9. A hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások különadója

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. november 19.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetők Kiskönyvtára 2004/08. számában (2004. november 19.)

Az Országgyűlés 2004. november 8-án törvényt alkotott a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások különadójáról, az úgynevezett bankadóról.

Az új adónem – a törvény szerint – 2005. január 1-jétől 2006. december 31-ig marad fenn, azt a 2005. január 1-jétől 2006. december 31-ig terjedő időszakban keletkezett jövedelemre kell megfizetni. A különadó a központi költségvetés bevétele [Bankadó-tv. 9. § (1) bekezdés, 10. § (10) bekezdés].

9.1. Az adó alanya

Az adó alanya a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény hatálya alá tartozó pénzügyi intézmény [Bankadó-tv. 1. §].

9.2. Adókötelezettség

A belföldi székhelyű pénzügyi intézmény, valamint a külföldi székhelyű pénzügyi intézmény – ha üzletvezetésének helye belföld, és erre tekintettel nemzetközi szerződéssel összhangban belföldön adóztatható – az adókötelezettségét teljes tevékenysége alapján állapítja meg. A külföldi székhelyű pénzügyi intézmény az adókötelezettségét kizárólag a belföldi telephelye útján végzett tevékenysége alapján állapítja meg.

Nem terheli különadó fizetésének kötelezettsége azt a szövetkezeti hitelintézetet, amely

– az egyes pénz- és tőkepiaci tárgyú törvények módosításáról szóló 2002. évi LXIV. törvény 278. § (1) bekezdésének hatálya alá esik,

– saját tőkéje az adóévet megelőző adóévben nem éri el a kétszázötvenmillió forintot és

– az adóévre vonatkozóan tagjainak részesedést nem állapít meg [Bankadó-tv. 2. §, 8. §].

9.3. Az adó alapja

Az adó alapja fő szabályként az adóévre megállapított kamatkülönbözet. Kamatkülönbözet a számvitelről szóló törvény előírása alapján kapott (járó) kamatként, kamatjellegű bevételként elszámolt összegnek a fizetett (fizetendő) kamatként, kamatjellegű ráfordításként elszámolt összeget meghaladó része.

A kamatkülönbözet szerinti adózás helyett az adóalany választhatja az adóévi beszámolóban kimutatott, illetve a nyilvántartás alapján meghatározott adózás előtti eredmény alapján történő adózást. Ezt akkor teheti meg, ha az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal illetékes területi szervéhez az adóév első hónapjának utolsó napjáig az e célra rendszeresített nyomtatványon bejelenti, hogy az adóévi beszámolóban kimutatott, illetve a nyilvántartás alapján meghatározott adózás előtti eredmény alapján kívánja adókötelezettségét teljesíteni. E bejelentési határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.

Az adó alanya az adó megállapításakor úgy módosítja az adó alapját, hogy az ne tartalmazza külföldi fióktelepe, telephelye útján végzett tevékenysége révén keletkezett, külföldön adóztatható jövedelmét, ha nemzetközi szerződés így rendelkezik.

Az adóalapot növeli a jövedelemre tekintettel külföldön megfizetett (fizetendő), ráfordításként elszámolt adó [Bankadó-tv. 3. §].

9.4. Az adó mértéke és a fizetendő adó

Az adó mértéke:

– a kamatkülönbözet szerinti adózás esetén a pozitív adóalap 6 százaléka,

– ha adóalap az adózás előtti eredmény, akkor a pozitív adóalap 8 százaléka.

Ha nemzetközi szerződés a külföldön fizetett (fizetendő) adó beszámításáról rendelkezik, az adó alanya az adóból adó-visszatartás formájában levonhatja az adóalap részét képező kamatkülönbözet, illetve az adózás előtti eredmény javára elszámolt bevétel (jövedelem) után külföldön fizetett (fizetendő) adót, de a beszámított összeget az adóévre fizetendő más jövedelem- vagy vagyonadó csökkentéseként nem érvényesítheti. Az adóból levonható összeget jövedelmenként kell meghatározni, és az egyes jövedelmek alapján levont, külföldön fizetett (fizetendő) adó nem haladhatja meg az adott jövedelemre az adó mértéke szerint meghatározott összeget [Bankadó-tv. 4. §].

9.5. Eljárási szabályok

Az adóalanynak az adóév első három negyedévére a negyedévet követő hónap 20. napjáig adóelőleget kell megállapítani, bevallani és megfizetni. A megfizetett adóelőleget az adóévi várható fizetendő adó összegére az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig ki kell egészíteni.

Ha az adóalany az adóévi várható adó összegét – figyelemmel az adóév során megfizetett adóelőleg összegére is – nem fizeti meg az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig, az adónak a befizetett összeget meghaladó része után 20 százalékig terjedő mulasztási bírságot kell fizetnie.

Az adó alanyának az adóévre fizetendő adót az adóévre vonatkozó beszámoló elkészítésére előírt határidőig -beszámolókészítési kötelezettség hiányában az adóév utolsó napját követő 150. napig – kell megállapítania és bevallania.

A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adóalanynak az adó (adóelőleg)- megállapítási, -bevallási és -megfizetési kötelezettségét az üzleti év első napján hatályos szabályok szerint kell teljesítenie [Bankadó-tv. 5-6. §].

9.6. Vegyes rendelkezések

A kamatkülönbözet szerinti adózás esetén az így megállapított adót az adózás előtti eredmény terhére kell elszámolni. Az adózás előtti eredmény alapján megállapított adó a társasági adóval azonosnak tekinthető.

Az adóévről beszámoló készítésére nem kötelezett, illetve az adó hatálya alól az adóéve alatt kikerülő adóalany az adóval összefüggő nyilvántartási kötelezettségét a számvitelről szóló törvény pénzügyi intézményekre vonatkozó szabályainak megfelelő alkalmazásával teljesíti [Bankadó-tv. 9. § (2)-(3) bekezdések].

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. november 19.) vegye figyelembe!