1. Az alkalmassági vizsgálatokról általában
Az alkalmassági vizsgálatok célja annak tisztázása, hogy a betöltendő, illetve a betöltött munkakör vagy a választott szakma nem veszélyezteti-e a leendő vagy tényleges munkavállaló egészségét és testi épségét, nem befolyásolja-e kedvezőtlenül az egészségi állapotát, nem jelent-e veszélyt az utódai testi és szellemi fejlődésére.
A vizsgálatokkal tisztázni kell azt is, hogy a munkavállaló az egészségi állapota révén nem veszélyezteti-e az adott munkakörben mások egészségét (idetartozik a járványügyi érdekből kiemelt munkakörök betöltéséhez szükséges alkalmasság elbírálása is). Az alkalmassági vizsgálattal tisztázható az is, hogy a munkavállaló az adottságai révén nem okoz-e balesetet, nem jelent-e balesetveszélyt, tisztázható, hogy esetleges betegsége mellett a munkakörében nem szorul-e rendszeres foglalkozás-egészségügyi ellenőrzésekre, továbbá az életkora (fiatalkorúak, időskorúak) vagy élettani állapota (terhesség) nem változtatta-e meg az adott munkakörre vonatkozó alkalmasságát.
A szakmai alkalmasság (pályaalkalmasság) foglalkozás-egészségügyi vizsgálata során tisztázni kell, hogy személyi adottságai és egészségi állapota alapján a leendő munkavállaló képes-e a választott szakma elméletének elsajátítására és gyakorlatának megtanulására.
2. A vizsgálatok rendszere
2.1. Előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálat
Az előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatra az új munkahelyen, munkakörben történő alkalmazás előtt kerül sor. Ilyen alkalmassági vizsgálatot végeznek a rendszeres szociális segélyezettek közcélú foglalkoztatásakor is.
Az alkalmazás feltétele, hogy a vizsgálat pozitív eredményt hozzon, s megállapítsa a dolgozó alkalmasságát az adott munkakörre. A vizsgálaton való megjelenés a munkavállaló számára kötelező, azonban munkaköri alkalmatlanság kimondása miatt jogorvoslattal élhet.
A munkáltatónak közölnie kell a vizsgálatot lefolytatóval a vizsgálathoz szükséges, az adott munkakörre vonatkozó valamennyi adatot és információt.
2.2. Időszaki munkaköri alkalmassági vizsgálat
Az időszaki munkaköri alkalmassági vizsgálatot indokolt az életkor, a munkakör jellege, a munkakör fizikai és kémiai expozíciós tényezői, a munkakör baleseti veszélyessége, a fokozott pszichés terhelés jelenléte, a veszélyes anyagokkal történő munkavégzés, a munkakör korkedvezményre jogosító volta és a külföldi munkavégzés esetén elvégezni. Az előírtnál gyakoribb vizsgálatot a foglalkozás-egészségügyi orvos is előírhat.
A vizsgálat célja a munkakör adottságaiból eredő esetleges egészségkárosodások megelőző vagy korai felismerése, kiszűrése.
2.3. Soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálat
A soron kívüli alkalmassági vizsgálat elvégzése akkor indokolt, ha megváltozik a dolgozó egészségi állapota. Kezdeményezheti a munkáltató, a munkavállaló, a kezelőorvos, az ÁNTSZ városi intézetének tisztiorvosa, a foglalkozás-egészségügyi orvos.
A munkavállaló a munkaköri alkalmatlanságának kimondása miatt jogorvoslattal élhet.
2.4. Foglalkozás-egészségügyi záróvizsgálat
A záróvizsgálat a meghatározott expozíciókkal járó munkakörökben a munkában töltött idő után, a foglalkoztatás megszűntekor a munkavégzési képesség és az egészségi állapot tisztázására terjed ki. A vizsgálatot elvégzik a külföldi munkavégzés befejeztével, a rákkeltő anyagok expozíciójával járó munkakörökben, s az idült foglalkozási megbetegedések veszélyével járó expozícióval jellemzett munkakörökben foglalkoztatott munkavállalóknál.
2.5. Előzetes szakmai alkalmassági vizsgálat
Az előzetes szakmai vizsgálatot el lehet végezni a tanuló beiskolázása előtt, amelynek célja a választott, jogilag elismert szakmára való alkalmasság elbírálása. Alkalmatlanság kimondása esetén a tanuló nem iskolázható be az adott irányú képzési formába, az alkalmatlanságot kimondó vizsgálati eredmény ellen azonban jogorvoslatnak van helye.
Előzetes szakmai alkalmassági vizsgálatra van lehetőség a munkanélküliek munkaközvetítésének előkészítésére is, alkalmatlan minősítés esetén foglalkoztathatósági vizsgálatot kell végezni.
2.6. Időszaki szakmai alkalmassági vizsgálat
A vizsgálat célja a szakmai alkalmasság ismételt ellenőrzése és véleményezése. A vizsgálatot legalább évente el kell végezni.
2.7. Soron kívüli szakmai alkalmassági vizsgálat
A soron kívüli szakmai alkalmassági vizsgálat elvégezhető, ha a tanuló pályaalkalmassága megváltozhat az egészségi állapota miatt. Kezdeményezheti az ifjúsági orvos, a tanuló, a kezelőorvos, az ÁNTSZ városi intézetének tisztiorvosa, a foglalkozás-egészségügyi orvos.
A tanuló a pályaalkalmatlanságának kimondása miatt jogorvoslattal élhet.
Külön jogszabályi rendelkezések alapján történik a munkaköri, a pályaalkalmassági vizsgálat és véleményezés:
- a gépjárművezetőknél, a helyi közforgalmi járművek vezetőinél,
- a vasúti, a hajózási és a polgári repülési dolgozóknál,
- a túlnyomásos munkahelyek dolgozóinál,
- a kézi lőfegyvert, lőszert, gáz- és riasztófegyvert tartani szándékozóknál,
- a fegyveres erőknél és a rendvédelmi szervezeteknél.
