A közzététellel kapcsolatos gyakorlati problémák

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. október 6.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetők Kiskönyvtára 2000/06. számában (2000. október 6.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

Közhasznúsági jelentés

A közhasznúságijelentés-készítési kötelezettséget a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény írja elő. A hivatkozott jogszabály alapján a közhasznú társaságnak az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést is kötelező készíteni, amelynek elfogadása szintén a közhasznú társaság legfőbb szervének kizárólagos hatáskörébe tartozik.

A közhasznúsági jelentés tartalma

A közhasznú jelentésnek tartalmaznia kell

- a számviteli beszámolót,

- a költségvetési támogatás felhasználását,

- a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást,

- a cél szerinti juttatások kimutatását,

- a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét,

- a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét,

- a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.

A jelentés melléklete

A közhasznúsági jelentés egyik mellékleteként tehát csatolni kell a számviteli törvény, illetve a vonatkozó kormányrendelet alapján elkészített, jóváhagyott, kötelező könyvvizsgálat esetén auditált beszámolót, de a beszámoló készítésének kötelezettségére, letétbe helyezésére és közzétételére vonatkozó számviteli szabályok alkalmazását a jelentéshez való csatolás nem érinti.

Közpénzek felhasználása

A jogalkotó különös hangsúlyt helyezett arra, hogy a közhasznúsági jelentésből kitűnjön, hogy a közhasznú társaság, közhasznú feladatai ellátásával összefüggésben milyen közpénzeket használt fel, de a kapott támogatások felhasználására vonatkozó elszámolás módjára nincs kötelező előírás, az egyaránt lehet szöveges, táblázatos vagy ezek kombinációja.

A vagyonfelhasználás kimutatása

A vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatási kötelezettség előírása azt célozza, hogy a polgárok megbízható és teljes képet kapjanak az adott közhasznú társaság gazdálkodásáról. A kimutatásban célszerű szerepeltetni a közhasznú társaság vagyonának szerkezetét, összetételét és értékét a tárgyév elején, a vagyon szerkezetében bekövetkezett évközi változásokat (célszerű kitérni a változások értékelésére, szükségszerűségére), illetve a vagyonszerkezet összetételét és értékét a tárgyév végén. A közhasznú törvény előírja, hogy ki minősül a közhasznú társaságnál vezető tisztségviselőnek.

A közhasznú jelentés e részében a törvényben megjelölt körbe tartozó személyeknek fizetett juttatások értékét és összegét kell bemutatni.

A beszámoló egyéb tartalmi elemei

A közhasznú tevékenységről szóló beszámolóban ismertetni kell, hogy a közhasznú minősítést mikor, milyen fokozatra és milyen tevékenységre jegyezték be. Meg kell jeleníteni azokat a közhasznú tevékenységeket, amelyeket a társaság végez. A jelentés ezen része azt hivatott bemutatni, hogy a közhasznú társaság létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységeit milyen módon látta el, e célok megvalósításához milyen gyakorlati megoldásokat alkalmazott, ismertetni kell a tevékenységével összefüggésben kapott támogatásokat, adományokat és ezek felhasználását, értékelni kell a közhasznú cél teljesítését, eredményességét stb. - 51/2000. Számviteli kérdés, Kerszöv-KJK, CD-jogtár.

Alapítványok beszámolója

Az alapítványok évesbeszámoló-készítési kötelezettségét a számviteli törvény, illetve a 219/1998. (XII. 30.) kormányrendelet szabályozza.

Nem alkalmazhatók az Szvt. közzétételi szabályai

Tekintettel arra, hogy az alapítványokat nem a cégbíróság, hanem a bíróság jegyzi be, a számviteli törvényben előírt közzétételi szabályok (amelyek a cégbíróságon bejegyzett vállalkozókra vonatkoznak) nem alkalmazhatók. Jelenleg nincs olyan hatályos számviteli jogszabály, amely kötelezően előírná az alapítványi beszámolók közzétételét, és a bíróságok, illetve ügyészségek (mint törvényességi felügyeletet gyakorlók) nem rendelkeznek olyan apparátussal, amely a beszámolókat fogadni tudná.

Közzététel saját elhatározás alapján

Az alapítványoknak tehát számviteli jogszabályból adódóan nincs beszámoló-közzétételi kötelezettségük, azonban saját elhatározásból dönthetnek úgy, hogy az elkészített és jóváhagyott, kötelező könyvvizsgálat esetén (amennyiben a vállalkozási bevétel két egymást követő évben az ötvenmillió forintot meghaladja) könyvvizsgálóval auditáltatott beszámolójukat közzéteszik. Az ily módon való közzététel történhet helyi vagy országos sajtóban, kábeltévén, illetve az alapítvány tevékenységi körére jellemző szaksajtóban egyaránt, ennek konkrét módját és idejét az alapítvány számviteli politikájában célszerű rögzíteni.

Kiemelkedően közhasznú minősítés - nyilvánosságra hozatal

Amennyiben az alapítvány kiemelkedően közhasznú minősítéssel is rendelkezik, úgy a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 5. §-ának b) bekezdése szerint a létesítő okirata szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a helyi vagy az országos sajtó útján kell nyilvánosságra hoznia.

Közzététel a Polgári Törvénykönyv alapján

További közzétételi kötelezettséget a polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) ír elő a közalapítványok számára, ugyanis a Ptk. 74/G §-ának (8) bekezdése alapján a közalapítvány működéséről köteles az alapítónak évente beszámolni, és gazdálkodásának legfontosabb adatait nyilvánosságra kell hoznia. Ez utóbbi nyilvánosságra hozatali kötelezettségek időpontját és mikéntjét szintén a számviteli politikában célszerű rögzíteni. - 50/2000. Számviteli kérdés, Kerszöv-KJK, CD-jogtár.

A Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálathoz teljesített közzétételi kötelezettség

A számviteli törvény 72. §-ának (7) bekezdése szerint közzétételi kötelezettségének azzal tesz eleget a vállalkozó, ha az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló egy eredeti vagy egy hiteles másolati példányát - a cégbírósági letétbe helyezéssel egyidejűleg - az Igazságügyi Minisztérium Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálatának megküldi. A Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálat címe: Igazságügyi Minisztérium Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálat, 1371 Budapest, Pf. 482.

A közzététel költségtérítése

A közzétételi kötelezettség teljesítése során a Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálat működéséről, valamint a céginformáció költségtérítéséről szóló, a 4/1999. (III. 18.) IM rendelettel módosított 10/1998. (V. 23.) IM rendelet 2. §-ának (5) bekezdése szerint - a módosítás hatálybalépését követően (1999. IV. 2.) - a beszámoló megküldésekor 2000 forintos költségtérítést kell fizetni, annak teljesítését csekkel vagy a csekk fénymásolatával kell igazolni. - 38/1999. Számviteli kérdés, Kerszöv-KJK, CD-jogtár.

[1991. évi XVIII. törvény 72. § (2) bekezdés.]

A számviteli előírások megsértésének következményei

Felelősség a Polgári Törvénykönyv alapján

A számviteli törvény 88. §-ának (1) bekezdése szerint a számviteli törvényben előírt számviteli szabályok megsértéséért való felelősségre a Polgári Törvénykönyv általános felelősségi szabályait kell alkalmazni.

Büntetőjogi felelősség

A gazdálkodók - az előbbieken túlmenően - a számviteli törvényben foglalt rendelkezések megsértése esetén [a számviteli törvény 88. §-a (2) bekezdésének előírása alapján] a külön törvényekben (Büntető Törvénykönyv, szabálysértésekről szóló törvény) meghatározott felelősséggel is tartoznak.

A Büntető Törvénykönyv 289. §-a szerint aki a számvitelről szóló törvényben vagy a felhatalmazásán alapuló jogszabályokban előírt

- beszámolási, könyvvezetési és egyéb kötelezettségét,

- a bizonylati fegyelmet

megszegi, és ezzel a vagyoni helyzetének áttekintését, illetve ellenőrzését meghiúsítja vagy megnehezíti, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető a számviteli fegyelem megsértése.

Mulasztási bírság

Amennyiben az adóhatóság megállapítja, hogy a közzétett éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló részben vagy egészében nem felel meg a számviteli törvény előírásainak, akkor az ilyen vállalkozóra - a számviteli törvény 88. §-ának (3) bekezdése alapján - az adózás rendjéről szóló törvény szerinti mulasztási bírság is kiszabható. - 35/1999. Számviteli kérdés, Kerszöv-KJK, CD-jogtár.

Az osztalékról szóló döntés utólagos módosítása

Az osztalékról, az osztalék megállapításáról, annak feltételeiről több jogszabály együttesen rendelkezik, így többek között

- a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (a továbbiakban: társasági törvény),

- a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény), valamint

- a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (a továbbiakban: cégtörvény).

Döntés az osztalékról

A gazdasági társaságokról, illetve a számvitelről szóló törvény előírásai egyértelműen rendelkeznek arról, hogy az osztalékról a beszámoló elfogadásával egyidejűleg, a beszámoló alapján lehet csak dönteni.

Az 1998. június 16-án hatályba lépett társasági törvény az egyes társasági formákra vonatkozóan külön-külön is tartalmazza [például a 85. § (1) bekezdésében, a 141. § (3) bekezdésében, a 225. § (3) bekezdésében], hogy a társaság legfőbb szerve "az osztalék kifizetéséről ..... a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásával egyidejűleg határozhat".

A társasági törvény indoklása, illetve a társasági törvény kommentárja külön is utal - az esetleges félreértések elkerülése érdekében - arra, hogy az osztalék fizetéséről történő döntés időpontjának meg kell egyeznie a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásának időpontjával. Csak így biztosítható ugyanis, hogy a gazdasági társaság adózott eredményének felhasználására és ezen belül az osztalék fizetésére vonatkozó határozat meghozatalára hiteles, megbízható információk birtokában kerüljön sor. Az osztalékfizetésre vonatkozó korlátozások is csak a számviteli törvény szerinti beszámolóval együtt értelmezhetőek.

A fentiek szerinti osztalékfizetést megelőzően osztalékelőleg fizetésére van lehetőség, vagyis osztalékelőlegnek minősül - annak összes következményével együtt - minden "osztalék jellegű" kifizetés, amelyet a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadását megelőzően határoznak el és teljesítenek - ebben a tekintetben egyébként azonos tartalommal szabályozott a gazdasági társaságokról szóló korábbi, 1988. évi VI. törvény is, amikor arról rendelkezett, hogy a közgyűlés, taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik "a mérleg megállapítása és az éves nyereség felosztása".

A mérleg szerinti eredmény és az osztalékmegállapítás egyidejűsége

Az 1992. január 1-jétől hatályos számviteli törvénynek szintén valamennyi vonatkozó előírása a mérleg szerinti eredmény, illetve az osztalék megállapításának egyidejűségéről rendelkezik, amelyekhez szorosan kapcsolódnak azok a korlátozások is (a saját tőke védelme érdekében), amelyeket az osztalék megállapításánál figyelembe kell venni.

A számviteli törvény 26. §-a (9) bekezdésének előírása szerint "a mérleg szerinti eredmény a ... fizetett (a kifizetni jóváhagyott) osztalékkal, részesedéssel csökkentett tárgyévi adózott eredmény, egyezően az eredménykimutatásban ilyen címen kimutatott összeggel". A leírtakkal azonosan rendelkezik a számviteli törvény 50. §-ának (4) bekezdése, az eredménykimutatás 2. számú mellékletében előírt tagolása, valamint közvetett módon a 2. számú mellékletének 27. pontja is.

A számviteli törvény 71. §-ának (1) bekezdése előírja, hogy valamennyi, cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozó köteles elfogadott beszámolóját, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslatot vagy határozatot a cégbíróságnál letétbe helyezni. A letétbe helyezett beszámolókat - bennük a megállapított osztalék mértékét is - törvényi kötelezettség alapján közzéteszik.

A közzétett beszámoló saját hatáskörben nem módosítható

A leírtakat támasztja alá az is, hogy sem a számviteli törvény, sem a cégtörvény nem tartalmaz arra vonatkozóan semmiféle utalást, eljárási szabályt, hogy a letétbe helyezett, illetve a közzétett beszámolókat saját hatáskörben módosítani lehetne.

Módosításra csak abban az esetben kerülhet sor, ha jogszabálysértés történt, és azt ellenőrzés, illetve önellenőrzés keretében (utólag) meg kell szüntetni. A beszámoló elfogadásával egyidejűleg az osztalékról hozott döntés - a hivatkozott korlátozások figyelembevétele mellett - saját hatáskörben hozott döntés, amelyet később, visszamenőlegesen megváltoztatni nem lehet.

A saját hatáskörben hozott és jogszerű döntések utólagos felülvizsgálatának bárminemű lehetősége mind a társasági jog, mind a hitelezői, illetve a tulajdonosi érdekvédelem szempontjából olyan negatív következményekkel járna, amelyeknek még a felvetése is jogbizonytalanságot eredményezne. - 74/1998. Számviteli kérdés, Kerszöv-KJK, CD-jogtár.

Egyéb szervezetek beszámolója

A számviteli törvény 72. §-a a közzététel vonatkozásában csak a vállalkozókat nevesíti. Az egyéb szervezetek a számviteli törvény előírásai szerint nem minősülnek vállalkozónak, így rájuk a kötelező közzététel nem vonatkozik.

A 72. § (8) bekezdése csak arra irányul, ha a nem vállalkozóként nevesített szervezetek (egyházak, társadalmi szervezetek, alapítványok stb.) saját elhatározásból közzéteszik a beszámolót, akkor azt nem a cégbíróságnál, illetve az Igazságügyi Minisztérium Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálatánál kell letétbe helyezniük, hanem a közzététel más formáját (például napilapot) kell választaniuk, mivel ezen szervezeteket a cégbíróságon nem jegyzik be.

Nincs közzétételi kötelezettség

Annak az egyéb szervezetnek, amelyet a cégbíróságon és nem a bíróságon vettek nyilvántartásba (ilyen például a lakásszövetkezet vagy a víziközmű-társulat), közzétételi kötelezettsége a számviteli törvényből adódóan nincs, mivel nem a vállalkozói körbe tartozik. Ha saját hatáskörben dönt a közzététel mellett, akkor azt nem a cégbíróságon kell megtennie, a könyvvizsgálati kötelezettség a közzététel esetén azonban rájuk is vonatkozik - lakásszövetkezet esetében a könyvvizsgálat nem azonos a felügyelőbizottság helyetti könyvvizsgálói jóváhagyással.

Kivétel a közalapítvány

Kivételt képeznek a közzététel vonatkozásában a közalapítványok, de nem a számviteli törvény, hanem a Polgári Törvénykönyv előírása miatt, ugyanis az 1959. évi IV. törvény 74. §-ának (8) bekezdése alapján a közalapítványoknak gazdálkodásuk legfontosabb adatait nyilvánosságra kell hozniuk. Ebben az esetben belép az a szabály, hogy közzétenni csak olyan adatot - beszámolót - lehet, amelyet könyvvizsgáló auditált, ezért a közalapítványok beszámolóját könyvvizsgálóval felül kell vizsgáltatni, azt követően pedig közzé kell tenni.

Amennyiben az egyéb szervezetek bármelyike saját elhatározásából és nem jogszabályi előírás miatt közzéteszi beszámolóját, úgy rá is vonatkozik a könyvvizsgálati kötelezettség. Ha saját hatáskörben nem döntenek a közzététel mellett, akkor az auditálás sem kötelező és természetesen a közzététel sem szükséges. - 35/1997. Számviteli kérdés, Kerszöv-KJK, CD-jogtár.

Az egyszerűsített mérleget és eredménylevezetést készítő társas vállalkozások beszámolója

A számviteli törvény 71. §-a rendelkezik a beszámolók letétbe helyezéséről. Az említett § (4) bekezdése szerint az egyszeres könyvvitelt vezető, cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozónak a tárgyévet követő május 31-ig kell az egyszerűsített mérleget (és - bár ezt külön nem emeli ki a törvény szövege, de a beszámoló részeként ez nyilvánvaló - az eredménylevezetést is) a cégbíróságnál letétbe helyezni.

A közzétételt szabályozó 72. § az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozások beszámolójára vonatkozóan csak a vállalkozás székhelyén való megtekintés lehetőségének biztosítását írja elő.

A saját elhatározáson alapuló közzététel esetét kivéve, az Igazságügyi Minisztérium Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálatának tehát nem kell megküldeni az 1997. évről készített egyszerűsített mérleget és eredménylevezetést, továbbá nem kell a lényegesnek minősülő helyesbítések miatt ezt a beszámolót év közben ismételten benyújtani. - 30/1998. Számviteli kérdés, Kerszöv-KJK, CD-jogtár.

 

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. október 6.) vegye figyelembe!

} Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére