjai minősülnek vezető tisztségviselőknek, míg az egyesülésnél – a társasági szerződés előírásai szerint – az igazgató vezető tisztségviselőként vagy az igazgatóság mint testület látja el az ügyvezetési teendőket.
4.2.1.3. Korlátok
Vezető tisztségviselő – a közkereseti és a betéti társaság kivételével – csak természetes személy lehet. A vezető tisztségviselő a társaság belső működése körében a társasággal, illetve annak testületeivel, valamint más tisztségviselőivel kapcsolatos feladatait csak személyesen láthatja el, képviseletnek nincs helye.
4.2.1.4. A vezető tisztségviselői jogviszony jogszabályi háttere
A vezető tisztségviselőt e minőségében megillető jogokra és az őt terhelő kötelezettségekre a Gt. szerinti társasági jogi jogviszony az irányadó azzal, hogy az így nem szabályozott kérdésekben a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni. Vezetői tisztségviselő a megbízatást munkaviszonyban nem láthatja el. (Ez a korábbi rendelkezésekhez képest új szabály a Gt.-ben, mivel korábban ez az előrás kizárólag a részvénytársaság esetében volt érvényes.)
4.2.1.5. A vezető tisztségviselők mozgástere
A vezető tisztségviselőkre vonatkozó rendelkezések részükre – feladatuk ellátása során – meglehetősen nagy szabadságot biztosítanak, bár ezzel együtt járóan felelősségül is nagyobb, mint arra a későbbiekben kitérünk.
A fentieknek megfelelően a vezető tisztségviselő feladatát önállóan látja el. E minőségében csak a jogszabályoknak, a társasági szerződésnek, valamint a társaság legfőbb szerve határozatainak van alávetve, és – az egyszemélyes gazdasági társaság vonatkozásában szabályozottak kivételével, ahol az egyedüli tag (részvényes) a vezető tisztségviselő részére írásban utasítást adhat, amelyet a vezető tisztségviselő végrehajtani köteles, de ez esetben mentesül a Gt 30. §-ában foglalt, későbbiekben ismertetendő felelősség alól – a gazdasági társaság tagjai (részvényesei) által nem utasítható. Lényeges, hogy a társaság legfőbb szerve csak abban az esetben és körben vonhatja el a vezető tisztségviselőknek, illetve az ügyvezető testületnek a társaság ügyvezetése körébe tartozó hatáskörét, amennyiben ezt a társasági törvény vagy a társasági szerződés lehetővé teszi.
4.2.1.6. Kizáró okok a Gt.-ben a vezető tisztségviselőkkel szemben
A Gt. a korábbi társasági törvénnyel azonosan rendelkezik a vezető tisztségviselők vonatkozásában a kizáró okokról, a következők szerint:
– nem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült;
– akit jogerős bírói ítélettel a vezető tisztség gyakorlásától eltiltottak, e tilalom hatálya alatt nem lehet vezető tisztségviselő. Akit valamely más foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az ítélet hatálya alatt az abban megjelölt tevékenységet főtevékenységként folytató gazdasági társaságban nem lehet vezető tisztségviselő; továbbá
– a gazdasági társaságnak megszüntetési eljárás során való törlését követő két évig nem lehet más gazdasági társaság vezető tisztségviselője az a személy, aki a törlést megelőző naptári évben a gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő volt.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy új lehetőség valamennyi társasági formánál, hogy a vezető tisztségviselőt ne határozott, hanem határozatlan időtartamra válasszák (eddig ez csak a közkereseti, illetve betéti társaságoknál volt lehetséges), valamint megszűnt az a korlátozás, hogy ugyanaz a személy legfeljebb három gazdasági társaságnál lehet vezető tisztségviselő.
4.2.1.7. A vezető tisztségviselői jogviszony létrejötte, tartalma
Mint arra az előzőekben már utaltunk, a vezetői tisztségviselők megválasztásának időkorlátja a kft.-k és az rt.-k vonatkozásában is megszűnt. A Gt. vonatkozó szabálya jelenleg úgy szól, hogy amennyiben a társasági szerződés másként nem rendelkezik, úgy a vezető tisztségviselőket határozott időre, de legfeljebb öt évre kell megválasztani, illetve a társasági szerződésben kijelölni. Ha a társasági szerződésben a vezető tisztségviselői megbízás időtartamáról a tagok (részvényesek) nem rendelkeznek, a vezető tisztségviselőt öt évre megválasztottnak kell tekinteni, kivéve ha a gazdasági társaság ennél rövidebb időtartamra jött létre. Mint látható, a társasági szerződésben lehet rendelkezni arról, ha a tagok a vezető tisztségviselőt (tisztségviselőket) az általános szabályoktól eltérő időtartamra kívánják megválasztani.
A vezető tisztségviselői megbízás létrejöttéhez – a fentieken túl – szükséges annak az érintett személy általi elfogadása. Az elfogadó nyilatkozatban – 2006. július 1-jétől – nemcsak a jogszabályi összeférhetetlenségre, hanem a kizáró okok hiányára is nyilatkoznia kell a vezető tisztségviselőnek, aki (amely) újraválasztható, és a társaság legfőbb szerve által bármikor, indokolási kötelezettség nélkül visszahívható.
A vezető tisztségviselő kötelezettsége, hogy az új vezető tisztségviselői megbízás elfogadásától számított tizenöt napon belül azokat a társaságokat, ahol már vezető tisztségviselő vagy felügyelőbizottsági tag, írásban tájékoztassa.
4.2.1.8. Tilalmak
A vezető tisztségviselőkkel szemben a Gt. meglehetősen nagyszámú korlátozást tartalmaz, amelyek célja lényegében a jogviszonyok elhatárolhatósága, az ügyvezetés adott társaságban való érdekeltségének megteremtése, az üzleti kapcsolatok tisztaságának biztosítása, a gazdasági kapcsolatok áttekinthetetlen összefonódásának kiküszöbölése. A társasági törvény kimondja azt is, hogy amennyiben a tilalmakat a vezető tisztségviselő megszegi, úgy a társaság felé a polgári jog szabályai szerint felel, azzal, hogy a kárigényt a társaság a károkozástól számított egy éven belül érvényesítheti a vezető tisztségviselővel szemben.
A Gt. vezető tisztségviselőkkel kapcsolatos tiltásai az alábbiakban foglalhatók össze:
– a vezető tisztségviselő – a nyilvánosan működő részvénytársaságban való részvényszerzés kivételével – nem szerezhet részesedést a gazdasági társaságéval azonos tevékenységet főtevékenységként megjelölő más gazdálkodó szervezetben, továbbá nem lehet vezető tisztségviselő a társaságéval azonos főtevékenységet végző más gazdasági társaságban, illetve szövetkezetben, kivéve azt az esetet, ha ezt az érintett gazdasági társaság társasági szerződése lehetővé teszi, vagy a gazdasági társaság legfőbb szerve ehhez hozzájárul;
– a vezető tisztségviselő és közeli hozzátartozója, valamint élettársa nem köthet a saját nevében vagy javára a gazdasági társaság főtevékenysége körébe tartozó ügyleteket, kivéve ha ezt a társasági szerződés megengedi. (Az említett esetekben azonban a társasági szerződés úgy is rendelkezhet, hogy az ott meghatározott tilalom csak a gazdasági társasággal azonos tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet, illetve a gazdasági társaság tevékenységi körébe tartozó ügylet tekintetében áll fenn.);
– a gazdasági társaság vezető tisztségviselője és közeli hozzátartozója, valamint élettársa ugyanannál a társaságnál nem választható meg a felügyelőbizottság tagjává.
4.2.1.9. Kötelezettségek, feladatkör
A Gt.-ben meghatározott kötelezettségek egy része lényegében a vezető tisztségviselők feladataihoz, más része a tisztségviselők által képviselt cég érdekvédelméhez kapcsolódik.
A gazdasági társaság alapításának, a társasági szerződés módosításának, a cégjegyzékbe bejegyzett jogoknak, tényeknek és adatoknak és ezek változásának, valamint törvényben előírt más adatoknak a cégbírósági bejelentése a vezető tisztségviselők kötelezettsége. A vezető tisztségviselők korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a társasággal szemben azokért a károkért, amelyek a bejelentett adat, jog vagy tény valótlanságából, illetve a bejelentés késedelméből vagy elmulasztásából származnak.
A vezető tisztségviselők kötelesek a gazdasági társaság – polgári törvénykönyvben meghatározott – üzleti titkait megőrizni; továbbá kötelesek a tagok (részvényesek) kérésére a társaság ügyeiről felvilágosítást adni, a társaság üzleti könyveibe és irataiba való betekintést lehetővé tenni. Ha a kérelemnek nem tesznek eleget, az érdekelt tag (részvényes) kérelmére a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárás keretében kötelezheti a gazdasági társaságot a felvilágosításra, illetve a betekintés biztosítására. Ugyanakkor a tagok (részvényesek) előzőek szerinti joggyakorlásának rendeltetésszerűnek kell lennie, és az nem sértheti a gazdasági társaság méltányos üzleti érdekeit, illetve üzleti titkait.
A gazdasági társaságot törvényes képviselőként a vezető tisztségviselők képviselik harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és más hatóságok előtt. A vezető tisztségviselők törvényen alapuló szervezeti képviseleti jogát a társasági szerződés korlátozhatja, illetve több vezető tisztségviselő között megoszthatja. A képviseleti jog korlátozása, illetve megosztása harmadik személyekkel szemben nem hatályos. A vezető tisztségviselők az ügyek meghatározott csoportjaira nézve a gazdasági társaság munkavállalóit képviseleti joggal ruházhatják fel. A gazdasági társaságot a társaság vezető tisztségviselője, valamint cégvezetője (a cégvezetőkre a későbbiekben még visszatérünk) írásban cégjegyzés útján képviseli. Ha törvény vagy a társasági szerződés másként nem rendelkezik, a vezető tisztségviselők és a cégvezető cégjegyzési joga – a bankszámla feletti rendelkezés tekintetében is – önálló, az egyéb képviselők cégjegyzésének érvényességéhez pedig két képviseleti joggal rendelkező személy együttes aláírására van szükség. A társasági szerződés úgy is rendelkezhet, hogy meghatározott munkakört betöltő munkavállaló cégjegyzési joga önálló, valamint hogy a vezető tisztségviselő, illetve a cégvezető valamelyik képviseletre feljogosított munkavállalóval együttesen jogosult a gazdasági társaság cégjegyzésére.
Végül a munkáltatói jogok gyakorlása is a vezető tisztségviselők feladatát képezi - főszabály szerint. Erről a munkajogviszony keretében már részletesen szóltunk.
4.2.1.10. Felelősségi szabályok, igényérvényesítés
A társaság felelős azért a kárért, amelyet vezető tisztségviselője e tevékenysége keretében harmadik személynek okozott.
A Gt. előírja, hogy a vezető tisztségviselők a gazdasági társaság ügyvezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal, a gazdasági társaság érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. A vezető tisztségviselők a polgári jog általános szabályai szerint felelnek a gazdasági társasággal szemben a jogszabályok, a társasági szerződés, illetve a gazdasági társaság legfőbb szerve által hozott határozatok, illetve ügyvezetési kötelezettségeik felróható megszegésével a társaságnak okozott károkért.
A gazdasági társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet bekövetkeztét követően, a vezető tisztségviselők ügyvezetési feladataikat a társaság hitelezői érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. Külön törvény - csődtörvény – e követelmény felróható megszegése esetére, ha a gazdasági társaság fizetésképtelenné vált, előírhatja a vezető tisztségviselők hitelezőkkel szembeni helytállási kötelezettségét.
Együttes képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselők, illetve testületi ügyvezetés esetén a vezető tisztségviselők gazdasági társasággal szembeni kártérítési felelőssége a Ptk. közös károkozásra vonatkozó szabályai szerint egyetemleges – azaz bármely tisztségviselővel szemben érvényesíthető a teljes kár iránti igény. Ha a kárt a testületi ügyvezetés határozata okozta, mentesül a felelősség alól az a tag, aki a döntésben nem vett részt, vagy a határozat ellen szavazott.
A gazdasági társaság jogutód nélkül való megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szembeni kártérítési igényt – a jogerős cégbírósági törléstől számított egyéves jogvesztő határidőn belül – a társaság cégbírósági törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tagok (részvényesek) érvényesíthetik. Ha a tag (részvényes) felelőssége a gazdasági társaság kötelezettségeiért a társaság fennállása alatt korlátozott volt, a kártérítési igényt a tag (részvényes) a társaság megszűnésekor felosztott vagyonból az őt megillető rész arányában érvényesítheti.
4.2.1.11. A jogviszony megszűnése
Megszűnik a vezető tisztségviselői jogviszony
– a megbízás időtartamának lejártával,
– visszahívással,
– törvényben szabályozott kizáró ok bekövetkeztével,
– lemondással, azzal, hogy a tisztségről a vezető tisztségviselő bármikor lemondhat, ha azonban a gazdasági társaság működőképessége ezt megkívánja, a lemondás csak annak bejelentésétől számított hatvanadik napon válik hatályossá, kivéve ha a gazdasági társaság legfőbb szerve az új vezető tisztségviselő megválasztásáról e határidő elteltét megelőzően gondoskodott, illetve gondoskodni tudott volna. A lemondás hatályossá válásáig a vezető tisztségviselő a halaszthatatlan döntések meghozatalában, illetve az ilyen intézkedések megtételében köteles részt venni;
– ha a tisztségviselő meghal, valamint
– külön törvényben meghatározott esetben.
4.2.2. Közkereseti társaság üzletvezetése
4.2.2.1. Jogosultság az üzletvezetésre, törvényes képviselet
Közkereseti társaságban – társasági szerződés eltérő rendelkezésének hiányában – a társaság üzletvezetésére mindegyik tag időbeli korlátozás nélkül jogosult. Amennyiben azonban a társasági szerződésben a tagok az üzletvezetéssel egy vagy több tagot bíznak meg, úgy a többi tag nem jogosult a társaság üzletvezetésére.
Lehetőség van arra is, hogy az üzletvezetést a társaság jogi személy tagja lássa el. Az említett esetben a tag az üzletvezetés körébe tartozó feladatokat az általa kijelölt természetes személy útján teljesíti, míg a vezető tisztségviselőkre vonatkozó – a vezető tisztségviselőkkel kapcsolatos általános szabályok között korábban már ismertetett – személyi előírásokat a jogi személy tag képviselőjére kell megfelelően alkalmazni.
A társaság törvényes képviselői az üzletvezetésre jogosult tagok, akik a társasági szerződésben foglaltaknak megfelelően gyakorolják a cégjegyzési jogukat.
4.2.2.2. Az üzletvezetés hatásköre
Az üzletvezetés körébe tartozik mindazon kérdések eldöntése, amelyekről nem a tagok gyűlése jogosult határozni.
4.2.2.3. A képviselet módja
Az üzletvezetésre jogosult tagok mindegyike önállóan járhat el. Az üzletvezetésre jogosult tag a másik ilyen tag tervezett vagy már megtett intézkedése ellen tiltakozhat. Ebben az esetben a tagok gyűlése jogosult az intézkedés felülbírálására. A még meg nem tett intézkedés – a halaszthatatlan intézkedés kivételével – megtételére mindaddig nincs lehetőség, amíg arról a tagok gyűlése nem határoz.
A törvény előzőekben ismertetett általános rendelkezésével szemben a társasági szerződés úgy is rendelkezhet, hogy több üzletvezetésre jogosult tag csak együttesen járhat el, bizonyos, a Gt. által megadott keretek között, amelyek a következők:
– egyetértés hiányában bármelyik – együttes eljárásra jogosult tag – jogosult az adott kérdésben a tagok gyűlésének a döntését kérni;
– a halaszthatatlan intézkedéseket az üzletvezetésre jogosult tagok önállóan is megtehetik, azzal, hogy az ilyen intézkedésről a többi üzletvezetésre jogosult tagot haladéktalanul tájékoztatni kell.
4.2.3. Képviselet betéti társaságnál
Betéti társaságnál az üzletvezetésre (is) a közkereseti társaságra vonatkozó előírásokat kell alkalmazni a következő kivételekkel:
– a kültag a társaság üzletvezetésére, valamint törvényes képviseletére (cégjegyzésére) csak a Gt. által – a későbbiekben ismertetendő - meghatározott esetben jogosult, illetve akkor, ha a társasági szerződés arra feljogosítja;
– a társaság képviseletének ellátására meghatalmazást a szervezeti képviselő, illetve a tagok gyűlése a kültag részére is adhat;
– ha a betéti társaságnak csak egyetlen olyan tagja van, aki elláthatja az üzletvezetést és a képviseletet, akkor ő erre – ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik – időbeli korlátozás nélkül jogosult;
– ha a társaságból valamennyi beltag vagy valamennyi kültag kiválik, a társaság az utolsó beltag vagy az utolsó kültag kiválásától számított hat hónapos jogvesztő határidő elteltével megszűnik, kivéve ha a társaság e határidőn belül a társasági szerződése módosításával a betéti társaságként vagy közkereseti társaságként való működés törvényes feltételeit megteremti, és ezt a változást a cégbíróságnak bejelenti. Ha a társaságnak nem maradt üzletvezetésre és képviseletre jogosult tagja, az előzőek szerinti bejelentés megtételéig, illetve a jogvesztő határidő eredménytelen eltelte esetén a végelszámoló kijelöléséig a kültagot is a társaság üzletvezetésére és képviseletére jogosultnak kell tekinteni (a fentiekben utalt, a Gt. által meghatározott eset).
4.2.4. Korlátolt felelősségű társaság ügyvezetése
4.2.4.1. Jogosultság az ügyvezetésre
A korlátolt felelősségű társaság ügyeinek intézését és a társaság törvényes képviseletét a tagok közül vagy harmadik személyek köréből a taggyűlés által választott egy vagy több ügyvezető látja el. A társasági szerződés úgy is rendelkezhet, hogy valamennyi tag jogosult az ügyintézésre és képviseletre; ilyenkor őket kell ügyvezetőknek tekinteni, amennyiben megfelelnek a vezetői tisztségviselőkre vonatkozó – korábbiakban részletezett - általános rendelkezéseknek.
4.2.4.2. Az ügyvezető feladatai
Az ügyvezető fő törvényi kötelezettsége a társaság tagjairól a nyilvántartás (tagjegyzék) vezetése, amelyen fel kell tüntetni
– valamennyi tag nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét) és törzsbetétét;
– a közös tulajdonban lévő üzletrész (Gt. 122. §-a) esetén az egyes tulajdonosok és a közös képviselő nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét), valamint a törzsbetét mértékét;
– a törzstőke mértékét; továbbá
– a társasági szerződésnek az esetleges pótbefizetésekre és mellékszolgáltatásokra, valamint az üzletrész átruházásának korlátozására vagy kizárására vonatkozó rendelkezéseit.
Emellett a tagok személyében vagy üzletrészeiben bekövetkezett minden változást, így az üzletrészek átruházását (átszállását), felosztását, a társaság tulajdonába kerülését vagy bevonását az ügyvezetőnek át kell vezetnie a tagjegyzéken, és köteles a tagjegyzéket, illetve a tagjegyzékben feltüntetett adatok megváltozása esetén a hatályos tagjegyzéket a cégbíróságnak benyújtani.
4.2.4.3. Eljárás az ügyvezetők létszámának csökkenése, ügyvezető hiánya esetén
A gyakorlatban előfordulhat, hogy a társaság ügyvezetőinek száma a társasági szerződésben meghatározott létszám alá csökkent, amikor is az ügyvezető harminc napon belül köteles összehívni a taggyűlést, illetőleg amennyiben a társaságnak nem maradt ügyvezetője, a taggyűlést bármelyik tag összehívhatja (a korábbi szabályozás szerint erre nem volt lehetőség). Ha azonban az utóbbi esetben a változás bekövetkeztétől számított harminc napon belül nem hívják össze a taggyűlést, vagy az nem lehetséges, akkor azt bármelyik tag vagy hitelező kérelmére a cégbíróság hívja össze.
4.2.5. Vezető tisztségviselők részvénytársaságoknál
4.2.5.1. Az igazgatóság létszáma, elnöke
A Gt. általános rendelkezése értelmében az igazgatóság a részvénytársaság ügyvezető szerve, amely legalább három, legfeljebb tizenegy természetes személy tagból áll. Elnökét maga választja tagjai közül. Az alapszabály azonban (itt, bár témánkhoz nem kapcsolódik, a teljesség kedvéért megjegyezzük, hogy részvénytársaságok esetén megszűnt az alapító okirat-alapszabály megkülönböztetés, a Gt. jelenleg mind a zártkörűen, mind pedig a nyilvánosan működő részvénytársaságok esetében alapszabály elfogadását kívánja meg) úgy is rendelkezhet, hogy az igazgatóság elnökét közvetlenül a közgyűlés választja.
A Gt. értelmében lehetőség van arra is – mégpedig az alapszabály ilyen irányú rendelkezése alapján -, hogy a részvénytársaságnál nem választanak igazgatóságot, hanem az igazgatóság társasági törvény szerinti jogait egy vezető tisztségviselő (vezérigazgató) gyakorolja.
4.2.5.2. Feladatkör, ügyrend
Az igazgatóság jogait és feladatait testületként gyakorolja. Az igazgatóság tagjainak egymás közötti feladat- és hatáskörmegosztásáról az igazgatóság által elfogadott ügyrendben kell rendelkezni.
A részvénytársaság számviteli törvény szerinti beszámolójának (mérleg) előterjesztése az igazgatóság feladata. Emellett az igazgatóság az ügyvezetésről, a társaság vagyoni helyzetéről és üzletpolitikájáról az alapszabályban meghatározott gyakorisággal, de legalább évente egyszer a közgyűlés, háromhavonta a felügyelőbizottság részére jelentést készít, továbbá gondoskodik a részvénytársaság üzleti könyveinek szabályszerű vezetéséről.
Az igazgatóság köteles nyolc napon belül – a felügyelőbizottság egyidejű értesítése mellett – a szükséges intézkedések megtétele céljából a közgyűlést összehívni, ha tudomására jut, hogy
– a részvénytársaság saját tőkéje a veszteség következtében az alaptőke kétharmadára csökkent, vagy
– saját tőkéje húszmillió forint alá csökkent, vagy
– a részvénytársaságot fizetésképtelenség fenyegeti, vagy fizetéseit megszüntette, illetve ha vagyona tartozásait nem fedezi.
4.2.5.3. Nyilvánosan működő részvénytársaság ügyvezetése
A korábbi szabályozástól eltérően, külön rendelkezéseket találunk a Gt.-ben a nyilvánosan működő részvénytársaságok ügyvezetése vonatkozásában.
A nyilvánosan működő részvénytársaságnál – ha az alapszabály úgy rendelkezik - igazgatóság és felügyelőbizottság helyett egységes irányítási rendszert megvalósító igazgatótanács működhet. Ebben az esetben az igazgatótanács látja el az igazgatóság és a felügyelőbizottság törvényben meghatározott feladatait.
Kiemeljük, hogy a nyilvánosan működő részvénytársaság esetében nem választható igazgatóság helyett vezérigazgató, vezérigazgató választására tehát – igazgatóság helyett - kizárólag a zártkörűen működő részvénytársaságok esetében ad a társasági törvény lehetőséget.
Az igazgatótanács legalább öt és – ha az alapszabály a munkavállalói részvétel érvényesítése érdekében másként nem rendelkezik – legfeljebb tizenegy természetes személy tagból áll. Elnökét maga választja tagjai közül. Az alapszabály úgy is rendelkezhet, hogy az igazgatótanács elnökét közvetlenül a közgyűlés választja. Garanciális szabály, miszerint az igazgatótanács tagjai többségének – bizonyos kivétellel – független személynek kell lennie, az alapszabály ennél magasabb arányt is megállapíthat. Függetlennek minősül az igazgatótanács tagja, ha részvénytársasággal az igazgatótanácsi tagságán kívül más jogviszonyban nem áll. Nem kell azonban az igazgatótanács tagjai többségének független személynek lennie, ha a nyilvánosan működő részvénytársaság elismert vállalatcsoporthoz tartozó ellenőrzött társaság.
A fentiekre figyelemmel szükséges tisztázni, hogy a Gt. szerint mely esetekben nem tekinthető függetlennek az igazgatótanács tagja. Nem minősül függetlennek a tag különösen akkor, ha
– a részvénytársaság munkavállalója vagy volt munkavállalója, e jogviszonyának megszűnésétől számított öt évig;
– a részvénytársaság vagy vezető tisztségviselői számára és javára ellenérték fejében szakértői vagy más megbízási jogviszonyban tevékenységet folytat;
– a részvénytársaság olyan részvényese, aki közvetve vagy közvetlenül a leadható szavazatok legalább harminc százalékát birtokolja, vagy ilyen személynek polgári törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója vagy élettársa;
– közeli hozzátartozója a részvénytársaság valamely – nem független – vezető tisztségviselőjének vagy vezető állású munkavállalójának;
– a részvénytársaság eredményes működése esetén igazgatótanácsi tagsága alapján vagyoni juttatásra jogosult, vagy az igazgatótanácsi tagságért járó díjon kívül bármilyen javadalmazásban részesül a részvénytársaságtól, illetve a részvénytársasághoz kapcsolt vállalkozástól;
– a részvénytársaság nem független tagjával egy másik gazdasági társaságban olyan jogviszonyban áll, amely alapján a nem független tagnak irányítási, ellenőrzési joga van;
– a részvénytársaság független könyvvizsgálója, vagy a könyvvizsgáló alkalmazottja vagy partnere e jogviszony megszűnésétől számított három évig;
– vezető tisztségviselő vagy vezető állású munkavállaló egy olyan gazdasági társaságban, amelynek független igazgatótanácsi tagja egyben a nyilvános részvénytársaság vezető tisztségviselője.
Mint a fentiekből látható, a felsorolás nem teljes, tehát az alapszabály e tekintetben egyéb eseteket is meghatározhat, amikor is a részvényesek nem tekintik függetlennek az igazgatótanács tagját.
Többletkötelezettséget hárít a Gt. az igazgatóságra abban az esetben, ha a részvénytársaság részvényeit a Budapesti Értéktőzsdén bevezették. Ilyenkor az igazgatóság az éves rendes közgyűlésen a számviteli törvény szerinti beszámolóval együtt terjeszti a közgyűlés elé a felelős vállalatirányítási jelentést, amelyben összefoglalja a részvénytársaság által az előző üzleti évben követett felelős vállalatirányítási gyakorlatot, és nyilatkozik arról, hogy milyen eltérésekkel alkalmazta a Budapesti Értéktőzsde Felelős Vállalatirányítási Ajánlásait. (A jelentést a részvénytársaság honlapján közzé kell tenni, a közzététel az igazgatóság feladata, egyben kötelezettsége is.)
4.2.6. Egyesülés ügyvezetése, képviselete
Az egyesülés ügyvezetését és képviseletét – a taggyűlés határozatainak keretei között – az igazgató látja el.
Egyesülésnél a társasági szerződésben az ügyvezetésre – legalább három, legfeljebb hét tagból álló – igazgatóságot is létre lehet hozni. Ez esetben az igazgatóság tagjai minősülnek igazgatónak.
