5. Kötelező és ajánlott védőoltások utazóknak

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. május 5.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetők Kiskönyvtára 2005/05. számában (2005. május 5.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

A gondos, előrelátó utazó, különösen ha egzotikus nyaralásra vágyik, utánanéz a kiszemelt ország járványügyi helyzetének. Több földrészen, illetve országban ugyanis a hazai egészségügyi, higiénés viszonyoktól igencsak különböző fertőzések, betegségek leselkednek a gondtalan, felejthetetlen élményre vágyó turistára. Szerencsés tehát még időben, az utazás előtt akár több héttel beoltatnia magát annak, aki a veszélyeztetett országok valamelyikébe kíván utazni.

5.1. Járványügyi helyzet a WHO szerint

Az egyes országok járványügyi helyzete alapján, a WHO évente megjelenteti az International Travel and Health című kézikönyvet, mely a kötelezően előírt sárgaláz elleni oltást, a malária-profilaxist és a fertőző betegségeket területenként taglalja. A nemzetközi oltóközpontok ennek alapján végzik munkájukat.

5.2. Nemzetközi Oltóközpont

Magyarországon több védőoltást a háziorvostól vagy a kórházakban is megkaphatunk, sárgaláz elleni védőoltást azonban kizárólag a Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ Nemzetközi Oltóhelyén adnak (1097 Budapest, Gyáli u. 2-6., tel.: 215-0756). Az oltásról kétnyelvű, nemzetközi oltási könyvet állítanak ki: International Certificate of Vaccination, melynek felmutatását az érintett országok hatóságai a be- és kiutazáskor kérhetik.

A veszélyek miatt sokkal többeknek kellene az oltóközponthoz fordulni tájékoztatásért, mint ahányan azt meg is teszik. A trópusi területekre utazók 50-60 százaléka általában háziorvosánál vagy az oltóközpontnál tájékozódik arról, hogy a nyaralásra kiszemelt ország megköveteli-e valamely védőoltás igazolását, vagy hogy saját maga érdekében milyen betegségek, fertőzések ellen ajánlott védekeznie.

5.3. Hogyan juthatunk a szükséges oltásokhoz?

Az oltóközpontnál telefonon lehet előzetesen érdeklődni, ahol a megbeszélt időpontban fogadják az utazni vágyót. Itt egy igen alapos és részletes kérdőív kitöltése, majd orvosi konzílium után elkészítik az oltási tervet, ahol helyben minden oltás meg is kapható. A kockázat felmérése az utazás körülményei, időtartama, az utazó egészségi állapota és egyéb tényezők figyelembevételével történik.

A sárgaláz elleni oltás ára 7500 forint, a többi 4-5000 forintba kerül.

Az oltóközpontban angol nyelvű orvosi igazolást állítanak ki azok számára, akiknek egészségi állapotuk miatt nem adható valamely kötelezően megkövetelt védőoltás, így saját kockázatra ők is utazhatnak azokba az országokba, ahol a kötelező védőoltás beadásáról szóló papír felmutatását követelik meg a belépéshez.

5.3.1. Az oltások általános ellenjavallatai

Az oltások általános ellenjavallatai:

- lázas állapot,

- progrediáló idegrendszeri betegség,

- terhesség,

- túlérzékenység az oltóanyaggal vagy komponenseivel szemben.

Nem ajánlott az oltás beadása:

- magas lázzal járó akut betegségben szenvedőknek,

- előzőleg súlyos oltási reakció esetén,

- élő mikrobát tartalmazó védőoltás nem adható: immunoszuprimált betegeknek (tumor, lymphoma, kemoterápia, sugárkezelés, leukémia, Hodgkin-kór, gammaglobulinaemia), szteroidkezelteknek,

- súlyos (Quincke-ödéma, anaphylaxia) reakcióval járó tojásfehérje-allergia esetén.

5.3.2. Javasolt időköz az oltások és az utazás között

 

28 nap

14 nap

10 nap

7 nap

Sárgaláz

 

 

X

X

Tífusz (im.)

