A hatóság eljárási cselekményt kérelemre vagy hivatalból végez [Áe. 13. § (1) bekezdés]. Az államigazgatási eljárás megindítása eljárási jogviszonyt keletkeztet az államigazgatási szerv és az ügyfél között. E jogviszony jellemzője az ügyfél alárendeltsége a hatósággal szemben.
A kérelemre induló eljárások
A kérelemre induló eljárásoknál minden esetben az ügyfél saját maga dönti el, hogy él-e ezzel a jogával, megindítja-e az államigazgatási eljárást, vagy sem. Számos példa található azonban arra is, amikor az ügyfél nem jogosult, hanem kötelezett az eljárás megindítására. Ilyenkor az ügyfél köteles – meghatározott feltételek esetén – bizonyos határidőn belül eljárást indítani, s amennyiben ezt a kötelezettségét elmulasztja, szankciókkal kell számolnia.
A hivatalból induló eljárások
A hivatalból induló eljárások között szintén megkülönböztethetünk hivatalból indítható, illetve kötelezően hivatalból indítandó eljárásokat.
A hivatalból indítható eljárás esetében a hatóság mérlegelhet, hogy megindítja-e az eljárást, illetve gyakorolja-e az Áe. 14. § (1) bekezdésében biztosított jogosítványát, amely szerint – a törvényben meghatározott feltételeknél – folytathatja az eljárást, ha az ügyfél visszavonta az eljárást megindító kérelmét.
A felettes hatóság utasítása alapján induló eljárások
A közigazgatási szervet a felettes szerve is utasíthatja az eljárás megindítására vagy folytatására [Áe. 13. § (1) bekezdés]. A felettes szervek körét az Áe. 94-96. §-ában meghatározott közigazgatási szervek jelentik. Ha az eljáró szervet az eljárás megindítására vagy folytatására a felettes szerv felszólítja, az a "hivatalból történő" eljárásindítással esik egy tekintet alá.
A felettes közigazgatási szervnek az eljárás megindítására (folytatására) adott utasítása nem tartalmazhat az ügy érdemét érintő rendelkezést, mert az már hatáskörelvonást eredményezne. A felettes közigazgatási szerv utasításának azonos a jogkövetkezménye az ügyfél kérelmének benyújtásával: a közigazgatási szerv köteles az eljárást lefolytatni.
A kérelem
A kérelemre induló eljárásnál az ügyfél kérelmében azt a kívánságot fejezi ki, hogy - jogszabályban biztosított jogai érvényesítése érdekében – a hatóság hozzon döntést, adjon engedélyt, hozzájárulást valamilyen tevékenységhez, valaminek az elvégzéséhez, adjon engedélyt a tilalom feloldására, mentesítést a kötelezettség alól, enyhítse a kötelezettség mértékét stb.
A kérelem benyújtása
A kérelemre vonatkozó törvényi rendelkezéseket az Áe. 16. §-ában találjuk meg. Eszerint a kérelmet szóban vagy írásban (jogszabályban meghatározott esetben erre a célra rendszeresített nyomtatványon) lehet benyújtani. Írásbeli kérelemnek minősül a távirati úton vagy telexen előterjesztett kérelem is.
A törvény az írásban előterjesztett kérelmekre sem ír elő alaki vagy tartalmi kötöttséget. Ezt támasztja alá a törvénynek az a rendelkezése, amely előírja az eljáró szervek részére, hogy a kérelmet tartalma szerint bírálják el. A kérelem elintézését nem lehet megtagadni azért, mert elnevezése nem egyezik a tartalmával.
Mellékletek
A kérelemhez csatolni kell a jogszabályban előírt mellékleteket. A mellékletek többnyire olyan tényeket, adatokat tartalmaznak, amelyek szükségesek a tényállás tisztázásához. Ha az ügyfél ezeket a kérelemmel együtt becsatolja, megkönnyíti a döntéshozatalt, gyorsítja az ügyintézést. Ha az ügyfél nem csatolja be a jogszabályban előírt mellékleteket, hiánypótlási felhívásban szólítják fel azok pótlólagos csatolására. Az ügyféltől nem lehet olyan adat igazolását kérni, amelyet a közigazgatási szerv jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell [vö.: Áe. 27. § (3) bekezdés].
Áttétel
A törvény szövege nem tartalmaz kifejezett rendelkezést arra, hogy a kérelmet melyik közigazgatási szervhez kell benyújtani. Minden közigazgatási szerv köteles a hatáskörébe nem tartozó kérelmet, beadványt a hatáskörrel, illetékességgel rendelkező szervhez áttenni; a lakóhely vagy munkahely szerint illetékes jegyző pedig arra is köteles, hogy a magánszemély szóbeli kérelmét jegyzőkönyvbe foglalja, és az iratot a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervhez átküldje. Ez a kötelezettség az egyéb hatóságokat nem terheli.
AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI ELJÁRÁS ILLETÉKE
Az államigazgatási eljárás illetékét az eljárás kezdetekor az köteles megfizetni, aki az eljárás megindítását kéri. Ha több ügyfél ügyében indul az államigazgatási eljárás, az ennek megindítását kérő ügyfelek egyetemlegesen felelősek az illeték megfizetéséért.
Ha az ügyfél az illetéket felhívás ellenére nem fizeti meg, a közigazgatási szerv az eljárást nem szünteti meg, hanem az illetékhiányt leletezéssel pótolja. A lelet alapján az illetéket, a felhívás költségét és a mulasztási bírságot az illetékhivatal írja elő.
Általános eljárási illeték
Az első fokú államigazgatási eljárásért – a külön eljárási illetékek kivételével - egyezerötszáz forint illetéket kell fizetni (általános tételű eljárási illeték).
Másolatok illetéke
Az államigazgatási eljárásban készített hitelesített vagy hitelesítetlen másolat, illetőleg kivonat illetéke oldalanként magyar nyelvű másolat esetében egyszáz forint, idegen nyelvű másolat esetében kettőszáz forint. A nem hitelesített fénymásolat illetéke oldalanként egyszáz forint. Az eredeti jegyzőkönyvvel egyidejűleg átütéssel készült jegyzőkönyvmásolat illetéke oldalanként ötven forint, de legalább kettőszáz forint.
Speciális illetékek
1. A szabálysértési eljárás illetéke
A szabálysértési eljárás illetékmentes, kivéve a becsületsértés és a magánlaksértés miatt indult szabálysértési eljárást, amelynek illetéke egyezerkettőszáz forint.
2. Az állampolgársággal kapcsolatos eljárás illetéke
A magyar állampolgársági bizonyítvány kiállítása esetén egyezer forint, a honosítás, visszahonosítás, a magyar állampolgárság nyilatkozattal történő visszaszerzésére, valamint a magyar állampolgárságról történő lemondásra irányuló eljárás illetékmentes.
3. Az útlevél és egyéb úti okmány kiadásával, valamint a bevándorlással kapcsolatos eljárás illetéke
Az útlevél kiadásával kapcsolatos eljárás illetéke négyezer forint, ha azonban az útlevél érvényességének időtartama az öt évet meghaladja, hatezer forint. A kérelem benyújtásának időpontjában a tizennyolcadik életévét be nem töltött, illetve a hetvenedik életévét betöltött személy esetében az útlevél illetéke ezer forint. A megsemmisült, elveszett vagy utazásra más módon alkalmatlanná vált útlevél helyett kiállított új okmányért az alapeljárás illetékének kétszeresét kell megfizetni.
Rendszeres külföldre utazással járó munkakör ellátásához a munkáltató által a dolgozó részére kért második magánútlevél kiadásával, érvényességi idejének meghosszabbításával kapcsolatos eljárás illetéke háromezer forint.
A kishatárforgalomban szükséges egyszeri vagy többszöri határátlépési engedély, illetve kiutazási engedély illetéke kettőszáz forint.
A bevándorlási engedély iránti kérelem illetéke tízezer forint.
Illetékmentes a diplomata-útlevél, a külügyi szolgálati útlevél és a szolgálati útlevél, valamint az ilyen útlevél érvényességének meghosszabbítása; a határátlépési igazolvány.
4. Az anyakönyvi eljárás
A névváltoztatás iránti eljárás illetéke ötezer forint. A belügyminiszter által megváltoztatott név ismételt megváltoztatására irányuló kérelem illetéke tízezer forint.
5. A környezetvédelmi, természetvédelmi hatósági eljárások illetéke
Az alapeljárás illetéke kettőezer forint.
6. Az építésügyi hatósági eljárás illetéke
6.1. Az építésügyi hatóságnál indított eljárásért, ha ez
6.1.1. telekalakítási engedélyre irányul
– kettőnél több lakótelek kialakítása esetében telkenként ezer forint,
– üdülőtelek kialakítása esetében telkenként négyezer forint,
– egyéb építési telek kialakítása esetében egész és megkezdett hektáronként egyezerkettőszáz forint,
– külterületi földrészlet kialakítása esetében földrészletenként egyezer forint;
6.1.2. építési (bontási, felújítási, átalakítási, bővítési stb.), illetőleg használatbavételi vagy fennmaradási engedély kiadására irányul
– lakóépület melléképületének építése (felújítása, helyreállítása, átalakítása, bővítése, elmozdítása és lebontása stb.), illetőleg használatbavétele vagy fennmaradása esetén ötezer forint;
– elvi építési engedély, valamint kerítés és támfal építése (felújítása, helyreállítása, átalakítása, elmozdítása és lebontása stb.) vagy fennmaradása esetén négyezer forint;
– egyéb épület építése (bontása, felújítása, átalakítása stb.), illetőleg használatbavétele vagy fennmaradása esetén tízezer forint.
Illetékmentes a lakóház- (lakás-) építéssel kapcsolatos telekalakítás, építési (elvi építési, felújítási, helyreállítási, átalakítási, bővítési, elmozdítási, lebontási) és használatbavételi engedély iránti első fokú eljárás.
7. Az ingatlan-nyilvántartási eljárás illetéke
Az ingatlan tulajdonjogának, illetőleg vagyoni értékű jogának a bejegyzésére irányuló eljárás illetéke, a változással érintett ingatlanonként kettőezer forint.
A jelzálogjog bejegyzése iránti eljárás illetéke a jelzáloggal biztosított követelés értékének 5%-a, de legfeljebb ötezer forint. A vagyoni értékű jog törlése iránti eljárás illetéke egyezer forint. Egyéb jogok és tények bejegyzésére vagy törlésére, illetőleg az ingatlan adataiban történt változás átvezetésére irányuló eljárás illetéke - ideértve az építéssel megszerzett épület (építmény) ingatlan-nyilvántartásba vételét is – négyszáz forint.
Illetékmentes a magánszemély által épített lakástulajdon ingatlan-nyilvántartásba vétele, valamint a gazdálkodók által épített, építtetett és közvetlenül a lakosság részére értékesített új lakások tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzése; a kiskorú javára megállapított tartásdíj biztosítására szolgáló jelzálogjog bejegyzésére irányuló eljárás; a jogosult nevének és lakcímének (székhelyének, üzemi központjának) bejelentése; a lakáscélú kölcsönt, visszatérítendő támogatást biztosító jelzálogjog, valamint az ezzel összefüggő elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartási bejegyzése, illetve törlése iránti eljárás; az olyan jog vagy tény törlésére irányuló kérelem, amelynek megszűnése az ingatlan-nyilvántartásból kétségtelenül megállapítható; a lakástörvény alapján vételi, elővásárlási joggal rendelkező személy részére elidegenített önkormányzati vagy állami tulajdonban álló lakás tulajdonjogának, haszonélvezeti jogának, továbbá az ezzel összefüggő elidegenítési és terhelési tilalomnak, valamint jelzálogjognak az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésével vagy törlésével kapcsolatos eljárás; a birtok-összevonási célú önkéntes földcsere keretében létrejött megállapodáson alapuló tulajdonosváltozás ingatlan-nyilvántartási bejegyzése.
8. Üzlet működési engedélyének illetéke
Üzlet működési engedélye iránti eljárás illetéke ötezer forint. A működési engedélyben feltüntetett adatok módosításáért kettőezer forint illetéket kell fizetni.
9. A külkereskedelemmel kapcsolatos eljárások illetéke
A kereskedelmi forgalomban áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok behozatalának engedélyezését kezdeményező eljárás illetéke háromezer forint, a kiadott engedély módosítása iránti eljárás illetéke kettőezer forint. Az engedélyező hatóság előtt indított minden további eljárásért ezerötszáz forint illetéket kell fizetni.
10. Adó- és értékbizonyítvány
A külön jogszabályban meghatározott eljárásokhoz szükséges adó- és értékbizonyítvány kiállítása iránti eljárás illetéke háromezer forint.
11. A külföldiek ingatlanszerzéséhez szükséges engedély illetéke
Ingatlan tulajdonjogának a külön jogszabály szerinti külföldi jogi vagy természetes személy általi megszerzéséhez szükséges engedély iránt kezdeményezett eljárásért – ingatlanonként – ötvenezer forint illetéket kell fizetni. Azon külföldi természetes személy, aki Magyarország területére állandó letelepedési engedéllyel rendelkezik és a magyar állampolgárság megszerzését kezdeményezte, lakástulajdonának megszerzéséhez szükséges engedély iránti eljárásért tízezer forint illetéket köteles megfizetni.
12. A hatósági bizonyítvány kiállítása iránti eljárás illetéke
A hatósági bizonyítvány kiállításának illetéke egyezerötszáz forint. Az anyakönyvi kivonat kiállítása iránti eljárás illetéke – kivonatonként – egyezerötszáz forint.
Illetékmentesség
Tárgyánál fogva illetékmentes
1. a választással, valamint a népszavazással kapcsolatos törvényekből folyó jogok érvényesítésével, kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos eljárás;
2. az önálló bírósági végrehajtónak az általa lefolytatott bírósági végrehajtási eljárással összefüggésben kezdeményezett eljárása;
3. a közérdekű bejelentés, javaslat és a panasz elbírálására irányuló eljárás;
4. a születéssel, a házasságkötéssel, az örökbefogadással, tartással, gondozással és a halálesettel kapcsolatos, továbbá a nemzeti és etnikai kisebbségek anyakönyvi adatainak első ízben történő kijavításával kapcsolatos eljárás, kivéve
– a magyar állampolgár, illetőleg Magyarországon lakó hontalan külföldön történő házasságkötéséhez szükséges irat,
– a nem magyar állampolgár Magyarországon történő házasságkötéséhez szükséges irat, továbbá
– az anyakönyvi kivonat kiállítása,
– az ingatlan-nyilvántartási eljárás;
5. az anyakönyvi kivonat kiállítása, ha
– a születés, a házasságkötés és a haláleset anyakönyvezését követően az érdekelt részére első ízben,
– az intézeti vagy állami nevelt gyermek anyakönyvezéséhez,
– az 1953. január 1-je előtti bejegyzésről a névmutató szerint illetékmentes kivonatot még nem adtak ki, és a születési anyakönyvből a bejegyzett személy, örökbefogadás esetén az örökbefogadó részére, a házassági anyakönyvből a házastárs részére, a halotti anyakönyvből a házastárs vagy a meghalt személy egyenes ági rokona részére,
– a tartásdíj külföldön való behajtása tárgyában New Yorkban 1957. június 20-án kelt nemzetközi egyezmény kihirdetéséről szóló 1957. évi 53. tvr. alapján folyó eljárás céljára,
– a szülők házassági anyakönyvi kivonatának a gyermek születésének anyakönyvezéséhez,
– az elhunyt születési és házassági anyakönyvi kivonatának a haláleset anyakönyvezéséhez,
– a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény alapján kijavított anyakönyvi adatokról az érdekelt részére első ízben történik a kiállítása;
6. a gyámhatóság előtt kezdeményezett minden eljárás és az ilyen eljáráshoz szükséges irat;
7. az állami gondoskodás körén kívüli nevelőotthoni térítési díj megállapításához szükséges bizonyítvány;
8. a holtnak nyilvánításra, illetőleg halál tényének megállapítására irányuló bírósági eljárás céljára szükséges irat;
9. a házasságon kívül született gyermek családi jogállásának bírósági rendezéséhez szükséges irat;
10. a bölcsődei, óvodai elhelyezéssel kapcsolatos eljárás és az ilyen eljáráshoz szükséges irat;
11. a tankötelezettséggel, valamint a középfokú és felsőoktatási intézménybe való felvétellel, a tanulmányokat folytatónak a tanulmányokkal, a tandíjjal, vizsgadíjjal és a tanulóotthoni, kollégiumi, diákotthoni, napközi otthoni elhelyezésével kapcsolatos eljárás, továbbá az iskolai és tanfolyami bizonyítvány, kivéve a bizonyítvány másolatát, másodlatát;
12. az ösztöndíj adományozásával, a külföldön folytatott iskolai tanulmányok beszámításával, a külföldi oktatási intézményben szerzett bizonyítvány, oklevél, illetőleg tudományos fokozat honosításával, továbbá a külföldi oktatási intézményben szerzett bizonyítvány, valamint oklevél elismerésével kapcsolatos eljárás;
13. az első személyazonosító igazolvány, az ideiglenes személyazonosító igazolvány kiállításával, a személyazonosító igazolvány cseréjével – kivéve, ha a csere az igazolvány elvesztése, eltűnése, megrongálódása, adatainak olvashatatlanná válása miatt szükséges – vagy érvényességi idejének meghosszabbításával kapcsolatos eljárás, a személyazonosító igazolvány megváltozott adatainak bejegyzésével kapcsolatos eljárás, továbbá a személyazonosító igazolvány kiállításához szükséges irat;
14. a munkaviszony, szövetkezeti tagsági viszony létesítéséhez, igazolásához szükséges irat, kivéve az erkölcsi bizonyítvány kiadását;
15. a foglalkoztatáspolitika körébe tartozó juttatások (munkanélküli-segély, -járadék, átképzési támogatás stb.) igénybevételével, nyugdíjazással kapcsolatos eljárások és az eljáráshoz szükséges iratok;
16. a kitüntetés adományozásával, viselésének engedélyezésével kapcsolatos eljárás;
17. az állampolgárok számára kötelezően elrendelt általános és egyéni betegségmegelőzést szolgáló, továbbá hatósági eljárásokhoz kapcsolódó orvosi vizsgálatokról kiállított igazolások, orvosi bizonyítványok;
18. a szociálpolitikai feladatot ellátó szervnél vagy ilyen intézetnél, intézménynél szociális ügyben kezdeményezett minden eljárás;
19. a széles körben fenyegető veszély elhárítása céljából a tulajdonos vagy kezelő, használó helyett viselt költség megtérítésére irányuló eljárás;
20. az ellenőrzés, hitelesítés vagy hozzájárulás céljából – jogszabály rendelkezése alapján - iratra vezetett hivatalos záradék;
21. a költségmentesség engedélyezése iránti eljárás, valamint a költségmentesség feltételei fennállásának igazolásához kiállított irat;
22. az adóhatóságnál, vámigazgatási ügyben a vámhatóságnál, továbbá társadalombiztosítási járulék ügyben a társadalombiztosítási szervnél kezdeményezett első fokú eljárás - ideértve más hatóság adó, adó jellegű kötelezettség megállapításával kapcsolatos ilyen eljárását is –, kivéve a méltányossági eljárást, továbbá az adó-, a vám-, az illeték- és a társadalombiztosítási kötelezettség teljesítéséről szóló igazolás kiadása, valamint az adó- és értékbizonyítvány kiállítása iránt kezdeményezett eljárást;
23. a birtok-összevonási célú önkéntes földcsere megszervezése iránt a földhivatalnál kezdeményezett eljárás, valamint a kárpótlási eljárás, a részaránytulajdonnal kapcsolatos eljárás és az ilyen eljárásokhoz szükséges irat, továbbá a kisajátítási eljárás;
24. a járványügyi intézkedésként kezdeményezett állat-egészségügyi eljárás;
25. az államigazgatási szervnél nyilvántartott adatokban bekövetkezett változások jogszabályi előíráson alapuló, kötelező bejelentése;
26. a külkereskedelmi áruforgalomban áru kivitelének, átvitelének engedélyezésére irányuló eljárás;
27. a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásával összefüggő eljárás, ide nem értve a nyilvántartásból történő – külön jogszabály alapján igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettség alá eső – adatszolgáltatást, valamint a személyi azonosítóról szóló hatósági igazolvány újbóli kiadását, ha arra a korábban kiadott hatósági igazolvány megsemmisülése, megrongálódása, elvesztése, ellopása miatt került sor;
28. az adóhatóság által az adózó adószámlájának egyenlegéről készített értesítés tárgyában hozott határozat elleni jogorvoslati eljárás.
Az államigazgatási eljárás megszüntetése az ügyfél kérelme alapján
Az ügyfélnek - akinek érdekében állt az eljárás megindítása, bizonyos okokból (például körülményeinek változásai, más elképzelései, törekvései miatt) – érdeke fűződhet az eljárás megszüntetéséhez is. Ezért lehetőséget kell biztosítani számára ahhoz is, hogy kérelmet terjesszen be az eljárás megszüntetésére. Ezt teremti meg az Áe. 14. §-ának (1) bekezdése, amely kimondja, hogy az ügyfél az eljárás megindítására irányuló kérelmét a határozat jogerőre emelkedéséig bármikor, indokolás nélkül visszavonhatja. Ilyenkor a hatóság az eljárást megszünteti.
Ha az ügyfél a kérelmét visszavonta és annak alapján az eljárást a közigazgatási szerv megszüntette, nincs akadálya annak, hogy később az ügyfél ugyanabban az ügyben eljárást indítson. Ha ugyanabban az ügyben kérelemre új eljárás indul, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 28. §-ának (2) bekezdése alapján az illetéket ismét meg kell fizetni.
Ügyintézési határidő
Az államigazgatási eljárás alanyainak jelentős érdeke fűződik ahhoz, hogy az eljárás gyors legyen. Az ügyfelek érdeke azt kívánja, hogy az államigazgatási ügyek minél rövidebb idő alatt befejeződjenek, a közigazgatási szerv minél előbb lezárja az eljárást.
A határidő az az időtartam, amelyen belül egy meghatározott eljárási cselekményt el kell vagy el lehet végezni. Az államigazgatási eljárásban kiemelt jelentőségű az elintézési határidő. A törvény az eljáró szerveknek az érdemi határozat meghozatalára - általános szabályként – harminc napot biztosít. Az államigazgatási eljárások többségében a tapasztalatok szerint ennyi idő elegendő a tényállás tisztázásához, az esetleges bizonyítási eljárás lefolytatásához, a megalapozott döntés meghozatalához.
Az elintézési határidő első napja kérelemre indult eljárásban a kérelemnek a hatósághoz érkezését követő napja, hivatalból induló eljárásban pedig a hatóság első eljárási cselekményének napja.
Az elintézési határidőn belül is törekedni kell az eljárás gyorsítására, és annyi idő alatt kell intézni az ügyet, amely a körültekintő és törvényes eljárás lefolytatásához az adott ügyben a konkrét körülmények között a döntés előkészítéséhez és kiadásához feltétlenül szükséges.
A határidő meghosszabbítása
A határidő - indokolt esetben – egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható, a határidő meghosszabbításáról kizárólag a szerv vezetője dönthet. Kérelemre indult eljárásnál a határidő meghosszabbításáról az ügyfelet tájékoztatni kell.
Jogorvoslat a határidő elmulasztásával szemben
Az államigazgatási eljárást szabályozó törvények korábban semmilyen hatékony eszközt nem biztosítottak arra, hogy az ügyfél kikényszerítse a közigazgatási határozat meghozatalát, az elintézési határidő betartását [72/1995. (XII. 15.) AB határozat]. A jogalkotó ezért az Áe. 4. §-ának kiegészítésével kísérletet tett a kérdés megoldására, amely szerint, ha a közigazgatási szerv a hatáskörébe tartozó ügyben (az illetékességi területén) nem tesz eleget az eljárási kötelességének (ezt nevezzük az államigazgatási szerv hallgatásának), erre a felettes szerve – kérelemre vagy hivatalból – utasítja.
Magához vonás
Ha a szerv az utasítás ellenére sem hoz nyolc napon belül határozatot, a felettes szerv az ügyfél kérelmére az ügyet magához vonja. Ilyen esetben a felettes szerv az ügyben első fokon jár el, vagy az első fokú eljárásra a mulasztóval azonos hatáskörű közigazgatási szervet jelöl ki. A kijelölt közigazgatási szerv – ha jogszabály másként nem rendelkezik – harminc napon belül érdemi határozatot hozni köteles.
Bírósági kötelezés
Ha a "hallgató" államigazgatási szervnek nincs a fenti eljárásra jogosult felettes szerve, illetve a felettes szerv intézkedési vagy eljárási kötelezettségének nem tesz eleget, az ügyfél a megyei (fővárosi) bírósághoz fordulhat jogorvoslati kérelemmel. Ez esetben a bíróság a fél kérelmére nemperes eljárásban kötelezi a közigazgatási szervet az eljárás lefolytatására.
