A gazdasági élet szereplőinek magatartása nem minden esetben felel meg a jogszabályoknak. A legsúlyosabb jogsértések bűncselekménynek minősülnek, s az ezeket elkövető vállalkozó számolhat tettének büntetőjogi következményeivel. Sok esetben azonban nem egyszerű eldönteni, hogy az üzleti életben még elfogadható rafinériáról, megengedett kockázatvállalásról van-e szó, vagy már bűncselekményről. A dolog azért is komoly, mert senkit nem ment meg az a körülmény, hogy esetleg nem tudta, miszerint a magatartása a Büntető Törvénykönyv valamilyen passzusába ütközik. Nem haszontalan tehát tisztában lennünk az utóbbi években többször módosult szabályozás lényegével.
A különszám a Büntető Törvénykönyv rendszere szerint a büntetőbíróságok gyakorlata alapján áttekinti a különféle gazdasági bűncselekményeket. Bűncselekményként elemzi az egyes elkövetési magatartásokat, ismerteti a büntetési tételeket, a minősített és privilegizált eseteket, illetve kitér azokra a momentumokra, amelyek alapján a gyakorlatban minősítenek egy-egy cselekményt (az egyes bűncselekmények egymástól való elhatárolása, a jogos és jogtalan magatartások közti határvonal felvázolása). Az úgynevezett kerettényállásoknál ismerteti a büntetőjogi kereteket kitöltő érdemi gazdasági jogi szabályokat is, hiszen ezek megsértése jelenti a bűncselekményt.
A függelékben adjuk meg a témához kapcsolódó törvényi fogalommeghatározásokat, értelmező rendelkezéseket, a tényállások megértéséhez elengedhetetlen általános büntetőjogi szabályok magyarázatát.