 

 

 

X

Diftéria-Tetanusz

 

 

 

X

Hepatitis A

 

X

X

X

Hepatitis B

X

X

X

X

Hepatitis A+B*

X

X

X

X

Veszettség

X

X

X

X

Polio

 

 

 

X

Meningitis

 

 

 

X

Kolera

 

X

X

X

Tífusz (orális)

 

X

X

X

Gammaglobulin

 

 

 

X

5.4. A legveszélyesebb úti célok

Az egyre közkedveltebb, mára már egyre többek számára elérhető úti célok közül például India, Kambodzsa, Thaiföld, Közép-Afrika, Egyiptom, Dominika járványügyi szempontból nem szokványos területek. Minden utazónak tudnia kellene, hogy ezekben az országokban a mindennapi élet szokványos tevékenységeit is sokkal óvatosabban, körültekintőbben kell végezni, mint ha mondjuk Európa bármely országában üdülne. Az utazók néhány oltás időben történő megkapása után bátran látogathatnak ezekre a területekre, persze még jó néhány tanácsot érdemes megfogadni ahhoz, hogy egészségesen térhessenek haza.

Tanácsok:

- a malária veszélye ellen tanácsos rovarriasztókkal, szúnyoghálóval védekezni,

- hasmenés elkerülésére érdemes palackozott vagy forralt, esetleg fertőtlenített vizet inni,

- édesvízben - tavakban - nem szabad fürödni,

- a biztonságos szex előírásait fokozottan követni kell.

A fertőzés átvitelének módja szerint nem egyforma a kockázat! Az étellel, vízzel, légutakon vagy vektorok révén terjedő betegségek az utazók tömegét veszélyeztetik. Ezek megelőzése óvintézkedések betartásával vagy védőoltással - ha lehet, együttesen - lehetséges.

5.5. Kötelező oltások

5.5.1. Sárgaláz

A sárgaláz alapvetően a trópusi esőerdőkben élő majmok betegsége: az embereket az esőerdőkben honos szúnyogok fertőzik, aminek az eredménye a "dzsungelsárgaláz". Ha a fertőzött személy sűrűn lakott településre utazik, ott a fertőzést már egy másik szúnyogfajta terjeszti emberről emberre, "városi sárgalázat" okozva.

A betegség gyakran tünetmenetes vagy enyhe. A súlyos forma ritkább, azonban halálozása magas. A lappangási idő 3-6 napja után láz, fejfájás, hasi fájdalom és hányás jelentkezik. Átmeneti javulás után sokk és vérzés léphet fel, továbbá vese- és májelégtelenségre utaló tünetekre is lehet számítani. A májelégtelenség sárgasággal is párosul - innen a betegség neve.

A sárgaláz elleni védőoltás élő, legyengített vírust tartalmazó oltóanyag, a beadástól számított 10 nap múlva aktivizálja az immunrendszert. A vakcina igen hatékony és legalább 10 évre védelmet biztosít. A védőoltás csak enyhe tüneteket okoz: az injekció helye bepirosodik vagy megduzzad, a beoltott személy esetleg fejfájást, izomlázszerű tünetet, nyirokcsomó-duzzanatot érez. Nem részesülhet védőoltásban az, akinek kifejezett tojásallergiája van, vagy immunrendszere gyenge (például rosszindulatú daganatos betegségben szenvedők), és az, aki kortikoszteroidot tartalmazó gyógyszeres kezelés alatt áll. A terhes nők és a kilenc hónapnál fiatalabb gyerekek oltását célszerű elkerülni, hacsak nem látogatnak különösen veszélyeztetett területre.

5.5.1.1. Különösen kockázatos területek

Trópusi és szubtrópusi területek: Afrika középső része és Dél-Amerika északi országai.

Jelenleg 16 ország követeli meg az odautazótól, hogy sárgaláz elleni védőoltással bírjon. 38 ország megkövetelheti, azaz különbséget tesznek aszerint, hogy az adott ország mely területére utazik valaki, milyen évszakban, illetve más szempontokat is figyelembe véve írják elő, vagy hunynak szemet a sárgaláz elleni oltás igazolásától.

A WHO által sárgaláz sújtotta területnek nyilvánított országokba való utazáskor megkövetelik a sárgaláz elleni védőoltást és ennek igazolását kétnyelvű oltási könyvben. Az oltás felvétele akkor is ajánlott, ha az ország egy része fertőzött, ugyanis a helyi hatóságok kérhetnek igazolást az országba való belépéskor.

5.6. Ajánlott oltások

5.6.1. Ízeltlábúak által terjesztett betegség

Ezen fertőzések veszélye - a járványokat kivéve - az utazók számára nem jelentős. Amelyek ellen nincs védőoltás, ott a fertőzés kizárólag a szúnyog/rovar csípések elhárítása révén előzhető meg. Ezek közül a dengue (szúnyog), a filariasis (szúnyog), a leishmaniasis (légy), a krími-kongói láz (kullancs) és a pestis (bolha) emelendő ki.

5.6.2. Hepatitis A (vírusos májgyulladás)

A hepatitis A vírus emberi érintkezéssel (piszkos kéz) - különösen rossz közműellátottság és zsúfoltság esetén - terjed. Betegségük elején székletükkel ürítik a fertőzöttek a vírust. Az ételt előkészítő személyzet gyakran a járvány okozója, nagy tömegeket akkor érint, ha az ivóvízrendszerbe szennyvíz kerül. A part menti vizekben tenyésztett tengeri állatokból készült nyers vagy nem eléggé átfőzött tengeri ételek, valamint a széklettel trágyázott földben termelt nyers zöldségek is fertőzöttek lehetnek. A hidegnek ellenáll, fagyasztás sem pusztítja el.

A betegség hirtelen, néhány napig tartó lázzal, étvágytalansággal, gyengeséggel és hasi fájdalommal kezdődik. Néhány nap elteltével étvágycsökkenés, hányás, a has jobb felső részén fájdalom vagy érzékenység, továbbá sötét színű vizelet, világos színű széklet, sárgaság vagy a szem besárgulása követi. A gyermekek gyakran tünetmentesen fertőződnek, enyhe betegségük alatt is vírusürítők, melynek a fertőzés átadásában jelentős szerepe van.

5.6.2.1. Különösen kockázatos területek

Az egész világon elterjedt betegség, de a fejlődő országokban a fertőzöttség lényegesen magasabb.

A védekezésnek két módja van: az egyikkel azonnali hatást gamma-globulin adásával lehet elérni, ez azonban csak 6 hétig tart. Az aktív védőoltás elölt vírust tartalmaz. Az első oltás után 9 hónapos, a második után 10-15 éves védelem alakul ki.

Az oltás helyén bőrpír, enyhe duzzanat, fájdalom jelentkezhet.

5.6.2.2. Ellenjavallat

1 éves kor alatt vagy súlyos, lázas fertőzések esetén az oltás ellenjavallt.

5.6.3. Typhus abdominalis (hastífusz)

Okozója a Salmonella typhi nevű baktérium, melyet a fertőzöttek székletükben ürítenek. Széklettel szennyezett étel, tárgyak, piszkos kéz közvetíti egyik emberről a másikra. Ahol nagy a zsúfoltság, rossz a közműellátottság és az ivóvíz széklettel szennyeződik, ott járványos formában fordul elő. A baktériumok, a bélfalon átjutva, bekerülnek a véráramba, majd elakadnak a vékonybél nyirokszigeteiben, és ott fekélyesedést okoznak. A hastífusz nem feltétlenül hasmenéssel járó betegség: fejfájás, influenzaszerű tünetek, magas láz, jellegzetesen alacsony pulzusszám kíséri. Súlyos esetekben szívbetegséggel, idegrendszeri és bélrendszeri szövődményekkel járhat.

Háromféle védőoltás van ellene. Elölt baktériumot (ezt ma már csak 2 éven aluli gyermekeknek adják) vagy annak tokját tartalmazó injekció, és szájon át beszedhető kapszula, mely élő, gyengített baktériumot tartalmaz. Ez utóbbi 1., 3., 5. napi bevétel után 10 nappal alakít ki védelmet, mely 1 évre szól. 3 éves védelmet biztosítanak a tokanyagot tartalmazó oltóanyagok.

A tokanyagot tartalmazó vakcinák, igen ritkán, helyi reakciót okozhatnak. A kapszula enyhe hányingert, fejfájást, hasi fájdalmat, kiütést okozhat.

Nem szabad oltani a következő esetekben: lázas állapot, súlyos testi leromlás, terhesség. Szájon át szedhető védőoltás (élő, gyengített baktérium) nem adható: immunhiányos betegség, bélhurut, antibiotikus kezelés, terhesség esetén és 2 éves kor alatt.

A malária elleni szert csak az utolsó kapszula bevétele után 3 nappal lehet megkezdeni.

5.7. Egészségügyi tanácsok a "Last minute"-utasoknak

Az utolsó pillanatban eldöntött utazás több kellemetlen meglepetést is tartogathat egészségügyi szempontból. Már indulás előtt kiderülhet, hogy az adott országban sárgaláz elleni oltás igazolását kérhetik a hatóságok a belépéskor vagy akár a kilépéskor.

Aki arra készül, hogy egyszer akciós "Last minute"-úton váltja valóra régi, dédelgetett álmát, legyen előrelátó, és tájékozódjon arról, hogy milyen oltások teszik biztonságossá az utat. Az oltások sokáig, évekig érvényesek, biztonságosak és az egészség védelmében "jó befektetések".

A szakember tanácsa szerint az, aki szeret akciós ajánlatokra akár egy-két nap alatt felpakolni, és akár a Föld másik felére repülni, az oltassa be magát több betegség, fertőzés ellen, és ezután évekig gondtalanul böngészheti a hirdetéseket. Optimális esetben legalább 10 nappal az indulás előtt kell megkapni az oltást, mely a beadást követő 3-7. napon lázat okozhat. 10 évig érvényes nemzetközi oltási könyvvel igazolható a megléte. Ez az oltás csak Budapesten, az OEK Nemzetközi Oltóközpontjában vehető fel. Általában az akciós kenyai és brazíliai utak okozzák a legtöbb problémát. Az Egyenlítőhöz közeli országokban maláriaveszély is van. A betegség megelőzése a betegséget terjesztő szúnyog csípésének kerülésével (szúnyogriasztó) és a malária kialakulását megakadályozó tabletta szedésével lehet sikeres. A tabletta fajtája attól függ, hogy melyik országba történik az utazás, és fennáll-e valamilyen egyéni ellenjavallat adott készítmény szedésével kapcsolatban. A gyógyszeres védelem személyre szabott, szakember dönti el, hogy mi a javasolt lehetőség.

Recept ellenében váltható ki a készítmény.

5.7.1. Riói karnevál

Igen kedvező ajánlatokat lehet találni Brazíliába, a riói karnevál idejére. Brazíliába a sárgaláz elleni oltás kötelező, de lennének ajánlott oltások is.

5.7.2. Thaiföld

Thaiföldre javasolt oltások vannak, és bizonyos területeken maláriaveszélyre is készülni kell.

5.7.3. Bali

Indonéziában Bali szigetére kötelező oltás nincs, maláriaveszély sincs.

5.8. A fertőző betegségek földrajzi megoszlása

5.8.1. Észak-Amerika

Bermuda, Kanada, Grönland, Amerikai Egyesült Államok. Az ideutazók egészségügyi kockázata nem nagyobb, mint Magyarországon.

Előforduló betegség:

- Lyme-kór,

- utazók hasmenése.

5.8.2. Közép-Amerika és Mexikó

Mexikó, Belize, Costa-Rica, El-Salvador, Guatemala, Honduras, Nicaragua, Panama. Az idelátogató utazó igen sok fertőzés potenciális veszélyének van kitéve. A fertőzési veszély az adott országon belül gyakran jelentősen eltér a városi és a vidéki területeken.

Leggyakoribb fertőzések:

- malária,

- sárgaláz (Panama egyes tartományaiban, ezért a sárgaláz elleni oltás felvétele minden Panamába utazónak javasolt),

- dengue láz,

- bőr és visceralis,

- utazók hasmenése,

- hastífusz (főleg Mexikó),

- hepatitis A,

- hepatitis B,

- állati veszettség.

A sárgaláz elleni oltás csak a Panamába utazóknak kötelező, a többi felsorolt betegség ellen javasolt a védőoltás beadása.

5.8.3. Dél-Amerika I.

Argentína, Chile, Falkland-szigetek, Uruguay. Leggyakoribb fertőzések:

- malária,

- utazók hasmenése,

- hastífusz (Argentína),

- hepatitis A,

- meningococcus meningitis (Chile).

Tanácsok:

Kötelező védőoltás nincs, a felsorolt betegségek ellen javasolt a védőoltás beadása.

5.8.4. Dél-Amerika II.

Trópusi: Bolívia, Brazília, Kolumbia, Equador, Francia Guyana, Guyana, Paraguay, Peru, Suriname, Venezuela. Az idelátogató utazó igen sok fertőzés potenciális veszélyének van kitéve. A fertőzési veszély az adott országon belül gyakran jelentősen eltér a városi és vidéki területeken.

A sárgaláz elleni oltás kötelező az idelátogatóknak.

Leggyakoribb fertőzések:

- malária,

- sárgaláz (Mindenütt előfordul, kivétel Paraguay, az Andok keleti területe, Brazília déli és keleti része. A felsorolt országok beutazáskor kérhetik a sárgaláz elleni oltás igazolását. Ha a felsorolt országok közül többet is látogat, vagy tranzitállomásként érinti, kötelező az oltás.),

- dengue láz,

- utazók hasmenése,

- hastífusz,

- hepatitis A,

- hepatitis B,

- meningococcus meningitis (Brazília),

- állati veszettség valamennyi országában észlelhető,

- HIV/AIDS.

5.8.5. Karib-szigetek

Turisták által leggyakrabban látogatott helyek: Kuba, Jamaica, Haiti, Dominikai Köztársaság, Virgin-szigetek, Martinique, Dominika, Trinidad és Tobago, Holland Antillák, Bahama, Bermuda, Barbados, Puerto Rico, Guadeloupe.

Kötelező védőoltás nincs.

Leggyakoribb fertőzések:

- malária (Haiti, Dominikai Köztársaság),

- dengue láz,

- utazók hasmenése,

- hastífusz,

- hepatitis A,

- hepatitis B,

- polio,

- veszettség valamennyi országában észlelhető,

- HIV/AIDS,

- schistosomiasis.

5.8.6. Ázsia I.

Délnyugat-Ázsia, Egyesült Arab Emirátus, Bahrein, Ciprus, Irak, Izrael, Jemen, Jordánia, Katar, Kuvait, Libanon, Omán, Szaúd-Arábia, Szíriai Arab Köztársaság és Törökország.

Az idelátogató utazó sokféle fertőzés potenciális veszélyének van kitéve (kivétel: Kuvait, Katar, Bahrein). A fertőzési veszély az adott országon belül gyakran jelentősen eltér a városi és vidéki területeken.

Kötelező védőoltás nincs.

Leggyakoribb fertőzések:

- malária (nincs: Kuvait, Bahrein, Ciprus, Izrael, Jordánia, Libanon és Katar),

- chloroquin-érzékenység (P. vivax): Szíriai Arab Köztársaság északi, keleti fele, Jemen, Törökország keleti, déli tartományai, Irak északi része,

- bőr-leishmaniasis (Irak, Szaúd-Arábia, Szíriai Arab Köztársaság északi, nyugati része),

- utazók hasmenése,

- hastífusz,

- hepatitis A,

- hepatitis B,

- veszettség.

5.8.7. Délközép-Ázsia (indiai szubkontinens)

Afganisztán, Azerbajdzsán, Banglades, Bhután, Grúzia, India, Irán Iszlám Köztársaság, Kazahsztán, Kirgizisztán, Nepál, Maldív-szigetek, Örményország, Pakisztán, Srí Lanka, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán. Az idelátogató utazó igen sok fertőzés potenciális veszélyének van kitéve. A fertőzési veszély az adott országon belül kevéssé tér el a városi és a vidéki területeken.

Kötelező védőoltás nincs.

Leggyakoribb betegségek:

- malária,

- dengue láz,

- utazók hasmenése,

- visceralis leishmaniasis,

- hastífusz,

- hepatitis A és E,

- hepatitis B,

- meningococcus meningitis (Brazília),

- veszettség (csaknem valamennyi országában észlelhető),

- diftéria,

- HIV/AIDS.

5.8.8. Kelet-Ázsia

Hongkong, Japán, Kína, Koreai Köztársaság, Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, Makaó és Mongólia. Japán, Tajvan, Dél-Korea, Hongkong egészségügyi és járványügyi helyzete jó, az utazók számára különös elővigyázatosság nem szükséges. A többi területre látogató utazó igen sok fertőzés potenciális veszélyének van kitéve.

Kötelező védőoltás nincs.

Leggyakoribb betegségek:

- malária,

- utazók hasmenése,

- visceralis leishmaniasis,

- hepatitis A,

- hepatitis B,

- schistosomiasis,

- meningococcus meningitis (Brazília),

- veszettség (csaknem valamennyi országában észlelhető),

- HIV/AIDS.

5.8.9. Délkelet-Ázsia

Brunei, Fülöp-szigetek, Indonézia, Kambodzsa, Laosz Népi Demokratikus Köztársaság, Malajzia, Myanmar (Burma), Szingapúr, Thaiföld és Vietnam. Az idelátogató utazó igen sok fertőzés potenciális veszélyének van kitéve.

Kötelező védőoltás nincs.

Leggyakoribb betegségek:

- malária,

- dengue láz,

- utazók hasmenése,

- hastífusz,

- schistosomiasis,

- hepatitis A és E,

- hepatitis B,

- veszettség,

- HIV/AIDS.

5.8.10. Ausztrália és Óceánia

Leggyakrabban látogatott területek: Ausztrália, Mikronézia, Fidzsi, Francia Polinézia (Tahiti), Guam, Új-Zéland, Új-Kaledónia, Pápua Új-Guinea, Szamoa, Vanuatu, Cook-sziget, Karácsony-szigetek, Salamon-szigetek. Ausztrália és Új-Zéland egészségügyi és járványügyi helyzete az európaitól nem tér el.

Kötelező védőoltás nincs.

5.8.11. Észak-Afrika

Algéria, Egyiptom, Kanári-szigetek, Líbia, Marokkó és Tunézia.

Kötelező védőoltás nincs.

Leggyakoribb betegségek:

- malária (nincs: Kanári-szigetek és Tunézia),

- dengue láz,

- leishmaniasis,

- utazók hasmenése,

- hastífusz,

- schistosomiasis,

- hepatitis A és E,

- hepatitis B,

- veszettség,

- HIV/AIDS.

5.8.12. Kelet-Afrika

Burundi, Comore-szigetek, Dzsibuti, Eritrea, Etiópia, Kenya, Madagaszkár, Malawi, Mauritius, Mayotte, Mozambik, Ruanda, Seychelle-szigetek, Szomália, Tanzánia és Uganda.

Az idelátogató utazó igen sok fertőzés potenciális veszélyének van kitéve, kivétel: Seychelle- és Mayotte-szigetek.

Kötelező védőoltás van: sárgaláz ellen.

Leggyakoribb fertőzések:

- malária,

- sárgaláz,

- dengue láz,

- utazók hasmenése,

- hastífusz,

- hepatitis A, E,

- hepatitis B,

- polio,

- veszettség,

- HIV/AIDS.

5.8.13. Közép-Afrika

Angola, Csád, Egyenlítői-Guinea, Elefántcsontpart, Gabon, Kamerun, Kongó, Kongói Demokratikus Köztársaság, Közép-afrikai Köztársaság, Nigéria, Szudán, Zaire és Zambia. A Közép-Afrikába utazók különböző fertőzések veszélyének lehetnek kitéve.

Kötelező védőoltás van: sárgaláz ellen.

Leggyakoribb fertőzések:

- malária,

- sárgaláz,

- dengue láz,

- utazók hasmenése,

- leishmaniasis,

- hastífusz,

- hepatitis A, E,

- hepatitis B,

- polio,

- HIV/AIDS,

- meningococcus meningitis.

5.8.14. Afrika déli része

Botswana, Lesotho, Dél-afrikai Köztársaság, Namíbia. Szváziföld, Zimbabwe.

Kötelező védőoltás nincs.

Leggyakoribb fertőzések:

- malária,

- dengue láz,

- utazók hasmenése,

- hastífusz,

- hepatitis A, E,

- hepatitis B,

- polio,

- veszettség,

- HIV/AIDS.

 

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. május 5.) vegye figyelembe!

} Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére