Ha a szakképző iskola nem rendelkezik a gyakorlati képzéshez szükséges feltételekkel, és azokat más oktatási intézménnyel kötött különmegállapodás alapján sem tudja biztosítani, akkor a tanuló szakmai gyakorlati képzése csak tanulószerződés alapján folyhat.
Tanulószerződést az a tanuló köthet, aki a közoktatási törvényben előírt tankötelezettségének eleget tett, azaz a 16. életévét betöltötte, és a szakképesítésre előírt képzettségi és egészségügyi feltételeknek megfelel.
Kapcsolódó jogszabályhely: szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény.
3.1. Személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség
A személyi jövedelemadóról szóló törvény értelmében adóterhet nem viselő járandóságnak minősül a szakképző iskolai tanulót a jogszabályban meghatározott tanulószerződés alapján megillető pénzbeli juttatásnak az a része, amely nem haladja meg a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének a támogatásáról szóló törvény melléklete szerint elszámolható részét. Amennyiben az előzőekben említett összegnél a tanuló magasabb pénzbeli juttatásban részesül, akkor az értékhatárt meghaladó rész egyéb összevonás alá eső jövedelemnek minősül.
3.2. Járulék- és egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség
3.2.1. Biztosítási és járulékfizetési kötelezettség
A tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló biztosított.
A foglalkoztató a tanulószerződésben meghatározott díj után, valamint a biztosítási jogviszony alapján kifizetett, elszámolt, egyéb járulékalapot képező juttatások után (pl. az adóköteles természetbeni juttatás pénzbeli értékének a személyi jövedelemadóval növelt összege) 29 százalékos társadalombiztosítási, a felszolgálási díj után 15 százalékos, a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) is magában foglaló nyugdíj-biztosítási járulék fizetésére kötelezett.
A biztosított tanuló az egészségbiztosítási járulékot, a nyugdíjjárulékot és a tagdíjat a társadalombiztosítási járulék alapja után köteles megfizetni.
Nem fizet egészségbiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot és tagdíjat a tanuló természetbeni juttatás adóalapként megállapított értékének személyi jövedelemadóval növelt összege, az adóköteles béren kívüli juttatás adóalapként meghatározott részének személyi jövedelemadóval növelt összege és a felszolgálási díj után.
3.2.2. Egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség
A kifizető (foglalkoztató) a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló részére kifizetett összevont adóalapba tartozó egyéb jövedelem után (pl. a tanuló részére kifizetett jutalom) 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást köteles fizetni.
A tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulók után tételes egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség nem áll fenn, mivel a jogszabályban taxatíve felsorolt tételes eho-alanyok között ezek a tanulók nem szerepelnek.
