Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló, az Országgyűlés által a közelmúltban elfogadott törvénymódosítási csomag a társadalombiztosítási járulék és az egészségügyi hozzájárulás szabályaiban is jelentős változásokat hirdet meg már 2006-tól kezdődően.
8.1. Foglalkoztatókat érintő változások
A foglalkoztatók számára a 2006. év a járulék- és egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség szempontjából "vegyes" képet mutat. Ennek oka az, hogy egyrészt csökkennek a foglalkoztatók közterhei, másrészt növekednek is. A csökkenés a tételes egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettségnél jelentkezik. A folyamat már a 2005. évben megkezdődött, hiszen 2005. november 1-jétől a korábbi havi 3450 Ft/fő tételes egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség 1500 Ft-tal mérséklődött, vagyis összege 1950 Ft lett. A most elfogadott törvénymódosítás alapján pedig a tételes egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség 2006. november 1-jével megszűnik. Így 2006. évben a foglalkoztatók "legutoljára" 2006 novemberében teljesítenek tételes egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettséget (miután a tételes egészségügyi hozzájárulást – csakúgy, mint a társadalombiztosítási járulékot – a tárgyhónapot követően kell megfizetni).
A közteher-növekedés abban nyilvánul meg, hogy az Szja-tv. ben, a munkáltatónál megjelenő adóköteles béren kívüli juttatás adóalapként meghatározott része – az szja-val növelt összegben – 2006. január 1-jétől társadalombiztosításijárulék-alapot képez. (Ez az Szja-tv. 71. § szerinti juttatásokat jelenti akkor, ha az ott meghatározott juttatások együttes értéke a 400 ezer forintot meghaladja.)
A foglalkoztatási költségek jelentősebb mérséklését az elfogadott törvénymódosítás a 2007. évtől kezdi meg. Ez azt jelenti, hogy 2007-ben a jelenleg 29 százalékos társadalombiztosítási járulék 3 százalékponttal csökken, így 26 százalékra mérséklődik. Ebből 2 százalék csökkenés a munkáltatók egészségbiztosításijárulék-fizetését érinti, 1 százalék pedig a nyugdíjbiztosításijárulék-fizetést. A csökkenés következtében a jelenlegi 11 százalékos munkáltatói egészségbiztosítási járulék 9 százalékra, a 18 százalékos nyugdíjbiztosítási járulék pedig 17 százalékra mérséklődik.
A foglalkoztatói járulékcsökkentés következő lépése 2009. január 1-jétől valósul meg. Ennek mértéke további 2 százalék. Így 2009. évben a munkáltatói társadalombiztosítási járulék 24 százalék lesz. Miután a csökkentés az egészségbiztosítási és a nyugdíjbiztosításijárulék-fizetési kötelezettséget egyformán érinti, a munkáltatói egészségbiztosítási járulék 9 százalékról 8 százalékra, a 17 százalékos nyugdíjbiztosítási járulék pedig 16 százalékra csökken.
A foglalkoztatók adminisztrációs kötelezettsége a 2006. évben némileg növekszik, mivel az elfogadott törvénymódosítás szerint a biztosított részére a tárgyévet követő év január 31. napjáig kiadandó jövedelemigazoláson a foglalkoztató köteles lesz feltüntetni az általa megfizetett egészségbiztosítási járulék összegét is. (Ennek szükségességére még visszatérünk az egészségügyi hozzájárulás változásait ismertető résznél.)
8.2. Az egyéni járulékfizetési kötelezettség változásai
2006. évben is változik a járulékfizetési felső határ. A módosulás nem olyan jelentős, mint 2005-ben volt, mivel a jelenlegi napi 16 440 forint a 2006. évben 17 330 forintra emelkedik. Ez éves szinten azt jelenti, hogy a 2005. évi 6000 600 forint helyett a 2006. évben 6 325 450 forint lesz.
Új fizetési kötelezettséget jelent, hogy 2006. január 1-jétől a biztosítottnak az ún. többes jogviszonyai után is meg kell fizetnie a 4 százalékos egyéni egészségbiztosítási járulékot. (Tehát hatályát veszti az a szabály, miszerint ha a biztosított rendelkezik legalább egy heti 36 órás biztosítási jogviszonnyal, akkor a 4 százalékos egyéni egészségbiztosítási járulékot a többi biztosítási jogviszonya után nem kell megfizetnie.) Természetesen az új fizetési kötelezettség azt is jelenti, hogy a biztosított a többes jogviszonyaiból származó jövedelmei után is jogosult lesz pénzbeli egészségbiztosítási ellátásokra (például táppénzre). Többes jogviszonyból származó jövedelem lehet például a másodállás, mellékfoglalkozás, megbízás, választott tisztségviselői státus stb.
8.3. Költségvetési kötelezettségek változása
2006. január 1-jétől a központi költségvetés az ún. nemzeti kockázatközösség keretében egyfajta átalányösszeget fizet azok után az állampolgárok után, akik vonatkozásában nincs társadalombiztosításijárulék-fizetés. Ez konkrétan azt jeleni, hogy a központi költségvetés 2006. évtől 11 százalék egészségbiztosítási járulékot fizet
– a nyugdíjasok,
– a gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban részesülők,
– a rendszeres szociális segélyben, időskorúak járadékában, ápolási díjban, gyermeknevelési támogatásban, álláskeresési juttatásban részesülők,
– a középfokú nevelési-oktatási vagy felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató magyar állampolgár,
– az eltartott közeli hozzátartozók,
– a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező kiskorú magyar állampolgárok,
– a személyes gondoskodást nyújtó, bentlakásos szociális intézményben elhelyezett személyek,
– a fogvatartottak, továbbá
– a szociálisan rászorulók
után.
A költségvetés a 11 százalékos egészségbiztosítási járulékot, a nyugdíjasok, a gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban részesülők után a folyósított ellátás, a középfokú nevelési-oktatási vagy felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató magyar állampolgár, az eltartott közeli hozzátartozó, a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező kiskorú magyar állampolgár, a személyes gondoskodást nyújtó, bentlakásos szociális intézményben elhelyezett személy, a fogvatartottak, a szociálisan rászorulók után a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér, a családi pótlékban részesülők után pedig a családi pótlék, a felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató hallgató után a hallgatói juttatás alapján fizeti meg. Mindez a költségvetés számára 2006. évben több mint 303 Mrd Ft kötelezettséget jelent.
Miután a nemzeti kockázatközösségnek is az az alapvető célja, hogy a magyar egészségügyi ellátás valódi egészségbiztosítási rendszerré váljon, a költségvetésnek az a kötelezettsége, hogy elvileg minden, járulékot nem fizető után megfizeti a 11 százalékos egészségbiztosítási járulékot, csak átmeneti. Ugyanis az elfogadott törvénymódosítás alapján például az eltartott közeli hozzátartozó vonatkozásában az eltartó adatszolgáltatásra kötelezett az egészségbiztosítási szervek felé. Ennek célja az, hogy – bizonyos átmeneti időszak után – a költségvetés csak azok után térítsen, akik valóban nem rendelkeznek járulékköteles jövedelemmel. Tehát a fő irány az, hogy a természetbeni egészségügyi ellátásoknál szűnjön meg az ún. "potyautas-effektus".
8.4. A foglalkoztatói bejelentési kötelezettség változásai
2006. január 1-jétől módosulnak a foglalkoztatók bejelentési kötelezettségei a megyei egészségbiztosítási pénztárak (MEP) felé. Az új szabályok szerint – bár továbbra is főszabály az, hogy a bejelentést legkésőbb a biztosítási jogviszony első napját megelőző napon kell teljesíteni, de - meghatározott esetekben a főszabálytól el lehet térni.
Ennek megfelelően, a törvénymódosítás szerint
– a választással létrejövő jogviszony,
– külföldi állampolgárságú biztosított esetén,
– ha a jogviszony nem előzetes megállapodás eredményeként jött létre,
akkor a bejelentési kötelezettséget a biztosítási jogviszony első napját követő 15 napon belül kell teljesíteni.
Külön szabály vonatkozik a munkanélküli-ellátás bejelentési határidejére. Ilyen esetben a törvény a bejelentési kötelezettséget a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig írja elő.
Más előírás vonatkozik a jogviszony megszűnésének, a szünetelés kezdetének és befejezésének, valamint a biztosítás megszűnését követően folyósított ellátás kezdő és befejező időpontja bejelentésének teljesítésére. Ezekben az esetekben az adott eseményt követő 8 napon belül kell teljesíteni a bejelentést.
Visszakerült ugyanakkor a törvényi szabályozásba az a lehetőség is, hogy az OEP főigazgatója, illetve a MEP-igazgató a fenti határidőket meghosszabbíthatja, legfeljebb a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig.
8.5. Magánnyugdíjpénztáritagdíj-behajtással kapcsolatos APEH-kötelezettségek változása
2006. január 1-jétől jelentősen módosulnak az adóhatóság magánnyugdíjpénztári tagdíj behajtására vonatkozó kötelezettségei. Ez a változás rendkívül sokrétű.
A magánnyugdíjpénztár 2006. évtől akkor kezdeményezhet behajtást, végrehajtást, ha a tagdíjtartozás összege az 5000 forintot meghaladja. Amennyiben a tagdíjtartozás összege ezt az értékhatárt nem éri el, a tartozás rendezésére a magánnyugdíjpénztárnak kell felszólítania a foglalkoztatót (évente egy alkalommal).
Az új szabályozás szerint a magánnyugdíjpénztár az adóhatóság felé irányuló megkereséseit negyedévente, a bevallás beérkezését követő negyedév végéig küldi meg az adóhatóság számára.
Más az eljárás akkor, ha a pénztártagsági jogviszony időközben megszűnt. Ilyenkor az adóhatósági végrehajtás kezdeményezésének sajátos feltételei vannak. Az első feltétel, hogy a magánnyugdíjpénztár a bevallás beérkezését magában foglaló negyedévet követő második hónap 15-éig a foglalkoztatót felszólítsa a tartozás és a késedelmi pótlék megfizetésére. A második feltétel, hogy a felszólítás átvételét követő 15 napos határidő kitűzésével szólítsa fel a kötelezettet kötelezettségének teljesítésére. E határidők eredménytelen elteltét követően 30 napon belül kell kezdeményezni az adóhatósági végrehajtást.
8.6. A százalékos egészségügyi hozzájárulással kapcsolatos változások
A jelenleg hatályos szabályok szerint a százalékos egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség főszabályként a kifizetőt terheli. 2006. január 1-jétől ez megváltozik, s a százalékos egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség részben a kifizetőt, részben pedig az egyént terheli.
A kifizetőt - változatlanul – az alábbi jövedelmek után terheli százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség:
– az összevont adóalapba tartozó jövedelmeknél az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett összeg, továbbá
– a külön adózó jövedelmek közül a természetbeni juttatás adóalapként meghatározott értéke – az Szja-tv. 69. §-ának (7) bekezdése kivételével -, a kamatkedvezmény, az egyösszegű járadékmegváltás, a kisösszegű kifizetések után akkor, ha azt nem biztosítási jogviszony keretében vagy nem alkalmi munkavállalónak juttatják.
Az egyént terhelő százalékos egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettségnél más jövedelmeket kell figyelembe venni. Ezek a következők:
– a vállalkozásból kivont jövedelem,
– az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem,
– a 25, illetve 35 százalékos adóterhet viselő osztalék, vállalkozóiosztalék-alap, valamint
– az ingatlan-bérbeadásból származó, 1 millió forintot meghaladó jövedelem.
Az ingatlan-bérbeadás esetén még akkor sem terheli az egyént százalékos egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség, ha az általa bérbe adott ingatlanban saját maga is bent lakik. Ez alól csak az a kivétel, ha az ingatlan-bérbeadás saját vállalkozása részére történik. (Vagyis ez utóbbi esetben meg kell fizetni a 4 százalékos egészségügyi hozzájárulást, feltéve, hogy az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem meghaladja az 1 millió forintot).
Tehát az olyan ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem esetén, amikor e jövedelem meghaladja az 1 millió forintot, de a bérbe adott ingatlanban a bérbeadó is bent lakik, annak ellenére nem kell százalékos egészségügyi hozzájárulást fizetni, hogy az e tevékenységből származó jövedelem meghaladja az 1 millió forintot.
Az egyént terhelő százalékos egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség mértéke is eltér a kifizetőétől. A kifizető százalékos egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettségének mértéke általában 11 százalék, az egyéni pedig 4 százalék.
Az egyént terhelő százalékos egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettségnek további feltétele is van. Az előbbiekben felsorolt jövedelmek után akkor kell megfizetni a százalékos egészségügyi hozzájárulást, ha az egyén biztosítási jogviszonyában a foglalkoztatója által megfizetett egészségbiztosítási járulék nem éri el éves szinten a 400 ezer forintot. Tehát amennyiben a foglalkoztató már megfizette a 400 ezer forintot, az egyén már nem köteles százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetésére (akkor sem, ha van olyan jövedelme, amelyre vonatkozna a 4 százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetésének kötelezettsége). Abban az esetben pedig, ha például a foglalkoztató 400 ezer forintnál kevesebb egészségbiztosítási járulékot fizetett, akkor csak a különbözet után kell az egyénnek százalékos egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettséget teljesíteni. Például ha a foglalkoztató 250 ezer forint egészségbiztosítási járulékot fizetett, s az egyénnek van olyan jövedelme, amely után egyéni százalékos egészségügyi hozzájárulást kell fizetni, akkor e jövedelmei után legfeljebb 150 ezer forint összegű fizetési kötelezettség terheli.
A törvény azt is kimondja, hogy az egyént a százalékos egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség a naptári év folyamán mindaddig terheli, amíg a kifizetőnek nem nyilatkozik, hogy az egészségbiztosítási járulékot vagy a százalékos egészségügyi hozzájárulást a hozzájárulás-fizetési felső határig (2006. évben 400 ezer forintig) megfizette. Az egyénnek lehetősége van arra is, hogy nyilatkozzon arra vonatkozóan, hogy a foglalkoztatója által fizetett egészségbiztosítási járulék összege várhatóan eléri a hozzájárulás-fizetési felső határt. Amennyiben az év során kiderül, hogy az egészségbiztosítási járulék összege mégsem érte el a hozzájárulás-fizetési felső határt, akkor a magánszemély a százalékos egészségügyi hozzájárulást 6 százalékkal növelten a tárgyévre vonatkozó személyi jövedelemadóról benyújtott adóbevallásában vallja be, s az egészségügyi hozzájárulást a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg. Természetesen az is előfordulhat, hogy az egyén a százalékos egészségügyi hozzájárulást a fizetési felső határt meghaladóan fizette meg. Ilyenkor a túlfizetést a tárgyévre vonatkozó személyi jövedelemadóról benyújtott adóbevallásában igényelheti vissza – az Art. szabályai szerint. Ilyen esetben az egyén az adóévről akkor is köteles személyijövedelemadó-bevallást benyújtani, ha az az Szja-tv. előírásaiból nem következne.
A törvény átmeneti szabályokat is meghatároz az egyéni százalékos egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség teljesítésével kapcsolatban. E szerint a magánszemélyt a százalékos egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség a 2006. január 1-jétől kezdődő időszakra juttatott, megszerzett jövedelmek után terheli. A vállalkozóiosztalék-alap után a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a 2005. évre vonatkozóan megállapított vállalkozóiosztalék-alapra, a társas vállalkozás által a 2005. évben kezdődő üzleti évről szóló beszámoló mérlegében vagy egyszerűsített mérlegében – az említett vagy bármely korábbi évre jóváhagyott osztalék, részesedés alapján – a kötelezettségek között kimutatott összegből a tagja (részvényese, alapítója), tulajdonosa részére 2006. december 31-éig kifizetett osztalék után – ideértve a külföldi állam joga szerint osztaléknak minősül jövedelmek is – nem kell megfizetni.
8.7. Megállapodásokkal kapcsolatos szabályok változása
Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvény kihirdetését követő 8. napjáig hatályos rendelkezések alapján megkötött azon megállapodások, amelyek pénzbeli egészségbiztosítási ellátásokra való jogosultság megszerzésére irányultak, a törvény kihirdetését követő 6. hónap első napjával megszűnnek. A megszűnés nem érinti a már folyamatban lévő ellátásokat. Vagyis ha például a gyed folyósítása már folyamatban van, akkor a gyedfolyósítás változatlanul fennmarad az eredeti jogosultsági időpontig, annak ellenére, hogy az ilyen ellátásra történő megállapodáskötési lehetőség már megszűnt.
8.8. Átmeneti szabály
2005. szeptember 1-jétől lépett hatályba az a törvényi előírás, amely az "anya-leányvállalat" juttatások társadalombiztosításijárulék-fizetési kérdéseit szabályozza. E rendelkezések szerint a foglalkoztató akkor is köteles az általa foglalkoztatott biztosított részére a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya alapján kifizetett (juttatott, elszámolt), járulékalapot képező jövedelem után 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot fizetni, ha azt a biztosítottnak a más foglalkoztatónál fennálló jogviszonyára tekintettel juttatta.
E szabályváltozással összefüggésben a most elfogadott törvénymódosítási csomag átmeneti szabályokat határoz meg. E szerint ha az értékpapírra vonatkozó vételi, jegyzési vagy eladási jog alapítása tárgyában kötött megállapodást 2005. augusztus 31-éig írásba foglalták, akkor a magánszemély által a jog 2008. augusztus 31-éig történő gyakorlása révén megszerzett jövedelem társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettségét a 2005. augusztus 31-éig hatályos rendelkezések szerint kell megállapítani. E rendelkezést visszamenőlegesen 2005. szeptember 1-jétől kell alkalmazni.
Tehát az előbbiekben meghatározott jövedelmek – a törvényben megállapított feltételek fennállása esetén – 2008. augusztus 31-éig továbbra is mentesek a társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettség alól, annak ellenére, hogy "anya-leányvállalat" juttatásról van szó.
