Az előzőekben ismertetetteken kívül a bankok egyéb szolgáltatásokat is nyújtanak ügyfeleiknek, amelyek közül több kizárólag csak a vállalkozók érdekeit szolgálja. Az egyéb szolgáltatások körébe sokféle szolgáltatást lehet besorolni. Közülük több csak egyfajta szolgáltatást jelent, ilyen például a széfszolgáltatás, a letéti őrzés, a hitelreferencia-szolgáltatás, vagy a bankinformáció-szolgáltatás. Ismertek azonban olyan szolgáltatások is, amelyek önmagukban is szolgáltatáscsoportot alkotnak. Idetartozik a projektfinanszírozás és a szindikált hitelezés. Ezek közé lehet besorolni a pénz- és kölcsönügyletek közvetítését, továbbá a határidős ügyleteket is.
1. SZÉFSZOLGÁLTATÁS
A széfszolgáltatás egyfajta sajátos őrzés, biztonságos helyen. A bank ezt a szolgáltatást mindig szerződés alapján nyújtja, mégpedig úgy, hogy az általa biztosított és őrzött helyiségben az ügyfél számára elkülönített, az ügyfél által nyitható és zárható széfet bocsát rendelkezésre, amelyben az ügyfél maga helyezi el értékeit, és onnan maga veheti ki.
1.1. A szolgáltatás díja
A szolgáltatás díja az úgynevezett széfbérleti díj, amelynek mértékét a bankok a kondíciós listájukban teszik közzé.
1.2. Személyi és tárgyi korlátok
A bankok eltérő módon határozzák meg, kikkel kötnek széfbérleti szerződést. Általában olyan természetes személlyel vagy vállalkozással, amely a banknál folyószámlával rendelkezik. Minden bank kiköti, hogy a széfben nem helyezhető el olyan tárgy, amely tűz- vagy robbanásveszélyes, nedvességet, kellemetlen szagot vagy hangot áraszt, esetleg egyéb, a környezetet károsító hatása van. Nem lehet a széfben a bank elektronikus rendszerét károsító tárgy és olyan tárgy sem, amelynek birtoklását jogszabály tiltja vagy korlátozza.
1.3. Felelősség
A széfben elhelyezett tárgyak megsérülése vagy megsemmisülése esetére a bankok természetesen felelősséget vállalnak, általában olyan módon, hogy egyrészt korlátozzák az összeghatárt, másrészt pedig kikötik, hogy csak úgynevezett biztosítási káresemény bekövetkeztekor kötelesek helytállni.
1.4. A széf használata
A széf kulccsal nyitható, illetve zárható. Bankonként eltérő szabályok vonatkoznak arra az esetre, mi történik a kulcs elvesztésekor, mikor jogosult a bank a széfet feltörni, mikor és kinek adja át a széf tartalmát. A magánszéf felhasználása társasági vagy egyéb hivatalos iratok őrzésére igencsak kockázatos, és hasonlóképpen problémák forrása lehet, ha valaki a vállalkozás által bérelt széfben tartja a privát tárgyait. A vállalkozásoknak – a fentieken túl – arra is kell ügyelniük, kinek a részére biztosítják a széf használatát.
2. LETÉTI ŐRZÉS – LETÉTKEZELÉS
A letéti őrzésre vonatkozó szerződésben a bank azt vállalja, hogy a nála letétbe helyezett értékpapírokat megőrzi. Az őrzés magában foglalhatja az értékpapírok kamatának vagy osztalékának a beszedését, azok utalását meghatározott bankszámlára, vagy kifizetését készpénzben (letétkezelés). Sem a letéti őrzés, sem pedig a letétkezelés nem terjed ki arra, hogy a bank eljárjon az értékpapír értékének megőrzése, vagy akár a lehető legmagasabb hozam biztosítása érdekében.
2.1. Díj és költségek
A letéti őrzésért, illetve a letétkezelésért a bank díjat számol fel, amely a banknak az őrzéssel, illetve a kezeléssel általában együtt járó költségeire nyújt fedezetet. Nem tartalmazza azonban az úgynevezett nem szokásos költségeket, ezeket a bank külön felszámolja.
3. HITELREFERENCIA-SZOLGÁLTATÁS
Az adott bank ügyfelének külön megbízása, illetve hozzájárulása alapján az abban foglalt feltételekkel egyes bankok a rendelkezésükre bocsátott számadatok és egyéb információk felhasználásával vállalják a hitelképesség vizsgálatát, a vizsgálat eredményének írásba foglalását és arról szóló tájékoztatást. Kifejezett kérésre a vizsgálat eredményéről a bank igazolást állít ki, kikötve természetesen, hogy a rendelkezésére bocsátott adatok hitelességéért a bank nem vállal felelősséget.
4. BANKINFORMÁCIÓ
A bankok az ügyfelekről – azok külön erre vonatkozó felhatalmazása nélkül – csak olyan információt szolgáltatnak ki, amely nem minősül banktitoknak, illetve amelynek szolgáltatását az ügyfél kifejezetten nem tiltotta meg. A bankok írásbeli felhatalmazás alapján ügyfeleikről bankinformációt adnak.
A felhatalmazás mindig egyedi, abban pontosan meg kell jelölni az információ címzettjét (tehát azt, hogy kinek adjon a bank információt), továbbá annak tartalmaznia kell a kiadandó információk körét is (például számlaforgalom, sorban állás stb.). Minden bankinformáció tartalmazza azt a megjegyzést, hogy a bankinformációval a bank semmiféle garanciát nem nyújt, és felelősséget nem vállal azért az ügyfeléért, akiről a bankinformációt adta. Kizárólag azért felel, hogy a bankinformációban foglaltak megfelelnek a valóságnak.
5. PROJEKTFINANSZÍROZÁS
Az elmúlt években Magyarországon is terjedő banki szolgáltatás a projektfinanszírozás, amely mindig egyedi szerződési feltételek szerint vállalt kötelezettségeket, és jogosultságokat jelent mind a bankok, mind a vállalkozók számára. A projektfinanszírozás nagyon sokféle, elemei tárgyától függően változnak. A bankok általában részletesen kidolgozott projektfinanszírozási szerződést kötnek a vállalkozókkal, amelyhez több szerződést kapcsolnak – főleg a biztosítékok vonatkozásában. Az ügylet jellegére tekintettel a projektfinanszírozás körében különös jelentőséget kapnak a finanszírozó bank számára nyújtott biztosítékok, amelyek mindig rendszert alkotnak. A projektfinanszírozás általában attól különbözik a hitelezéstől, hogy a törlesztést a projekttel létrehozott beruházás működtetéséből vagy a projekt keretében megvalósított együttműködés során befolyt összegből teljesíti a vállalkozás.
Projektfinanszírozási szerződést kötnek többek között a telekommunikációs beruházásokra, az infrastrukturális fejlesztésekre (logisztikai központ kialakítására, út, közmű vagy csatornahálózat építésére), ingatlanfinanszírozásra stb.
6. SZINDIKÁLT HITELEZÉS
Speciális banki szolgáltatás az úgynevezett szindikált hitelezés. Lényege, hogy több bank együttesen nyújt hitelt valamely vállalkozásnak vagy vállalkozáscsoportnak, a szerződésben meghatározott feltételekkel.
7. HATÁRIDŐS OPCIÓS PÉNZÜGYI ÜGYLETEK, KAMATKOCKÁZATI CSEREÜGYLETEK
A kereskedelmi bankok egy része devizaszámla terhére végzett ügyleteket is végez a vállalkozóknak, mindig az ügyfél megbízása alapján. Az ilyen ügyletek lényege, hogy a bank az ügyfél által elfogadott árfolyamon nem a devizaszámla pénznemében, hanem más devizanemben vásárol vagy ad el devizát, és az ellenértéket az ügyfél e másik devizanemben vezetett számláján jóváírja, vagy átutalja az ügyfél által megjelölt kedvezményezettnek, illetve készpénzben kifizeti az ügyfélnek egy meghatározott időpontban.
7.1. Opció vásárlása
A devizaügyletek körében jogot (opciót) vásárolhat az ügyfél a banktól deviza meghatározott árfolyamon történő eladására vagy vételére.
7.2. Fedezeti csereügylet – a swap
Egyes bankok vállalják fedezeti csereügylet (swap) kötését, az ügyfél kamat-, illetve árfolyamkockázatának fedezésére.
7.3. Kamatkockázati csereügylet
Abban az esetben, ha a bank abban állapodik meg az ügyféllel, hogy az ügyfél megbízása alapján meghatározott időszakra fix és változó kamatlábakat cserél, úgynevezett kamatkockázati csereügyletet kötnek. Lejáratkor a bank a két kamatláb közötti különbséget az ügyféllel elszámolja. A csereügylet a tőkeösszeget nem érinti.
8. PÉNZ- ÉS KÖLCSÖNÜGYLETEK KÖZVETÍTÉSE (ÜGYNÖKI TEVÉKENYSÉG)
Egyes bankok – az ügyféllel kötött megbízás alapján, az abban foglalt feltételekkel – pénz- és kölcsönügyletek közvetítését, szervezését és lebonyolítását is vállalják. A bank ezekben az esetekben ügynöki tevékenységet lát el, meghatározott díjért, az ügyfél utasítása szerint.
Az ilyen közvetítő tevékenységet végző bankok kikötik, hogy az ügynöki megbízás elfogadásával nem garantálják a szükséges hitelek folyósítását, valamint arra sem vállalnak kötelezettséget, hogy a közvetítői tevékenység esetleges sikertelensége esetén saját maguk nyújtanak hitelt az ügyfélnek.
Az ilyen közvetítői ügyletek mindig egyediek, a vállalkozóknak tehát gondosan tanulmányozniuk kell a feltételeket, saját és a bank kötelezettségeit, a fizetendő díjat, az általuk fizetendő egyéb költségeket és azt, hogy a bankot milyen tartalmú felelősség terheli a teljesítés során.
