Társadalombiztosítási ellátások

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. december 22.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetők Kiskönyvtára 1999/09. számában (1999. december 22.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

A társadalombiztosítási szolgáltatások és ellátások igénybevételéhez szükséges a biztosítási jogviszony, illetve az egyes ellátásra jogosító jogviszony.

A jelenlegi rendszer az alábbi társadalombiztosítási szolgáltatásokat, illetve ellátásokat ismeri:

- egészségügyi szolgáltatás,

- táppénz (gyermekápolási, baleseti stb.),

- terhességi-gyermekágyi segély,

- gyermekgondozási díj,

- nyugdíj (öregségi, rokkantsági, özvegyi, baleseti stb.).

Az állami költségvetésből finanszírozott ellátási formák (családtámogatási ellátások)

- nevelési ellátás (családi pótlék, iskoláztatási támogatás),

- gyermekgondozási támogatás (gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás),

- anyasági támogatás.

Táppénz

A táppénz keresetpótló készpénzszolgáltatás. Táppénz annak jár, aki betegsége miatt a munkáját nem tudja ellátni, vagy aki terhessége, illetőleg szülése miatt nem tudja a munkáját ellátni, és terhességi gyermekágyi segélyre nem jogosult.

Gyermekápolási táppénz jár az anyának, ha kórházi ápolás alatt álló egyévesnél fiatalabb gyermekét szoptatja, illetve az anyának vagy az egyedülálló apának, ha egyévesnél fiatalabb beteg gyermekét ápolja, valamint annak a szülőnek, aki egyévesnél idősebb, de tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét ápolja.

Baleseti táppénz jár annak, aki üzemi balesetet szenved, vagy foglalkozási megbetegedésben szenved. Üzemi balesetnek számít az a baleset, amely a biztosítottat foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben, illetőleg munkába vagy onnan lakására menet közben éri. Üzemi baleset az is, amely a biztosítottat társadalmi munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri.

Táppénzre jogosult az, aki a biztosítás tartama alatt, vagy annak megszűnését követő első, második, harmadik napon keresőképtelenné válik. (Nem jár táppénz annak, aki a 3%-os mértékű egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett.)

Most tekintsük át, hogy a fenti feltételek fennállása esetén mikortól meddig jár a táppénz a biztosítottnak!

Táppénz a biztosítottnak legkorábban a betegszabadság lejártát követően jár. (A gyermekápolási táppénz és a baleseti táppénz esetében a keresőképtelenség első napjától jár a táppénz.) A betegszabadság időtartama jelenleg 15 munkanap.

Táppénz a keresőképtelenség idejére, legfeljebb azonban egy évig jár. A táppénz egyéves tartamát meghosszabbítani - a baleseti táppénz kivételével - nem lehet. A baleseti táppénz meghosszabbítására csak az Orvosszakértői Intézet jogosult. Gyermekápolási táppénz esetében a gyermek korától és az egyedülállóságtól függően a táppénz gyermekenként és évenként, nyolcvannégy, negyvenkettő, huszonnyolc, illetve tizennégy naptári napon keresztül jár.

A táppénz mértéke 60, illetve 70 százalék. (Kórházi ápolás, illetve két évnél rövidebb biztosítási idő esetén 60 százalék.)

Táppénzre jogosult, aki a biztosítás fennállása alatt, vagy annak megszűnését követő első, második vagy harmadik napon keresőképtelenné válik, és egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.

Egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén a keresőképtelenséget és a táppénzre való jogosultságot, azok időtartamát, az ellátás mértékét, illetőleg összegét mindegyik jogviszonyban külön-külön kell megállapítani.

Nem jár táppénz a keresőképtelenségnek arra az időtartamára, amely alatt a biztosítás szünetel, munkavégzési kötelezettség hiányában keresetveszteség nincs, továbbá a betegszabadság lejártát követő szabadnapra és heti pihenőnapra, ha az azt követő munkanapon (munkaszüneti napon) a keresőképtelenség már nem áll fenn.

Nem jár táppénz a keresőképtelenségnek arra a tartamára, amelyre a biztosított a teljes keresetét megkapja, illetve ha a keresetét részben kapja meg, a részben megkapott kereset után.

Nem jár táppénz a gyermekgondozási segély folyósításának az idejére, ide nem értve a segély mellett végzett munka alapján járó táppénzt.

Nem jár táppénz az előzetes letartóztatás és a szabadságvesztés tartamára, valamint a saját jogú nyugdíj folyósításának időtartamára.

Terhességi-gyermekágyi segély (t-gyás)

Terhességi-gyermekágyi segély annak a szülő nőnek jár, aki a szülést megelőző két éven belül legalább 180 napon át biztosított volt, és a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon túl táppénz, illetőleg baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt, vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül szül.

A terhességi-gyermekágyi segély a szülési szabadság időtartamára jár, mely 168 nap. A terhességi-gyermekágyi segély a napi átlagkereset 70%-a. A terhességi-gyermekágyi segély alapjául szolgáló naptári napi átlagkeresetet a táppénzre vonatkozó rendelkezések szerint kell megállapítani, ha a biztosított a gyermekgondozási segély folyósítása alatt szül, vagy a szülés napját megelőző két éven belül legalább 180 naptári napi keresettel rendelkezik.

A táppénzre vonatkozó szabályok szerint a terhességi-gyermekágyi segély napi összegének megállapításánál jövedelemként azt az összeget kell figyelembe venni, amely után a biztosított egészségbiztosítási járulékot fizetett.

A t-gyás összegét a keresőképtelenség (szülés, illetve a szülési szabadság) első napját közvetlenül megelőző naptári évben elért, az egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem naptári napi átlaga alapján kell megállapítani. Amennyiben a biztosítottnak a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző naptári évben nincs legalább 20 munkanapi jövedelme, a t-gyás összegét a keresőképtelenség bekövetkezése évének első napjától a keresőképtelenség bekövetkezését közvetlenül megelőző naptári hónap utolsó napjáig elért jövedelem napi átlaga, legfeljebb azonban az egészségbiztosítási járulék alapjának felső határa alapján kell megállapítani.

Abban az esetben, ha a szülő nő munkáltatója az irányadó időszakban (megelőző év) változott, a táppénzt annál a munkáltatónál eltöltött irányadó időszakban elért jövedelem alapján kell megállapítani, ahol a keresőképtelenség bekövetkezésekor dolgozott.

Annak a szülő nőnek, akinek a javára a táppénzre vonatkozó szabályok szerint nem lehet a t-gyást megállapítani (mert nincs 180 napi keresete), terhességi-gyermekágyi segélyének naptári napi összegét a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszerese harmincadrészének figyelembevételével kell folyósítani. Ha azonban a biztosított egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelme a minimális bér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni.

Nem jár terhességi-gyermekágyi segély a biztosítottnak a szülési szabadságnak arra a tartamára, amelyre a teljes keresetét megkapja, vagy bármilyen jogviszonyban díjazás - ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyijövedelemadó-mentes tiszteletdíjat - ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja.

Annak a biztosítottnak, aki a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt keresete után jár terhességi-gyermekágyi segély.

Gyermekgondozási díj

Gyermekgondozási díjra jogosult a biztosított szülő, ha a gyermekgondozási díj igénylését - a gyermeket szülő anya esetén a szülést - megelőzően két éven belül 180 napon át biztosított volt.

A gyed a t-gyásra jogosító időtartam (szülési szabadság) leteltét követő naptól a gyermek második életévének betöltéséig jár. A gyed a naptári átlagkereset 70%-a, azonban havonta legfeljebb az igénybevétel kezdő időpontjában érvényes minimálbér kétszerese.

Családtámogatási ellátások

Nevelési ellátás

Családi pótlék

Családi pótlékra jogosult az a vér szerinti szülő, örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, nevelőszülő, hivatásos nevelőszülő, gyám, aki a saját háztartásában még nem tanköteles gyermeket nevel, vagy a saját háztartásában tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket gondoz.

A családi pótlék az után a gyermek után jár, aki még nem tanköteles, vagy tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos.

Iskoláztatási támogatás

Iskoláztatási támogatásra jogosult az a szülő, nevelőszülő, gyám, aki a saját háztartásában tanköteles gyermeket nevel. Jár az iskoláztatási támogatás akkor is, ha a gyermek már nem tanköteles, de közoktatási intézmény tanulója, és a 20. életévét még nem töltötte be.

Ugyanazon gyermek után járó nevelési ellátás csak egy jogosultat illet meg. Az után a gyermek után, akire tekintettel családi pótlékot folyósítanak, iskoláztatási támogatás nem folyósítható.

A nevelési ellátás havi összege:

- egygyermekes család esetén 3800 Ft,

- egy gyermeket nevelő egyedülálló esetenként 4500 Ft,

- kétgyermekes család esetén gyermekenként 4700 Ft,

- két gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 5400 Ft,

- három- vagy többgyermekes család esetén gyermekenként 5900 Ft,

- három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 6300 Ft,

- tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek esetén 7500 Ft,

- intézetben élő, továbbá nevelőszülőnél elhelyezett gyermek esetén 5400 Ft.

Gyermekgondozási támogatás

A gyermekét nevelő szülő, nevelőszülő, a gyám megélhetése alapjául - havi rendszerességgel járó - gyermekgondozási segélyre, gyermekgondozási támogatásra jogosult.

Gyermekgondozási segély

Gyermekgondozási segélyre jogosult a fent említett szülő, a nevelőszülő és a gyám, ha a saját háztartásában gyermeket nevel, és a gyermek a 3. életévét még nem töltötte be, illetve tartósan beteg. A súlyosan fogyatékos gyermek után a gyermek 10. életévének a betöltéséig jár a gyes.

A gyermekgondozási segélyben részesülő személy keresőtevékenységet a gyermek másfél éves koráig nem folytathat. A gyermek másfél éves kora után napi 4 órát meg nem haladó időtartamban folytathat keresőtevékenységet, illetve időkorlátozás nélkül abban az esetben, ha a munkavégzés az otthonában történik. Gyermekgondozási segélyt méltányossági alapon a szociális és családügyi miniszter állapíthat meg.

Gyermeknevelési támogatás

Gyermeknevelési támogatásra az a szülő, nevelőszülő, gyám jogosult, aki a saját háztartásában három vagy több kiskorút nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől a 8. életévének betöltéséig jár. A gyermeknevelési támogatásban részesülő személy keresőtevékenységet napi 4 órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül abban az esetben, ha a munkavégzés az otthonában történik.

Közös szabályok

Nem jár gyermekgondozási támogatás a szülőnek abban az esetben, ha rendszeres pénzellátásban részesül, kivéve ha a jövedelem a támogatás folyósítása mellett végezhető keresőtevékenységből származik.

Nem jár a támogatás, illetve a megállapított támogatás folyósítását szüneteltetni kell, ha:

- a gyermeket ideiglenes hatállyal másnál elhelyezték,

- a gyermeket átmeneti vagy tartós nevelésbe vették,

- a gyermeket, 30 napot meghaladóan, szociális intézményben helyezték el.

- a szülő, gyám három hónapot meghaladóan külföldön tartózkodik.

A gyermekgondozási támogatás összege - függetlenül a gyermekek számától - azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével.

Anyasági támogatás

A szülést követően anyasági támogatásra jogosult az a nő, aki terhessége alatt legalább négyszer - koraszülés esetén legalább egyszer - terhesgondozáson vett részt.

Jogosult továbbá az anyasági támogatásra az örökbe fogadó szülő, ha a szülést követő 60 napon belül az örökbefogadást engedélyezték. Az anyasági támogatás az anyát akkor is megilleti, ha a gyermek halva született.

Az anyasági támogatást a szülést követő 60 napon belül lehet igényelni az illetékes társadalombiztosítási szervnél, kifizetőhelynél.

