A foglalkoztatási törvény elrendeli, hogy a pályakezdő munkanélküliek elhelyezkedésének elősegítéséről, képzettségük, szakmai felkészültségük javítását, munkatapasztalat-szerzését lehetővé tévő támogatás nyújtásával kell gondoskodni, és a foglalkoztatásuk támogatására vonatkozó kedvező szabályokat külön jogszabályban kell meghatározni. A törvényi felhatalmazás alapján hirdették ki a pályakezdő munkanélküliek elhelyezkedésének elősegítéséről szóló 68/1996. (V. 15.) Korm. rendeletet, amely szabályozza egyrészt a pályakezdő munkanélküliek számára nyújtható szolgáltatásokat, másrészt a fiatalokat foglalkoztató munkaadók részére – az MPA foglalkoztatási alaprészéből - nyújtható támogatásokat.
14.1. A támogatásra jogosult pályakezdő fiatalok
A kormányrendelet a munkaügyi központokat arra kötelezi, hogy a pályakezdő munkanélküliek számára egyéni adottságaikhoz igazodó szolgáltatást nyújtson, és munkába helyezésüket – kedvező feltételek mellett igénybe vehető – támogatások megállapításával segítse elő.
14.1.1. Pályakezdő munkanélküli
Pályakezdő munkanélküli: az a 25. életévét – felsőfokú végzettségű személy esetén 30. életévét – be nem töltött, a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkező, a munkaügyi központ által nyilvántartott munka nélküli személy, aki munkanélküli-járadékra a tanulmányainak befejezését követően nem szerzett jogosultságot.
A szolgáltatások körében biztosítani kell a munkaközvetítést, az álláskeresésre történő felkészítést, továbbá szükség esetén a pályaválasztást, pályamódosítást elősegítő programokban történő részvételt.
14.1.2. A támogatás feltételei
A foglalkoztatást elősegítő támogatások megállapításának többnyire feltétele, hogy a pályakezdő legalább 90 napon át együttműködjön a munkaügyi központtal. A foglalkoztatás eléréséhez szükséges, közösen megjelölt célokat, továbbá a célok elérését elősegítő feladatokat a felek együttműködési tervben rögzítik.
14.1.2.1. Együttműködési kötelezettség
A pályakezdő munkanélküli együttműködési kötelezettsége magában foglalja:
- az együttműködési tervben foglaltak betartását,
- a munkaügyi központtal történő rendszeres kapcsolattartást,
- a felajánlott képzési és munkalehetőség mérlegelését,
- a megfelelő munkahely felkutatásában való aktív részvételt,
- a saját maga által talált vagy a munkaügyi központ által felkínált megfelelő munkahely elfogadását.
14.2. A támogatható munkahelyek
Ha a fiatal 90 napig együttműködött a munkaügyi központtal, a megfelelő munkahely biztosításának elősegítése érdekében jogosult munkatapasztalat-szerzése támogatására.
14.2.1. Megfelelő munkahely
A munkahely akkor megfelelő, ha
- a pályakezdő munkanélküli képzettségi szintjének, vagy a munkaügyi központ által felajánlott és a képzettségi szintnek megfelelő képzési lehetőség figyelembevételével megszerezhető képzettségének megfelel;
- a pályakezdő egészségi állapota szerint a munka elvégzésére alkalmas;
- a munkahely és a lakóhely között naponta tömegközlekedési eszközökkel történő oda- és visszautazás ideje a három órát, illetőleg tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi esetében a két órát nem haladja meg.
Az együttműködési kötelezettségüket teljesítő fiatalok munkába helyezése céljából a munkaügyi központ köteles pályázatok rendszeres kiírásával és egyéb módon állást keresni, és megfelelő munkahely felkínálását jelentő munkaadói ajánlat esetén a munkaadónak támogatást nyújtani a munkatapasztalat-szerzés érdekében történő foglalkoztatásához.
14.2.1.1. Képzettségi szint
A képzettségi szintnél a munkaügyi központ egyénenként, körültekintően vizsgálja, hogy adott képzettségi szinttel milyen munkaköröket képes betölteni a munkanélküli.
14.2.1.2. Alkalmasság
Az a tény, hogy a munkanélküli a képzettségének megfelelő munka elvégzésére általában tartósan nem alkalmas, foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálatot végző szakorvos igazolásával tanúsítható.
14.2.1.3. Utazási idő
A munkahely és a lakóhely közötti utazási idő vizsgálatánál kizárólag csak a tömegközlekedési eszközzel történő utazási idők vehetők figyelembe. Nem értékelhető tehát a munkáltató által felajánlott szállítási eszköz menetideje, továbbá figyelmen kívül marad a munkavállaló saját közlekedési járművével történő esetleges menetidő tartama is; figyelembe kell venni azonban minden olyan időtartamot, amely indokolt várakozással telik el (pl. várakozás a menet közbeni csatlakozásra, várakozás a munkavégzés befejezését követően a tömegközlekedési eszköz indulási idejére).
14.3. Munkatapasztalat-szerzés támogatása
14.3.1. A támogatás célja
A támogatás célja a szakképzett vagy szakképzetlen pályakezdők munkatapasztalat-szerzése céljából történő foglalkoztatásának elősegítése. A munkaadó számára a támogatás - a foglalkoztatás bővítését célzó, illetve a közhasznú munkavégzés támogatására vonatkozó feltételekhez képest – kedvező szabályok mellett vehető igénybe, mivel a támogatás megállapításának nem feltétele a létszámbővítés és a továbbfoglalkoztatási kötelezettség vállalása.
14.3.2. A támogatás alanya
A támogatás
- közvetlen alanya az a munkaadó, aki, illetőleg amely
olyan szakképzetlen vagy a munkaügyi központ által meghatározott szakképesítéssel rendelkező pályakezdő munkanélkülit munkatapasztalat szerzése céljából foglalkoztat, aki a nyilvántartásba vételtől számított legalább 90 napon át a munkaügyi központtal együttműködött,
- közvetett alanya pedig a foglalkoztatott személy.
14.3.3. A támogatás feltételei
A támogatás akkor állapítható meg, ha a munkaadó a pályakezdő munkanélküli foglalkoztatását
- munkaviszony, illetőleg azzal egy tekintet alá eső jogviszony keretében,
- legalább napi négy órában, és
- legalább 360 nap időtartamra, valamint
- olyan munkakörben vállalja, amelyben a munkanélküli megfelelő munkatapasztalatot szerezhet,
feltéve, ha a foglalkoztatás a kérelem beadását követően kezdődik.
14.3.3.1. Munkaviszonnyal egy tekintet alá eső jogviszonyok
A munkaviszonnyal egy tekintet alá eső jogviszonyok: a közszolgálati jogviszony, a közalkalmazotti jogviszony, a bírósági és igazságügyi, valamint ügyészségi szolgálati viszony, a biztosított bedolgozói jogviszony, a hivatásos nevelőszülői jogviszony, a fegyveres és rendvédelmi szervek hivatásos és szerződéses állományú tagjának szolgálati viszonya.
14.3.3.2. "De minimis szabály"
Ha a munkaadónak az e jogcímen nyújtott támogatás mértéke meghaladja a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások tilalma alóli mentességek egységes rendjéről szóló 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendeletben meghatározott csekély összegűnek minősülő (de minimis) támogatás mértékét, a támogatás megállapításának további feltétele, hogy a munkaadó vállalja a pályakezdőnek legalább a támogatott foglalkoztatás időtartamával megegyező időtartamú továbbfoglalkoztatását. A munkaadónak a kérelem benyújtását megelőző három év alatt kapott de minimis támogatások összegéről írásban kell nyilatkoznia.
Nem kell alkalmazni a de minimis szabályt, ha a munkaadó költségvetési szerv, egyesület, alapítvány, közalapítvány, köztestület, kisebbségi önkormányzat vagy közhasznú társaság.
14.3.3.3. Kizáró okok
Nem nyújtható támogatás a munkaadónak, ha a pályakezdő munkanélküli foglalkoztatására ugyan munkaviszonyban vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonyban, azonban kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor.
14.3.4. A támogatás mértéke
A vissza nem térítendő támogatást a pályakezdő munkanélküli részére járó munkabérnek (illetménynek) 50-100 százalékáig terjedő mértékben kell megállapítani.
A támogatás felső határa a pályakezdő munkanélküli szakképzettségéhez, illetve annak hiányához igazodik.
Ha a támogatás a pályakezdő munkanélküli részére járó munkabér (illetmény) 100 százalékáig terjed, a támogatás összege havonta nem haladhatja meg a kötelező legkisebb munkabér
- szakképzetlen pályakezdő esetében – másfélszeresét,
- középfokú szakképzettségű pályakezdő esetén – kétszeresét,
- felsőfokú szakképzettségű pályakezdő esetén – két és félszeresét.
Ha a támogatás a munkabér 100 százalékát nem éri el, továbbá a foglalkoztatás nem teljes munkaidőben történik, akkor felső határként az előbbiekben meghatározott összeg arányos részét kell figyelembe venni.
Ha a támogatás folyósításának időtartama alatt a munkavállaló munkabére emelkedik, a támogatás összege változatlan marad, vagyis a támogatás megállapításakor figyelembe vett munkabér meghatározott százalékának megfelelő összeg folyósítandó tovább. Kivételt jelent, ha a támogatás folyósításának időtartama alatt emelkedik a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér). Ebben az esetben a támogatás összege – a munkaadó kérelme alapján – megnövelhető a minimálbér növekedésének arányában, a támogatás százalékos mértéke azonban nem emelkedhet.
14.3.5. Járulékok átvállalása
Ha a munkaadó egyesület, alapítvány, közalapítvány, köztestület, kisebbségi önkormányzat vagy közhasznú társaság, a pályakezdő részére járó munkabért terhelő társadalombiztosítási járulék és munkaadói járulék is átvállalható, ha a foglalkoztatás nem vállalkozási tevékenység keretében történik.
14.3.6. Kérelem
A támogatás iránti kérelmet a pályakezdő munkanélküli lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes kirendeltséghez kell benyújtani. Ha a munkaadó, a pályakezdő munka nélküli személy, illetőleg a tervezett foglalkoztatás megfelel a jogszabályban meghatározott feltételeknek, mérlegelésnek helye nincs, a munkatapasztalat-szerzés támogatásának megállapításáról kell rendelkezni. A pályakezdő részére járó munkabért terhelő társadalombiztosítási járulék és munkaadói járulék átvállalásáról is a kirendeltség mérlegelési jogkörben eljárva dönt. A támogatás folyósításának részletes szabályait a munkaügyi központ és a munkaadó által kötött megállapodás tartalmazza.
14.3.7. A támogatás megszüntetése
A munkaügyi központ megszünteti a támogatás folyósítását, ha
- a munkaadó kötelezettségeinek nem, vagy nem a megadott határidőben tesz eleget,
- az új tulajdonos (munkaadó) a foglalkoztatási kötelezettséget nem vállalja,
- a munkavállaló előre látható tartós távolléte bekövetkezik (pl. sorkatonai szolgálat, gyermekgondozásra igénybe vett fizetés nélküli szabadság),
- a munkaviszony megszűnik, illetőleg azt a felek megszüntetik, továbbá a felek bármelyike a munkaviszonyt – a munkaadónak fel nem róható okból – megszünteti.
14.3.8. Visszafizetés
Amennyiben a munkaadó kötelezettségeinek – neki felróható okból – nem tesz eleget, köteles a már megkapott támogatást visszafizetni, így különösen ha
- foglalkoztatási kötelezettségének – neki felróható okból – nem tesz eleget,
- valótlan adatokat közöl,
- olyan időszakra igényelt támogatást, amelyre a munkaadót munkabér-fizetési kötelezettség nem terheli.
14.3.8.1. Kamat
A támogatást a visszakövetelés időpontjában hatályos, a kötelezettségszegés időpontjától a visszakövetelésről rendelkező határozat meghozatalának napjáig számolt jegybanki alapkamattal növelt összegben kell visszafizetni.
Amennyiben a kötelezett visszafizetési kötelezettségének a visszakövetelésről rendelkező határozatban megjelölt határidőig nem tesz eleget, e határidő elmulasztásának napjától a befizetés napjáig a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény 301. §-ának (2) bekezdése szerinti, a visszakövetelésről rendelkező határozat meghozatalának napján hatályos szabályoknak megfelelően kiszámított késedelmi kamat terheli. A munkaügyi központ igazgatója különös méltánylást érdemlő esetben eltekinthet a kamat visszakövetelésétől.
14.4. Foglalkoztatási támogatás
14.4.1. A támogatás célja
A támogatás célja a pályakezdő fiatalok – szakképzettségüknek megfelelő munkakörben történő - foglalkoztatásának elősegítése annál a munkaadónál, ahol a munkavállaló korábban gyakorlati képzésben részesült.
14.4.2. A támogatás alanya
A támogatás alanyai azok a
- munkaadók, akik a szakmunkásképző iskolával, szakiskolával, speciális szakiskolával kötött megállapodás alapján gyakorlati képzést nyújtottak, és
- pályakezdő fiatalok, akiknek foglalkoztatása a jogszabály alapján támogatható.
14.4.2.1. Pályakezdő fiatal
A foglalkoztatási támogatásra az a pályakezdő fiatal jogosult, aki
- 25., illetőleg – felsőfokú végzettségű személy esetében – 30. életévét még nem töltötte be,
- a szakmunkásképző iskolát, szakiskolát, speciális szakiskolát befejezte, és munkanélküli-járadékra nem szerzett jogosultságot,
- a tanulmányok folytatásának ideje alatt legalább egy tanéven keresztül a támogatást kérelmező munkaadónál gyakorlati képzésben részesült,
- a munkaadóval a szakképzettségének megfelelő munkakörben, a szakképzettség megszerzését követő kilencven napon belül munkaviszonyt létesít.
A támogatás megállapításának nem feltétele a fiatal pályakezdő munkanélküliként történő nyilvántartásba vétele és az együttműködési kötelezettség teljesítése.
14.4.3. A támogatás feltételei
A támogatás akkor állapítható meg, ha
- a foglalkoztatás a szakképzettség megszerzését követő 90 napon belül, és a kérelem benyújtását követő időszakban kezdődött meg, és
- a munkaadó kötelezettséget vállal arra, hogy a pályakezdő fiatal foglalkoztatását szakképzettségének megfelelő munkakörben, és legalább napi hat óra időtartamban, és legalább 360 napra biztosítja.
14.4.4. A támogatás formája és mértéke
A vissza nem térítendő támogatást 270 nap időtartamra kell megállapítani, és annak összege az adott munkaadóra érvényes – jogszabályban megállapított – kötelező legkisebb havi munkabér felének összegével azonos.
Ha a munkaidő a teljes munkaidőnél rövidebb, a támogatás mértékét a munkaidő eltérő mértékével arányosan csökkentve kell megállapítani.
Ha a támogatás folyósításának időtartama alatt a munkavállaló munkabére emelkedik, a támogatás összege változatlan marad, vagyis a támogatás megállapításakor figyelembe vett munkabér meghatározott százalékának megfelelő összeg folyósítandó tovább. Kivételt jelent, ha a támogatás folyósításának időtartama alatt emelkedik a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér). Ebben az esetben a támogatás összege – a munkaadó kérelme alapján – megnövelhető a minimálbér növekedésének arányában, a támogatás százalékos mértéke azonban nem emelkedhet.
14.4.5. Az egészségügyi hozzájárulás megtérítése
További támogatásként a pályakezdő után fizetendő egészségügyi hozzájárulás is megtéríthető.
14.4.6. Kérelem, elbírálás
A támogatás iránti kérelmet a munkaadó székhelye (telephelye) szerint illetékes kirendeltséghez kell benyújtani. A döntés meghozatalakor mérlegelésnek helye nincs, tehát a jogszabályi feltételek fennállása esetén a foglalkoztatási támogatást meg kell állapítani. Az egészségügyi hozzájárulás megtérítéséről azonban mérlegelési jogkörben eljárva dönt a kirendeltség. A támogatás folyósításának részletes szabályait a munkaügyi központ és a munkaadó által kötött megállapodás tartalmazza.
14.4.7. A támogatás megszüntetése
A munkaügyi központ megszünteti a támogatás folyósítását, ha
- a munkaadó nem vállal kötelezettséget arra, hogy a pályakezdő fiatalt foglalkoztatja,
- a munkaadó kötelezettségeinek nem, vagy nem a megadott határidőben tesz eleget,
- az új tulajdonos (munkaadó) a foglalkoztatási kötelezettséget nem vállalja,
- a munkavállaló előre látható tartós távolléte bekövetkezik (pl. sorkatonai szolgálat, gyermekgondozásra igénybe vett fizetés nélküli szabadság),
- a munkaviszony megszűnik, illetőleg azt a felek megszüntetik, továbbá a felek bármelyike a munkaviszonyt – a munkaadónak fel nem róható okból – megszünteti.
14.4.8. Visszafizetés
Amennyiben a munkaadó kötelezettségeinek – neki felróható okból – nem tesz eleget, köteles a már megkapott támogatást visszafizetni, így különösen ha
- foglalkoztatási kötelezettségének – neki felróható okból – nem tesz eleget,
- valótlan adatokat közöl,
- olyan időszakra igényelt támogatást, amelyre a munkaadót munkabér-fizetési kötelezettség nem terheli.
14.4.8.1. Kamat
A támogatást a visszakövetelés időpontjában hatályos, a kötelezettségszegés időpontjától a visszakövetelésről rendelkező határozat meghozatalának napjáig számolt jegybanki alapkamattal növelt összegben kell visszafizetni.
Amennyiben a kötelezett visszafizetési kötelezettségének a visszakövetelésről rendelkező határozatban megjelölt határidőig nem tesz eleget, e határidő elmulasztásának napjától a befizetés napjáig a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény 301. §-ának (2) bekezdése szerinti, a visszakövetelésről rendelkező határozat meghozatalának napján hatályos szabályoknak megfelelően kiszámított késedelmi kamat terheli. A munkaügyi központ igazgatója különös méltánylást érdemlő esetben eltekinthet a kamat visszakövetelésétől.