Az anyasági támogatás összege a szülés időpontjában érvényes öregségi nyugdíj 150 százaléka.

Nyugdíj

A társadalombiztosítási jogszabályok közül a nyugdíjra vonatkozó szabályozás a legterjedelmesebb.

Saját jogú nyugellátások

Öregségi nyugdíj

Öregségi teljes nyugdíjra az 1997. december 31-ét követő és 2009. január 1-jét megelőző időponttól az jogosult, aki a hatvankettedik életévét (a továbbiakban: öregségi nyugdíjkorhatár) betölti, és legalább húsz év szolgálati időt szerez. Öregségi teljes nyugdíjra jogosult az a nő és az a férfi is, aki 1991. január 1-je előtt az ötvenötödik, illetve a hatvanadik életévét betöltötte, és eddig az időpontig tíz év szolgálati időt szerzett.

Öregségi résznyugdíjra jogosult az a nő, illetve az a férfi, aki húsz évnél kevesebb szolgálati időt szerzett, azonban az ötvenötödik, illetve a hatvanadik életévét 1990. december 31-ét követően és 1993. július 1-jét megelőzően töltötte be, és eddig az időpontig legalább tízévi szolgálati időt szerzett, valamint az, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt 1993. június 30-át követően és 2009. január 1-jét megelőzően eléri (elérte), és eddig az időpontig legalább tizenöt év szolgálati időt szerez (szerzett).

Rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj

Rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki egészségromlás, illetőleg testi vagy szellemi fogyatkozás következtében munkaképességét hatvanhét százalékban elvesztette, és ebben az állapotában javulás egy évig nem várható, és a szükséges szolgálati időt megszerezte, nem dolgozik, vagy a keresete lényegesen nem kevesebb a megrokkanás előtti kereseténél.

Baleseti rokkantsági nyugdíj az üzemi baleset miatt bekövetkezett megrokkanás esetén jár.

Baleseti járadék

Baleseti járadékra jogosult az, akinek munkaképességcsökkenése üzemi baleset vagy foglalkozási betegség következtében a 15%-ot meghaladja, de baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult.

Hozzátartozói nyugellátások

Özvegyi nyugdíj

Özvegyi nyugdíjat a házastárs, az elvált házastárs és az élettárs kaphat. Az özvegyi nyugdíj ideiglenes vagy állandó. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj a házastárs halálától egy évig jár. Ideiglenes özvegyi nyugdíjra az jogosult, akinek házastársa az öregségi (rokkantsági) nyugdíjhoz a szükséges szolgálati időt megszerezte, vagy öregségi (rokkantsági) nyugdíjasként halt meg.

Az állandó özvegyi nyugdíjra egyéb feltételek mellett az jogosult, aki házastársa halálakor a hatvanadik, nő az ötvenötödik életévét betöltötte, vagy rokkant.

Állandó özvegyi nyugdíjra jogosult az is, aki házastársa jogán legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik.

Árvaellátás

Árvaellátásra annak a gyermeke és mostohagyermeke jogosult, aki haláláig az öregségi (rokkantsági) nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, vagy öregségi (rokkantsági) nyugdíjasként halt meg.

Szülői nyugdíj

Szülői nyugdíjra az a szülő (nagyszülő) jogosult, akinek gyermeke (unokája) az öregségi (rokkantsági) nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő megszerzése után, vagy öregségi (rokkantsági) nyugdíjasként halt meg, ha a szülő gyermekének halálakor rokkant volt, és a szülőt gyermeke túlnyomó részben eltartotta.

Hozzátartozói baleseti nyugellátások

A hozzátartozók részére baleseti nyugellátás akkor jár, ha a sérült az üzemi baleset következtében meghalt.

A baleseti rokkantsági nyugdíjas hozzátartozóit megilleti a baleseti nyugellátás akkor is, ha a nyugdíjas nem az üzemi baleset következtében halt meg.

Laki Judit

 

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. december 22.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére